Nevezetesség

A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum országos gyűjtőkörű szakmúzeum, mely gyűjti, feldolgozza, kiállításain és kiadványaiban bemutatja a magyarországi szénhidrogénipar több mint száz éves történetét. Ezen kívül gondozza a Zsigmondy Vilmos Gyűjteményt, és a szénhidrogénipar, a vízbányászat történeti emlékeit is gyűjti, őrzi. A múzeum a gyűjteményeibe került anyagot rendszerezi, nyilvántartja, tudományosan feldolgozza és kiállításaiban, kiadványaiban bemutatja.

Magyarország jegybankja pénzmúzeumot hozott létre a Széll Kálmán téren, amely országos szakmúzeum, tudásközpont és élményközpont is egyben. Európa leglátványosabb pénzmúzeumának létrehozásával a jegybank kiemelt célja, hogy a pénzügyi kultúra fejlesztése elérhető legyen a társadalom minden szegmensének, a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A Pénzmúzeumban a látogatók élményalapon és interaktív módon fedezhetik majd fel a pénz világát.

A Magyar Plakát Ház hajdanvolt későbarokk stílusú, emeletes magtárépület (1800 körül), melynek emeletén rendszeresen láthatók képzőművészeti kiállítások. A Képzőművészetek Háza - Kiskastély 1874-ben Krausz Mária nyaraló lakóházaként készült, eklektikus stílusú épület. Ízlésesen kialakított termeiben Z. Soós István, Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet képeiből látható állandó kiállítás. Mindkét kiálltóhely a nagykanizsai Thúry György Múzeumhoz tartozik.

A Petőfi utcában található a bakonyi népi építészetre jellemző tornácos, mellvédes oszlopos 2-4 osztatú kőház. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon.A házak központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Egy ilyen házban alakították ki az 1990-es évek elején a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthatjuk. Az épület többi részében ma Alkotóház és Művészeti Iskola működik. Itt alakították ki a fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket. A nyári hónapokban különböző művészeti ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők szakképzett mesterek segítségével.

Tíz fafaragó faragott reliefjei, száz méteren huszonegy képben több mint ezer esztendő jeles eseményeit mutatják be a honfoglalástól napjainkig.

A Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteménye a Széchenyi István téri székházépület harmadik emeletén található. Ma itt az Akadémiával, annak történetével kapcsolatos alkotásokat láthatnak a látogatók. A termekben azonban – melyeket már kezdettől fogva, s ezt az 1861-ben készült tervek is bizonyítják, képtár céljaira szántak – eredetileg más alkotások voltak megtekinthetők. Mielőtt azonban az érdeklődő a Gyűjtemény történetét megismerné, egy kis virtuális sétára invitáljuk jelenlegi kiállításunkon, amelynek írásos anyaga vezetőként is szolgálhat a látogató számára.

Az elmúlt évszázadokban a zsidó szöveges örökség értelmezéséhez és továbbadásához gazdag tárgykultúra alakult. Kiállításunkban a gyűjteményünkben megőrzött szertartási tárgyakból, könyvekből, bútorokból láthatnak válogatást. A termeken végighaladva a hétköznapok és a szombat, az ünnepek és a zsidó életszakaszok kultúráját ismerhetik meg.

Majki Kamalduli Remeteség, a néma barátok otthona. A 17 cellaházból, rendházépületből (foresteria) és a remeteség szívében magasodó, egykori templom megmaradt tornyából álló barokk műemlékegyüttes kiemelkedő emlékünk.

Ezt a tanösvényt azzal a céllal alakították ki, hogy kis területen, kevés gyaloglással vagy kerékpározással bemutathassák a Hortobágy jellemző élőhelyeit, gyeptípusait. Láthatjuk a gyengébb termőképességű szikes és a jobb löszös gyepeket, időszakos vízállásokat.

Egy egykori gőzmalom épületében nyílt meg az Őrségi Teleház, ma Malom Látogatóközpont. Többfunkciós, közösségi élettér, információs pont, informatikai, oktatási, szociális és kulturális funkciókat lát el.