Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Vízimalom
Képtár
Csillagvizsgáló
Templom
Levéltár
Gyűjtemény
Kegyhely
Ökocentrum
Barlang
Kisvasút
Panoptikum
Emlékhely
Óriáskerék
Planetárium
Szélmalom
Erőd
Nemzeti park
Kőtár
Betlehem
Zarándokhely
Kálvária-domb
Kiállítóhely
Gazdaház
Sétány
Apátság
Zsinagóga
Emlékház
Halászház
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Zeneház
Kovácsműhely
Romkert
Alkotóműhely
Ökofalu
Imaház
Dzsámi
Őskohó
Szentély
Tárház
Épület
Rotunda
Monostor

A debreceni Nagyerdő egyik legszebb épülete 1912-ben épült fel Fried és Adorján építőmesterek tervei alapján. A 42 méter magas Víztorony a hatvanas évek óta a Debreceni Egyetem klinikáinak biztonsági vízbázisa, e feladatát a rekonstrukciót követően is zavartalanul ellátja. Az épület vízterében nagyságrendileg 1000 köbméter víz található. A komplex felújításnak köszönhetően nem csak az épület újult meg, de a Víztorony új tereket és új funkciókat kapott, így joggal kerülhet Debrecen legkeresettebb turisztikai célpontjai közé és válhat úgy a kirándulók, mint a helyiek közkedvelt találkozóhelyévé.
A debreceni Nagyerdő egyik legszebb épülete 1912-ben épült fel Fried és Adorján építőmesterek tervei alapján. A 42 méter magas Víztorony a hatvanas évek óta a Debreceni Egyetem klinikáinak biztonsági vízbázisa, e feladatát a rekonstrukciót követően is zavartalanul ellátja. Az épület vízterében nagyságrendileg 1000 köbméter víz található. A komplex felújításnak köszönhetően nem csak az épület újult meg, de a Víztorony új tereket és új funkciókat kapott, így joggal kerülhet Debrecen legkeresettebb turisztikai célpontjai közé és válhat úgy a kirándulók, mint a helyiek közkedvelt találkozóhelyévé.

A debreceni Nagyerdő egyik legszebb épülete 1912-ben épült fel Fried és Adorján építőmesterek tervei alapján. A 42 méter magas Víztorony a hatvanas évek óta a Debreceni Egyetem klinikáinak biztonsági vízbázisa, e feladatát a rekonstrukciót követően is zavartalanul ellátja. Az épület vízterében nagyságrendileg 1000 köbméter víz található. A komplex felújításnak köszönhetően nem csak az épület újult meg, de a Víztorony új tereket és új funkciókat kapott, így joggal kerülhet Debrecen legkeresettebb turisztikai célpontjai közé és válhat úgy a kirándulók, mint a helyiek közkedvelt találkozóhelyévé.

A Nagykanizsai-kilátó a Nagykanizsai Parkerdő látványossága. Az ország egyik legmagasabb kilátója, melynek tetejéről csodálatos panoráma nyílik a városra, a közeli lankás dombokra, a távolban pedig kirajzolódnak a horvát hegyvonulatok. A kilátó különlegessége, hogy korábban olajfúrótorony volt, melyet felújítottak. A fémből és üvegből készült mű teljes magassága 48 méter, az alsó kilátószint 28, a felső 43 méter magasan van – ezzel az ország egyik legmagasabb kilátója. A felső szint 230 lépcsőfok leküzdésével érhető el. A torony megmászása nem kis bátorságot és izomerőt igényel, de az elénk táruló látvány kárpótol mindezért.
A Nagykanizsai-kilátó a Nagykanizsai Parkerdő látványossága. Az ország egyik legmagasabb kilátója, melynek tetejéről csodálatos panoráma nyílik a városra, a közeli lankás dombokra, a távolban pedig kirajzolódnak a horvát hegyvonulatok. A kilátó különlegessége, hogy korábban olajfúrótorony volt, melyet felújítottak. A fémből és üvegből készült mű teljes magassága 48 méter, az alsó kilátószint 28, a felső 43 méter magasan van – ezzel az ország egyik legmagasabb kilátója. A felső szint 230 lépcsőfok leküzdésével érhető el. A torony megmászása nem kis bátorságot és izomerőt igényel, de az elénk táruló látvány kárpótol mindezért.

A Nagykanizsai-kilátó a Nagykanizsai Parkerdő látványossága. Az ország egyik legmagasabb kilátója, melynek tetejéről csodálatos panoráma nyílik a városra, a közeli lankás dombokra, a távolban pedig kirajzolódnak a horvát hegyvonulatok. A kilátó különlegessége, hogy korábban olajfúrótorony volt, melyet felújítottak. A fémből és üvegből készült mű teljes magassága 48 méter, az alsó kilátószint 28, a felső 43 méter magasan van – ezzel az ország egyik legmagasabb kilátója. A felső szint 230 lépcsőfok leküzdésével érhető el. A torony megmászása nem kis bátorságot és izomerőt igényel, de az elénk táruló látvány kárpótol mindezért.

