Nevezetesség

1728-ban épült a Szent Imre római katolikus templom. A templomban található, XVI. századból származó Szűz Mária szoborhoz kötődő legendák szerint gyógyulások történtek a szobor előtt. Késő barokk stílusban épült a római katolikus plébánia a XVIII. század elején. A templom mellett 14 Zsolnay kerámia stáció vezet a kálváriához, melyet 1881-ben emeltek.

A cseppkövekben gazdag fokozottan védett Szent István-barlang mesterséges bejáratát Miskolctól 3,5 km-re, Lillafüreden, a Palota Szállótól 500 m távolságra, a Szent István-lápa oldalába mélyülő, lapos tetejű, terméskővel díszített fogadóépület rejti. Járatainak hossza összesen 1514 m, függőleges kiterjedése 101 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága. A tárlatvezetés időtartama körülbelül 30 perc. A barlangban a hőmérséklet egész évben +10 C, emiatt a látogatók számára ajánlott a megfelelő ruházat.

A budapesti Szent István Bazilika hazánk egyik legszebb, legjelentősebb egyházi és idegenforgalmi nevezetessége. Ennek oka egyrészt a névadó szent királyt, az ország államalapítóját megillető tisztelet, a történelmi múlt, másrészt maga az épület műemléki és művészeti értéke. A bazilika 65 méteres magasságban lévő körterasza fantasztikus körpanorámát nyújt a városra. A bazilika ingyenesen látogatható, de a kilátóba jegyet kell venni.

A mestergerendába vésett évszám alapján 1877-ben épült, vályogfalazatú, mestergerendás, deszkafödémes. A szarufás, náddal fedett nyeregtető elől deszkázott oromfalas, hátul kontyolt. A ház berendezése, felszerelése – kevés változással - eredeti. Szoba, konyha, kamra helyiségekből áll, padozata mindenütt döngölt agyag. A tisztaszoba falait szentképek és „cintányérok” díszítik. A szoba jellegzetessége még a trónusos nyoszolya, vagy másképpen „burcsikos ágy”. A Tájház korhű helyszínéül szolgál a település legjelentősebb, hagyományőrző rendezvényének. A „Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon” évenként visszatérő esemény.

A múzeum négy tudományterület leletanyagait gyűjti, rendszerezi, kutatja és mutatja be az érdeklődő látogatóknak. Küldetése a régészet, a néprajz, a képző- és iparművészet, a helytörténet tárgyi és szellemi örökségének gyűjtése, feldolgozása, kutatása, konzerválása, megőrzése és bemutatása.

Nagycenk község kulturális, történelmi és vallási középpontjában, a Széchenyi-tér magaslatán áll a Szent Istvánról elnevezett plébániatemplom. Története közel hét évszázadra tekint vissza. Első említésével 1291-ben találkozunk.

A templom Marciális kápolnájában csodálhatjuk meg a templom kincseit felsorakoztató kiállítást, melyen bemutatják a főtéri plébánia szent ereklyéit, köztük Szent Marciális római katona-vértanú egész alakos ereklyéjét, amelyet Eszterházy Károly püspök hozatott Pápára. A kiállításon helyet kapnak az I. világháborúból fennmaradt kegytárgyak, képeslapok, fényképek is. Az emeleti teremben modern szakrális, liturgikus tárgyakat, miseruhákat, illetve az Esterházy-panoptikumot láthatunk.

A Szentjakabi Bencés Apátság Somogy egyik legszebb és legfontosabb műemléke, mely a Zselicség és a Kapos-folyó völgyének találkozásánál található.

A Szent Jakab sétány Dabas település Sári nevű részén van, a mánteleki úton, a településtáblánál. A rövid, de annál látványosabb szakasz fahidakkal, cölöpökkel, erdővel a Magyar Zarándokút Esztergomtól Kalocsán át Máriagyűdig tartó 450 kilométeres távjának része.

A Szent József templom 1863 és 1866 között épült Nuszbeck József tervei alapján. A későbarokk stílusú épületen már klasszicizáló jegyek is felfedezhetőek, sőt a későbbi átépítések és újítások során romantikus építészeti elemekkel is bővült.