Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Képtár
Vízimalom
Csillagvizsgáló
Templom
Gyűjtemény
Levéltár
Ökocentrum
Kegyhely
Barlang
Kisvasút
Panoptikum
Emlékhely
Óriáskerék
Planetárium
Szélmalom
Nemzeti park
Kőtár
Betlehem
Emlékház
Erőd
Zarándokhely
Kiállítóhely
Gazdaház
Kálvária-domb
Apátság
Zsinagóga
Sétány
Halászház
Kovácsműhely
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Zeneház
Kápolna
Romkert
Alkotóműhely
Ökofalu
Imaház
Dzsámi
Őskohó
Szentély
Tárház
Épület
Rotunda

A Miszla Art Kulturális Központ és Alkotóház 2010-ben nyitott meg kapuit. Elsősorban kortárs képző- és zeneművészek számára nyújt hátteret művészi tevékenységük folytatására, nyugodt és harmonikus környezetben. A 600 nm alapterületű, barokk jellegű kúria, amelyet dúsan betelepített kert, erdő valamint egy fiatal gyümölcsös ölel körül, hat szobával valamint három közösségi helyiséggel- díszteremmel, zeneszalonnal, vadászszoba-társalgóval, illetve egy tágas pincehelyiséggel rendelkezik.
A Miszla Art Kulturális Központ és Alkotóház 2010-ben nyitott meg kapuit. Elsősorban kortárs képző- és zeneművészek számára nyújt hátteret művészi tevékenységük folytatására, nyugodt és harmonikus környezetben. A 600 nm alapterületű, barokk jellegű kúria, amelyet dúsan betelepített kert, erdő valamint egy fiatal gyümölcsös ölel körül, hat szobával valamint három közösségi helyiséggel- díszteremmel, zeneszalonnal, vadászszoba-társalgóval, illetve egy tágas pincehelyiséggel rendelkezik.

A Miszla Art Kulturális Központ és Alkotóház 2010-ben nyitott meg kapuit. Elsősorban kortárs képző- és zeneművészek számára nyújt hátteret művészi tevékenységük folytatására, nyugodt és harmonikus környezetben. A 600 nm alapterületű, barokk jellegű kúria, amelyet dúsan betelepített kert, erdő valamint egy fiatal gyümölcsös ölel körül, hat szobával valamint három közösségi helyiséggel- díszteremmel, zeneszalonnal, vadászszoba-társalgóval, illetve egy tágas pincehelyiséggel rendelkezik.

Az esztergomi Királyi Vár Magyarország több szempontból is legfontosabb, méltán európai hírű műemléke. Az Esztergomi Vármúzeum a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléjaként Esztergomban, az első Magyar Király szülővárosában található, mely az Árpád házi királyok székesfővárosa, a magyar katolikus egyház feje, a magyar reneszánsz egyik kiemelkedő központja. Esztergom páratlan adottságaival, folyamatosan az európai mozgalmak és a történelmi események fő áramlatainak sodrába került. A város közepén álló Várhegy és az itt található Múzeum különleges kincseket őriz a magyar állam születési helyéről. A Vármúzeumban az elmúlt évek során az egész Palotát átfogó rekonstrukciós munkálatoknak és beruházásoknak köszönhetően felbecsülhetetlen kulturális örökségi értékek kerültek megmentésre és számos, egyedülálló értékű történelmi tér vált bemutathatóvá.
Az esztergomi Királyi Vár Magyarország több szempontból is legfontosabb, méltán európai hírű műemléke. Az Esztergomi Vármúzeum a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléjaként Esztergomban, az első Magyar Király szülővárosában található, mely az Árpád házi királyok székesfővárosa, a magyar katolikus egyház feje, a magyar reneszánsz egyik kiemelkedő központja. Esztergom páratlan adottságaival, folyamatosan az európai mozgalmak és a történelmi események fő áramlatainak sodrába került. A város közepén álló Várhegy és az itt található Múzeum különleges kincseket őriz a magyar állam születési helyéről. A Vármúzeumban az elmúlt évek során az egész Palotát átfogó rekonstrukciós munkálatoknak és beruházásoknak köszönhetően felbecsülhetetlen kulturális örökségi értékek kerültek megmentésre és számos, egyedülálló értékű történelmi tér vált bemutathatóvá.