A Nagykun Látogatóközpont a város főterétől nem messze, a Déryné Művelődési Központ mellett található. Az eredeti kunsági kapun egy szép tornácos épületbe lépve interaktív, újszerű eszközök segítségével szerezhet információkat a kunok eredetéről, kultúrájáról, a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb történelmi eseményekről, életmódbeli sajátosságokról a XIII. századtól napjainkig. Ha szeretné megtanulni a kunhímzést, a vert csipke készítését, a nemezelést, a fazekasság alapjait, a fafaragást és a gyöngyfűzést, a gyertyaöntést és a bőrözést, ha szeretné tudni, hogyan készül a mézeskalács, akkor itt, a Nagykun Látogatóközpontban erra is lesz lehetőség.
A Nagykun Látogatóközpont a város főterétől nem messze, a Déryné Művelődési Központ mellett található. Az eredeti kunsági kapun egy szép tornácos épületbe lépve interaktív, újszerű eszközök segítségével szerezhet információkat a kunok eredetéről, kultúrájáról, a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb történelmi eseményekről, életmódbeli sajátosságokról a XIII. századtól napjainkig. Ha szeretné megtanulni a kunhímzést, a vert csipke készítését, a nemezelést, a fazekasság alapjait, a fafaragást és a gyöngyfűzést, a gyertyaöntést és a bőrözést, ha szeretné tudni, hogyan készül a mézeskalács, akkor itt, a Nagykun Látogatóközpontban erra is lesz lehetőség.

A Nagykun Látogatóközpont a város főterétől nem messze, a Déryné Művelődési Központ mellett található. Az eredeti kunsági kapun egy szép tornácos épületbe lépve interaktív, újszerű eszközök segítségével szerezhet információkat a kunok eredetéről, kultúrájáról, a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb történelmi eseményekről, életmódbeli sajátosságokról a XIII. századtól napjainkig. Ha szeretné megtanulni a kunhímzést, a vert csipke készítését, a nemezelést, a fazekasság alapjait, a fafaragást és a gyöngyfűzést, a gyertyaöntést és a bőrözést, ha szeretné tudni, hogyan készül a mézeskalács, akkor itt, a Nagykun Látogatóközpontban erra is lesz lehetőség.

A tájházat 1984-ben alapították, és a karcagi középparasztok mindennapi életét, tárgyi kultúráját mutatja be. Az épületegyüttes helyiségeiben a Nagykunságra jellemző különböző társadalmi rétegek lakberendezési, használati tárgyai tekinthetők meg. A lakóház egyik szobájában az ünnepi berendezést mutatják be, közöttük a kevéssé ismert kunhímzéssel díszített textíliákat. A tájház a Györffy István Nagykun Múzeum kezelésében van.
A tájházat 1984-ben alapították, és a karcagi középparasztok mindennapi életét, tárgyi kultúráját mutatja be. Az épületegyüttes helyiségeiben a Nagykunságra jellemző különböző társadalmi rétegek lakberendezési, használati tárgyai tekinthetők meg. A lakóház egyik szobájában az ünnepi berendezést mutatják be, közöttük a kevéssé ismert kunhímzéssel díszített textíliákat. A tájház a Györffy István Nagykun Múzeum kezelésében van.

A tájházat 1984-ben alapították, és a karcagi középparasztok mindennapi életét, tárgyi kultúráját mutatja be. Az épületegyüttes helyiségeiben a Nagykunságra jellemző különböző társadalmi rétegek lakberendezési, használati tárgyai tekinthetők meg. A lakóház egyik szobájában az ünnepi berendezést mutatják be, közöttük a kevéssé ismert kunhímzéssel díszített textíliákat. A tájház a Györffy István Nagykun Múzeum kezelésében van.

Az ország egyetlen vízi vágóhídja Nagyléta és Vértes között, a Konyári-Kálló nevű vízfolyás felett található. Az élővíz fölött álló vágóhídnak célszerű oka volt; a keletkező mellékterméket az élő vízfolyás takarította el. A boltíves, tégla alapon nyugvó, párját ritkító agráripari jellegű, műemlék épületben a hentes és mészáros mesterség egykori szerszámai, eszközei, dokumentumai tekinthetők meg. A vágóhidat 1983-ban agráripari műemlék jellegű épületté nyilvánították, majd 1985-től kiállítóhelyként működik és látogatható.
Az ország egyetlen vízi vágóhídja Nagyléta és Vértes között, a Konyári-Kálló nevű vízfolyás felett található. Az élővíz fölött álló vágóhídnak célszerű oka volt; a keletkező mellékterméket az élő vízfolyás takarította el. A boltíves, tégla alapon nyugvó, párját ritkító agráripari jellegű, műemlék épületben a hentes és mészáros mesterség egykori szerszámai, eszközei, dokumentumai tekinthetők meg. A vágóhidat 1983-ban agráripari műemlék jellegű épületté nyilvánították, majd 1985-től kiállítóhelyként működik és látogatható.

Az ország egyetlen vízi vágóhídja Nagyléta és Vértes között, a Konyári-Kálló nevű vízfolyás felett található. Az élővíz fölött álló vágóhídnak célszerű oka volt; a keletkező mellékterméket az élő vízfolyás takarította el. A boltíves, tégla alapon nyugvó, párját ritkító agráripari jellegű, műemlék épületben a hentes és mészáros mesterség egykori szerszámai, eszközei, dokumentumai tekinthetők meg. A vágóhidat 1983-ban agráripari műemlék jellegű épületté nyilvánították, majd 1985-től kiállítóhelyként működik és látogatható.