Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Képtár
Vízimalom
Csillagvizsgáló
Templom
Gyűjtemény
Levéltár
Ökocentrum
Kegyhely
Barlang
Kisvasút
Panoptikum
Emlékhely
Óriáskerék
Planetárium
Szélmalom
Nemzeti park
Kőtár
Betlehem
Emlékház
Erőd
Zarándokhely
Kiállítóhely
Gazdaház
Kálvária-domb
Apátság
Zsinagóga
Sétány
Halászház
Kovácsműhely
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Zeneház
Kápolna
Romkert
Alkotóműhely
Ökofalu
Imaház
Dzsámi
Őskohó
Szentély
Tárház
Épület
Rotunda

A Váci Egyházmegye és Vác Zarándok- és Kegyhelye; Országos Történelmi Emlékhely. A Hétkápolna kegytemplom, írásos emlékeink szerint 1711-ben kezdtek építeni. Mai formáját többszöri átépítések során nyerte el. Az épület és a környéke is nagyon szép, a helyiek egyik kedvenc kirándulóhelye. A templom mögött két forrás található, a Mária,- és Szem forrás. Egykor az itt fakadó víznek gyógyító hatást tulajdonítottak. A hely búcsújáró hellyé vált, így a „Kúti-képet” a templom főoltárára helyezték. A templomhoz vezető úton látható stációk Szűz Mária hét örömét és hét bánatát jelképezi. A Szűz Mária tiszteletére épített Hétkápolna kegytemplom és a körülölelő liget 1815 óta búcsújáróhely, a búcsúk alkalmával „orvosságot” visznek magukkal a forrásból. A búcsút minden évben Mária nap (szeptember 12.) utáni vasárnapon tartják,
A Váci Egyházmegye és Vác Zarándok- és Kegyhelye; Országos Történelmi Emlékhely. A Hétkápolna kegytemplom, írásos emlékeink szerint 1711-ben kezdtek építeni. Mai formáját többszöri átépítések során nyerte el. Az épület és a környéke is nagyon szép, a helyiek egyik kedvenc kirándulóhelye. A templom mögött két forrás található, a Mária,- és Szem forrás. Egykor az itt fakadó víznek gyógyító hatást tulajdonítottak. A hely búcsújáró hellyé vált, így a „Kúti-képet” a templom főoltárára helyezték. A templomhoz vezető úton látható stációk Szűz Mária hét örömét és hét bánatát jelképezi. A Szűz Mária tiszteletére épített Hétkápolna kegytemplom és a körülölelő liget 1815 óta búcsújáróhely, a búcsúk alkalmával „orvosságot” visznek magukkal a forrásból. A búcsút minden évben Mária nap (szeptember 12.) utáni vasárnapon tartják,

A Váci Egyházmegye és Vác Zarándok- és Kegyhelye; Országos Történelmi Emlékhely. A Hétkápolna kegytemplom, írásos emlékeink szerint 1711-ben kezdtek építeni. Mai formáját többszöri átépítések során nyerte el. Az épület és a környéke is nagyon szép, a helyiek egyik kedvenc kirándulóhelye. A templom mögött két forrás található, a Mária,- és Szem forrás. Egykor az itt fakadó víznek gyógyító hatást tulajdonítottak. A hely búcsújáró hellyé vált, így a „Kúti-képet” a templom főoltárára helyezték. A templomhoz vezető úton látható stációk Szűz Mária hét örömét és hét bánatát jelképezi. A Szűz Mária tiszteletére épített Hétkápolna kegytemplom és a körülölelő liget 1815 óta búcsújáróhely, a búcsúk alkalmával „orvosságot” visznek magukkal a forrásból. A búcsút minden évben Mária nap (szeptember 12.) utáni vasárnapon tartják,

