Nevezetesség

Nagycenken egy neobarokk park közepén áll a 18. században emelt Széchenyi-kastély. A kastélyban látható kiállítások a régi és új kastélyszárnyakat összekötő fogadócsarnokon keresztül közelíthetők meg. Érdemes itt is körülnézni, hiszen a kastély eredeti berendezéséből a mozaikpadló és a klasszicista stílusú kandalló megmaradt. A kiállítás földszinti termei a Széchényi-család történetét, felemelkedését, és kiemelkedő alakjait, valamint Széchenyi István életét mutatja be. A korabeli bútorzattal, festményekkel és dokumentumokkal berendezett enteriőrök a 19. századi kastély hangulatát idézik.

A mauzóleum a magyarság kegyeletének egyik legszentebb zarándokhelye. A Széchényi család sírboltja a községi temetőben található. Itt nyugszik Széchényi Ferenc gróf, a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítója és fia, gróf Széchenyi István reformkor politikusa. A téglalap alakú klasszicista előcsarnokot Széchenyi István édesapja Széchényi Ferenc megrendelésére építették 1806-1810 között Ringer József soproni építész terve alapján. A mauzóleum két részből áll; a barokk kápolna alatti ovális, boltozott térből, és az előcsarnok alatt húzódó kereszt alakú sírboltból.

A gyógyszertár ma is létezik Széchényi Múzeumpatika néven, a győri bencések fenntartásában. Névadója Széchényi György (1592–1695), 1658–1668-ig győri püspök, majd kalocsai, 1685-től esztergomi érsek, a győri jezsuiták egyik legnagyobb jótevője, a rendház építtetője. A patikában látható mellképét 1697-ben festették. A patika kiállítási tárgyai közül a legértékesebb az a delfinfüles bronzmozsár, amelyet 1660-ban Báthory Zsófia ajándékozott a jezsuitáknak , amiért fiát, I. Rákóczi Ferencet áttérítették a református hitről a katolikusra.

A Széchenyi Zsigmond kilátó Tés település mellett található. A 19,56 m magas kilátó 15 m-es pihenőszintjéről gyönyörű panoráma várja a kirándulókat. A közelben láthatjuk a bakonyi falvakat, míg a távolban, tiszta időben a Vértesig, vagy akár Környéig is ellátni. A környéken több természet alkotta érték is található, mint a Római-fürdő, a Siska-kút, a Burok-völgy, Alba Regia-barlang.

A Magyar Természettudományi Múzeum tagintézményeként megvalósuló Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum Kárpát-medence és Közép-Európa egyetlen olyan múzeuma, amely a XXI. századi fenntartható vadászathoz kapcsolódó etikus vadászati elveket, modern, környezettudatos ismereteket tartalmaz, és ezeket a legmodernebb interaktív eszközökkel teszi közzé. A múzeum nem titkolt célja a környezeti nevelés, a látogatók szemléletének formálása, környezettudatos viselkedésre való nevelése.

A Látogatóközpontban állandó jelleggel látogatható a kiállítótér, ahol megtekinthető a székesegyház és a Dóm tér építéstörténetéről szóló kiállítás, illetve a Szeged-Csanádi Egyházmegye kincstári gyűjteménye, ami a belépőjegy megvásárlásával önállóan látogatható. Állandó programjaink között ajánljuk a Dóm nyugati tornyának kilátó szintjét, amely 302 lépcsőfokon keresztül közelíthető meg. Emellett lehetőség nyílik Szeged legrégebbi épületének, a Dömötör-toronynak megtekintésére, egy rövid idegenvezetés keretében.

Fantasztikus állandó kiállítás, amelynek gyűjteménye különös időutazásra hívja – a legmodernebb technika segítségével – a bitek és bájtok világába. Megnézheti, kipróbálhatja és még meg is mosolyoghatja az elmúlt idők informatikai eszközeit. De ne feledje, amikor ezt okostelefonján olvassa és ujjaival tologatott ikonokkal bírja rá készülékét az Ön számára értelmes dolgok művelésére, e mögött sok ezer emberévnyi munkára volt szükség operációs rendszerek és minimális kényelmi szolgáltatások nélkül, hogy elkészüljenek azok a fordítóprogramok, amelyek az ikontologatást a számítógép számára érthető bitsorozatokká konvertálják.

A szegedi tanya belterjesen gazdálkodó, 10-15 holdas kisparaszt gazdaságot képvisel. A tanyatelek, az épületek jellege és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző. A lakóház eredetileg három osztatú: szoba-konyha-kamra tagolású volt, majd a legényfiú házasodása, s ezzel a család gyarapodása után újabb helyiséget építettek hozzá.

A temető 1831-től működik 55.000 m2 alapterületen. A szegedi zsidó temető különlegessége, hogy számos sírkövön szimbólummal kísérve tüntetik fel az elhunyt születési évét – ezt egy csillag jelképezi –, a házasságkötésének időpontját – egy gyűrűvel jelölve –, majd a halál évét, melyet a mákgubó, a béke és megnyugvás szimbóluma jelez. A temetőben van a sírhelye többek között Lőw Lipót, Lőw Immanuel, Schindler József főrabbiknak, Heller Ödön festőművésznek, Kulinyi Zsigmond szerkesztőnek és más hírességeknek.

A monumentális, 48.5 méter magas épületen a mór-szecessziós stíluson kívül bizánci hatást mutat a barokkos megjelenésű kupola csegelyekkel történt beillesztése. Belül az orgona feletti bordás kiképzés a gótikát, a karzattartó oszlopok a román stílust példázzák. A zsinagógában 1340 ülőhely van, melyből ma 1200 használható. Az építést a környezetszépítés követte, a csodás park kialakítása, amely a felavatásáig - 1903. május 19-ig - tartott.