Nevezetesség

`Van egy falu Baranya megyében, ahova minden nyáron városi fiatalok járnak. Szőni-fonni, faragni, agyagozni, bőrözni tanulnak; kosarat kötnek, kenyeret sütnek, primitív hajlékokat építenek, a nemezkészítés elfeledett módszereit próbálgatják a zselici aprófalu öreg zsupfedeles talpasházában. Este a tűz köré ülnek, beszélgetnek, ősi dalokat énekelnek, táncolnak, mulatoznak és a csillagok járását figyelik.`

A romantikus várkastély falai között található a Magyar Mezőgazdasági Múzeum egyedülállóan gazdag gyűjteménye, melynek több százezres muzeális tárgyállománya reprezentálja a magyar mezőgazdaság történetét.

Magángyűjteményből jött létre 1997-ben a Magyar Motorok Múzeuma Bodrogkeresztúron. Az 1945 utáni magyar motorkerékpár-gyártásnak és a korszak használati tárgyainak szentelt múzeum, közösségi találkozóhely a magyar motorok megszállottjai számára. A kiállítás hiteles történeti képet ad a különböző típusú magyar motorkerékpárokról közel 30 darab, 1945 után hazánkban készült, különleges jármű segítségével. Láthatunk itt különböző dokumentumokat, kupákat is, képet alkotva a benzingőzös világról. Az igazi rajongóknak vissza kell térniük augusztusban is, akkor rendezik ugyanis a Magyar Motorok Találkozóját.

Emberré válásunk során, kultúránk és civilizációnk alakulásában és fejlődésében nélkülözhetetlen szerep jutott a fénynek; a kezdetektől az élet, az érthetőség és a bölcsesség szimbóluma volt. Az Elektrotechnikai Gyűjtemény gazdag, átfogó tárlatai keretében a fény, a világosság és a világítás történetének, fejlődésének, társadalom- és kultúraformáló erejének állít emléket impozáns, Bauhaus-stílusban épült Kazinczy utcai épületében.

Az országosan is egyedülálló muzeális intézmény Kecskemét szívében, egy fehér fallal körbevett nagy udvar közepén áll. A Magyar Naiv Művészek Gyűjteménye kiállítóterei a képzőművészet sajátos világába vezetnek. Az itt látható képek és szobrok a legkülönfélébb anyagokból és technikákkal készültek; fólia és huzal, csipkével körbevett terméskő szobor áll egymás mellett, mellettük egy valódi cipőt és postás egyenruhát viselő különös szoboralak.

Baranya vármegye maradandó értékű iratanyagát őrző területi levéltár. A levéltár alapvető tevékenysége olyan iratok, illetve írásos emlékek összegyűjtésére irányul, amelyek nélkülözhetetlenek az állampolgári jogok gyakorlása, hivatalos eljárások lefolytatása szempontjából, másrészt a történettudományi kutatások, a nemzeti emlékezet számára szolgáltatnak alapvető fontosságú forrásbázist, illetve kulturális örökségünk egyedi, értékes kincsei közé tartoznak.

Levéltárunk Szabolcs megye 14–20. századi maradandó értékű iratai mellett Szatmár megye 15. századtól kelt iratanyagának jelentős, Beregnek kisebb, 20. századi részét, Kővár vidék, Ung és Ugocsa levéltárának pedig 19–20. századi töredékét őrzi. A legrégebbi dokumentumaink a Mohács előtt keletkezett oklevelek.

A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország első országos és máig legnagyobb múzeuma, amelyet 1802-ben alapított gróf Széchényi Ferenc. Pollack Mihály tervezte klasszicista épülete története során számos jelentős esemény színtere volt. Intézményünk a nemzeti kulturális élet megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen része. A Magyar Nemzeti Múzeum feladata, hogy tudományos módszerekkel gyűjtse, megőrizze, kutassa és bemutassa a Kárpát-medence egykori lakóinak tárgyi emlékeit egészen napjainkig.

A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítóhelye „A pokol bugyrai… „Málenkij robot” – Kényszermunka a Szovjetunióban”, a második világháború után tömegesen elhurcolt nők és férfiak számára állít emléket. A kiállításnak otthont adó, Ferencvárosi pályaudvar mellett álló „atombiztos” épület egykor a Magyar Államvasutak légoltalmi óvóhelye és vezetési pontja volt, ma itt található a központi Málenkij Robot Emlékhely.

A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.