Nevezetesség

Az útvonal bejárásával a látogatók megismerkedhetnek a Dráva folyó és árterének természeti értékeivel. Az őrtilosi vasútállomásnál, a drávai vízitúrák táborhelyének közelében található kiindulópont könnyen megközelíthető gépjárművel csakúgy, mint közösségi közlekedéssel, kerékpárral, vagy gyalog. A tanösvény 1 óra alatt végigjárható.

Az Ormánság területén, Szaporca település közelében található az Ős-Dráva Látogatóközpont. A látogatóközpont a Duna-Dráva Nemzeti Park területe és a Dráva folyó bemutatása mellett nagy hangsúlyt fektet az ormánsági élet, a tradicionális gazdálkodási formák, a hagyományok nagyközönséggel való megismertetésére, valamint a természetvédelmi, gazdálkodási, tájhasználati problémákra való figyelemfelkeltésre. Az épület kilátótornyából a bemutatóközpont területét és a környező tájat csodálhatják meg az érdeklődők. A központnál kialakított játszótér, tűzrakóhelyek és pihenőhelyek a látogatók kikapcsolódását szolgálják.

A tanösvény szakvezetéssel, vagy önállóan a kihelyezett táblák vagy hanganyag segítségével járható be. Megismerhető a régi tájhasználat, a folyószabályozás, valamint a rehabilitáció és a revitalizáció lehetőségei.

Egy, a honfoglalás korában működött - 10. századi -, vasöntő műhelyt mutat be az Őskohó Múzeum. Ez a kohó úgynevezett gyepvasat dolgozott fel, amelynek fémtartalma elérheti a 30-40 százalékot is.

Öveges József, a híres fizikus, tanító és pap műemléki védelem alatt álló szülőházában alaktották ki az Öveges József Emlékházat. Megtekinthetők itt Öveges professzor bútorai, személyes használati tárgyai, kísérleti eszközei, valamint fotókiállítás is látható. A tárlatvezetés során kísérletek bemutatására is sor kerül. Az Emlékház csoportosan és egyénileg is látogatható. Előzetes időpont egyeztetéssel, legalább 2 nappal a látogatás előtt várják a bejelentkezést.

Az Őzetanyai víztározó és horgásztó 0108 hrsz.-ú terület teljes kiterjedése mintegy 95 ha., mely Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyében a 4-es számú főút szomszédságában, Nyírbogdány és Székely községek között, a Máriapócsi IV. sz. főfolyás bal partján helyezkedik el. A terület egy része természetvédelmi terület, egy másik nagyobb része víztározó és nádas, mocsaras vizes élőhely. A gyönyörű környezetben fekvő és kizárólag csak horgászásra használt terület nagysága mintegy 29,5 ha. Az Őzetanyai tavon horgászni folyamatosan lehet. A hét minden napján van lehetőség az éjszakai horgászatra is.

A Keszthelyi-hegység déli részén, a 408 méter magas Pad-kövén áll az erdei- és vörösfenyőből épült 18,9 m magas Padkűi kilátó, ahonnan csodás panoráma nyílik a Keszthelyi-hegységre és a Balatonra. A kilátószintre fa csigalépcsőn lehet feljutni. A kilátót a Medvehagyma tanösvény köti össze Vállus községgel. A Padkűi kilátó melletti kis tisztáson a Zala megyei turisták három kopjafát állítottak fel.

A Velencei-hegység érdekes természeti képződményei a pákozdi-ingókövek. A gránittömbök ellenálltak az eróziónak, így alakultak ki ezek az egymás hegyén-hátán egyensúlyozó sziklák. Nagyon könnyen megközelíthetjük őket Pákozd felől a sárga jelzés mentén. A Velencei-hegység Magyarország egyetlen gránit alapkőzetű hegysége és mint ilyen az ország földtani értelemben legöregebb tájegysége. A Velencei-hegységben Pákozd községtől északra a Sárhegy legmagasabb pontja és az ettől K-DK-re eső területen a gránit kisebb-nagyobb sziklacsoportokat alkot, amelyek jellegzetes alakjukat a szél és az esővíz együttes hatásának köszönhetik.

A Pákozdi Pagony Fejér-megyében, Budapesttől 50 km-re, a Velencei-hegység és a Velencei- tó között, a 160 m magas Mészeg-hegy oldalában helyezkedik el.

Az 1848-as Pákozd-Sukorói Csata Emlékmúzeuma Pákozdon a Katonai Emlékparkban található. Igényesen berendezett, átlátható tárlók segítségével idézhetjük fel a sorsdöntő órákat. Egy animációs filmet is láthatunk a csata alakulásáról, és be is kukkanhatunk a csata előtti haditanácsba. A kiállítás a győztes csata politikai előzményeit, lefolyását, résztvevőit, fegyvereiket, felszerelésüket, egyenruhájukat mutatja be. Pákozd-Sukorói Csata képekben és dokumentumokban.