Nevezetesség

Ugod közelében, a 356 méter magas Szár-hegyen áll a 18 m magas Szár-hegyi kilátó, mely külsejében az egykori ugodi várra emlékeztet. A községből tanösvény vezet a kilátóhoz. A kilátóból tiszta időben elláthatunk a Kőszegi-hegységig, vagy a Kab-hegy csúcsáig. Látható a Ság-hegy, a Somló és vele együtt szinte az egész Kemeneshát.

Ismerje meg a történelem homályába vesző szarmata nép mindennapjait a Szarmata Régészeti Park (idő)kapuján belépve! Az árokkal körbevett és monumentális vesszőfonatos palánkfal-erődítmény védő ölelésében felépített szarmata falurekonstrukció hiteles képet ad a korabeli építményekről és életkörülményekről. A belső térben kialakított interaktív kiállítás és kisfilm bemutatja a szarmaták életét, szokásait - már amennyit tudunk róluk, a hiszen a szarmatákat a mai napig számos titok övezi. A Régészeti Park szarmata faluja mellett egy tanösvény is kialakításra került, mely a környék természeti értékeit mutatja be.

Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.

A Tessedik Sámuel Múzeum mai székhelye 1791-ben épült, azzal a céllal, hogy az ország első mezőgazdasági iskolájának otthont adjon. Tessedik Gazdasági Iskolájának megszűnése után gimnázium, tanítóképző és diákotthon működött az eredetileg barokk stílusú épületben.

A Szarvaskői vagy más néven Vodafone kilátó egy mobiltorony részeként kapott helyet, mely szabadon látogatható. A fából készült kilátóból csodálatos körpanoráma nyílik Szarvaskőre és a Bükki-fennsíkra.

A Bakony nyugati oldalán, enyhébb lankák közötti völgyben bújik meg Döbrönte kicsiny települése, ami felett drámai festőiséggel törnek az égbolt felé a középkori vár maradványai.

A tájház a 18. században épült taposott szalmatetős szegényparaszti lakóház, népi bútorokkal berendezve. Szalmatetős, szabadkéményes, 200 éves épület, korhű berendezéssel.

Közép-Európa legnagyobb szekér-, kocsi-, hintó- és szángyűjteménye látható a Szatmári Múzeumban Mátészalkán.

A Széchenyi-hegy a Budai-hegység egyik kiemelkedése Budapest XII. kerületében. A Széchenyi emlékmű eredetileg a Városliget bejáratánál állt, mint artézi kút (Gloriette kútja). 1898-ban került a Svábhegyre, azóta kilátóként működik.

A Széchényi Ferenc Tájmúzeum néprajzi és történeti kiállításával, és időszakonként változó időszaki kiállításokkal várja a betérőket. A múzeum történeti, régészeti és néprajzi gyűjtőkörrel rendelkezik. Gyűjtőterületét a Ebes, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Nagyhegyes közigazgatási területe adja. A múzeum célja és feladata: gyűjteni, megőrizni és közzétenni Ebes és a gyűjtőterületéhez tartozó települések tárgyi és szellemi örökségét.