Az esztergomi Királyi Vár Magyarország több szempontból is legfontosabb, méltán európai hírű műemléke. Az Esztergomi Vármúzeum a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléjaként Esztergomban, az első Magyar Király szülővárosában található, mely az Árpád házi királyok székesfővárosa, a magyar katolikus egyház feje, a magyar reneszánsz egyik kiemelkedő központja. Esztergom páratlan adottságaival, folyamatosan az európai mozgalmak és a történelmi események fő áramlatainak sodrába került. A város közepén álló Várhegy és az itt található Múzeum különleges kincseket őriz a magyar állam születési helyéről. A Vármúzeumban az elmúlt évek során az egész Palotát átfogó rekonstrukciós munkálatoknak és beruházásoknak köszönhetően felbecsülhetetlen kulturális örökségi értékek kerültek megmentésre és számos, egyedülálló értékű történelmi tér vált bemutathatóvá.
A Mocsári teknős tanösvény közel 1 kilométerét végigjárva megismerkedhetünk az Ordacsehi-berek történetével, a Natura 2000 területek jelentőségével, a vizes élőhelyek helyreállításának fontosságával, a területen található élőhelyekkel, a jellemző tájhasználati formákkal, a berek élővilágával, valamint a nem kívánt betolakodókkal, azaz az inváziós élőlényekkel, melyek veszélyeztetik az itt élő őshonos élőlényeket.
A Mocsári teknős tanösvény közel 1 kilométerét végigjárva megismerkedhetünk az Ordacsehi-berek történetével, a Natura 2000 területek jelentőségével, a vizes élőhelyek helyreállításának fontosságával, a területen található élőhelyekkel, a jellemző tájhasználati formákkal, a berek élővilágával, valamint a nem kívánt betolakodókkal, azaz az inváziós élőlényekkel, melyek veszélyeztetik az itt élő őshonos élőlényeket.
A Mocsári teknős tanösvény közel 1 kilométerét végigjárva megismerkedhetünk az Ordacsehi-berek történetével, a Natura 2000 területek jelentőségével, a vizes élőhelyek helyreállításának fontosságával, a területen található élőhelyekkel, a jellemző tájhasználati formákkal, a berek élővilágával, valamint a nem kívánt betolakodókkal, azaz az inváziós élőlényekkel, melyek veszélyeztetik az itt élő őshonos élőlényeket.

A 19. és 20. századi valamint kortárs magyar képzőművészek alkotásait bemutató múzeum és kiállítótér. A hazai szinten az egyik leggazdagabbnak számító gyűjtemény a magyar képzőművészet legjelentősebb alkotóinak műveiből ad átfogó keresztmetszetet bő száz évre visszamenőleg. A kiállításon megismerkedhetünk – sok más mellett – Ferenczy Károly, Thorma János, Rippl-Rónai József, Gulácsy Lajos, valamint Berény Róbert, Czigány Dezső, Tihanyi Lajos (Nyolcak csoport) alkotásaival.
A 19. és 20. századi valamint kortárs magyar képzőművészek alkotásait bemutató múzeum és kiállítótér. A hazai szinten az egyik leggazdagabbnak számító gyűjtemény a magyar képzőművészet legjelentősebb alkotóinak műveiből ad átfogó keresztmetszetet bő száz évre visszamenőleg. A kiállításon megismerkedhetünk – sok más mellett – Ferenczy Károly, Thorma János, Rippl-Rónai József, Gulácsy Lajos, valamint Berény Róbert, Czigány Dezső, Tihanyi Lajos (Nyolcak csoport) alkotásaival.

A 19. és 20. századi valamint kortárs magyar képzőművészek alkotásait bemutató múzeum és kiállítótér. A hazai szinten az egyik leggazdagabbnak számító gyűjtemény a magyar képzőművészet legjelentősebb alkotóinak műveiből ad átfogó keresztmetszetet bő száz évre visszamenőleg. A kiállításon megismerkedhetünk – sok más mellett – Ferenczy Károly, Thorma János, Rippl-Rónai József, Gulácsy Lajos, valamint Berény Róbert, Czigány Dezső, Tihanyi Lajos (Nyolcak csoport) alkotásaival.

A kiállítás Vác Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával jött létre, és mint a neve is utal tartalmára a XXI. század modern stílusába enged betekintést. A mai magyar modern képzőművészet legjelentősebb képviselőinek reprezentatív anyaga van egy-egy falon csoportosítva és összegyűjtve Matuska Szilvesztertől - Salvador Daliig.
A kiállítás Vác Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával jött létre, és mint a neve is utal tartalmára a XXI. század modern stílusába enged betekintést. A mai magyar modern képzőművészet legjelentősebb képviselőinek reprezentatív anyaga van egy-egy falon csoportosítva és összegyűjtve Matuska Szilvesztertől - Salvador Daliig.

A kiállítás Vác Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával jött létre, és mint a neve is utal tartalmára a XXI. század modern stílusába enged betekintést. A mai magyar modern képzőművészet legjelentősebb képviselőinek reprezentatív anyaga van egy-egy falon csoportosítva és összegyűjtve Matuska Szilvesztertől - Salvador Daliig.

Igaz, hogy a Föld nevű bolygón már nincsenek fehér foltok, már mindent felfedeztek, de hátha sikerül most megismerkedni a Mogyoró-heggyel úgy, hogy az felérjen egy új földrész felfedezésével! Különösebb előkészület sem kell hozzá: elég egy kényelmes lábbeli, időjárásnak megfelelő öltözet, némi táplálék és iránytű helyett a kis vezetőfüzet, amely lépésről lépésre segít felfedezni a természet titkait.
Igaz, hogy a Föld nevű bolygón már nincsenek fehér foltok, már mindent felfedeztek, de hátha sikerül most megismerkedni a Mogyoró-heggyel úgy, hogy az felérjen egy új földrész felfedezésével! Különösebb előkészület sem kell hozzá: elég egy kényelmes lábbeli, időjárásnak megfelelő öltözet, némi táplálék és iránytű helyett a kis vezetőfüzet, amely lépésről lépésre segít felfedezni a természet titkait.

Igaz, hogy a Föld nevű bolygón már nincsenek fehér foltok, már mindent felfedeztek, de hátha sikerül most megismerkedni a Mogyoró-heggyel úgy, hogy az felérjen egy új földrész felfedezésével! Különösebb előkészület sem kell hozzá: elég egy kényelmes lábbeli, időjárásnak megfelelő öltözet, némi táplálék és iránytű helyett a kis vezetőfüzet, amely lépésről lépésre segít felfedezni a természet titkait.

1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.
1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.

1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.

Molnár-C. Pál festőművész 20. század magyar képzőművészetének kiemelkedő alkotója, Európa hírű mestere a Battonya-Tompapusztán született. A művészettörténet az új klasszicizmus egyik legjelentősebb magyar képviselőjeként tartja számon. Az Emlékház 1984. szeptember 23-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, és állandó kiállítás keretében őrzi mindmáig Molnár-C. Pál Battonyának adományozott festményeit, grafikáit. Az emlékházban 44 olajfestménye, 21 grafikája és fametszet sorozata tekinthető meg.
Molnár-C. Pál festőművész 20. század magyar képzőművészetének kiemelkedő alkotója, Európa hírű mestere a Battonya-Tompapusztán született. A művészettörténet az új klasszicizmus egyik legjelentősebb magyar képviselőjeként tartja számon. Az Emlékház 1984. szeptember 23-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, és állandó kiállítás keretében őrzi mindmáig Molnár-C. Pál Battonyának adományozott festményeit, grafikáit. Az emlékházban 44 olajfestménye, 21 grafikája és fametszet sorozata tekinthető meg.

Molnár-C. Pál festőművész 20. század magyar képzőművészetének kiemelkedő alkotója, Európa hírű mestere a Battonya-Tompapusztán született. A művészettörténet az új klasszicizmus egyik legjelentősebb magyar képviselőjeként tartja számon. Az Emlékház 1984. szeptember 23-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, és állandó kiállítás keretében őrzi mindmáig Molnár-C. Pál Battonyának adományozott festményeit, grafikáit. Az emlékházban 44 olajfestménye, 21 grafikája és fametszet sorozata tekinthető meg.