A Püspöki palota a Váci egyházmegye barokk stílusú műemléképülete. A Püspöki palota 1768-75 között épült. Kertjében, mely védett, számos különleges növényt csodálhatunk meg. Oldalszárnya néz a Székesegyház felé, főbejárata a Migazzi térről nyílik. Az épület alatt többszintes pince áll, ami az egykori hatalmas szőlőbirtokok termésének befogadására készült. A jelenlegi palotát gróf Migazzi Kristóf püspök építtette 1768-1775 között. A palota jelenleg is püspöki lakhelyként működik, és máig őrzi múltjának különleges tárgyi, szellemi értékeit.
A Püspöki palota a Váci egyházmegye barokk stílusú műemléképülete. A Püspöki palota 1768-75 között épült. Kertjében, mely védett, számos különleges növényt csodálhatunk meg. Oldalszárnya néz a Székesegyház felé, főbejárata a Migazzi térről nyílik. Az épület alatt többszintes pince áll, ami az egykori hatalmas szőlőbirtokok termésének befogadására készült. A jelenlegi palotát gróf Migazzi Kristóf püspök építtette 1768-1775 között. A palota jelenleg is püspöki lakhelyként működik, és máig őrzi múltjának különleges tárgyi, szellemi értékeit.

A Püspöki palota a Váci egyházmegye barokk stílusú műemléképülete. A Püspöki palota 1768-75 között épült. Kertjében, mely védett, számos különleges növényt csodálhatunk meg. Oldalszárnya néz a Székesegyház felé, főbejárata a Migazzi térről nyílik. Az épület alatt többszintes pince áll, ami az egykori hatalmas szőlőbirtokok termésének befogadására készült. A jelenlegi palotát gróf Migazzi Kristóf püspök építtette 1768-1775 között. A palota jelenleg is püspöki lakhelyként működik, és máig őrzi múltjának különleges tárgyi, szellemi értékeit.

A város ünnepélyes terén, a Konsantin téren áll a monumentális székesegyház, mely épülettömbjével már messziről felhívja magára a figyelmet. Maga az épület a korabeli francia forradalmi építészet talán egyetlen magyarországi példája, mely követőket nem talált. Főleg klasszicista jegyek figyelhetők meg rajta, de a főhomlokzati oszlopcsoport, az ezek fölött lévő szobrok valamint a lanterna még a barokk szellemiségét tükrözi.
A város ünnepélyes terén, a Konsantin téren áll a monumentális székesegyház, mely épülettömbjével már messziről felhívja magára a figyelmet. Maga az épület a korabeli francia forradalmi építészet talán egyetlen magyarországi példája, mely követőket nem talált. Főleg klasszicista jegyek figyelhetők meg rajta, de a főhomlokzati oszlopcsoport, az ezek fölött lévő szobrok valamint a lanterna még a barokk szellemiségét tükrözi.

A város ünnepélyes terén, a Konsantin téren áll a monumentális székesegyház, mely épülettömbjével már messziről felhívja magára a figyelmet. Maga az épület a korabeli francia forradalmi építészet talán egyetlen magyarországi példája, mely követőket nem talált. Főleg klasszicista jegyek figyelhetők meg rajta, de a főhomlokzati oszlopcsoport, az ezek fölött lévő szobrok valamint a lanterna még a barokk szellemiségét tükrözi.

A tanösvényt egy nagyon szép ligeterdőben alakították ki, ahol nemcsak sétautak, hanem igényesen kidolgozott táblák is várják a kirándulókat. A Vadvirág tanösvény egy keményfás ligeterdő gazdag növény- és állatvilágát mutatja be. A tanösvény egy Natura 2000-es védettség alatt álló, parkerdő rendeltetésű, tölgy-kőris-szil ligeterdőn keresztül vezet, teljes hossza 1,5 kilométer. Játszva tanulás elve szerint készült tanösvény, sok forgatható, mozgatható elemmel.
A tanösvényt egy nagyon szép ligeterdőben alakították ki, ahol nemcsak sétautak, hanem igényesen kidolgozott táblák is várják a kirándulókat. A Vadvirág tanösvény egy keményfás ligeterdő gazdag növény- és állatvilágát mutatja be. A tanösvény egy Natura 2000-es védettség alatt álló, parkerdő rendeltetésű, tölgy-kőris-szil ligeterdőn keresztül vezet, teljes hossza 1,5 kilométer. Játszva tanulás elve szerint készült tanösvény, sok forgatható, mozgatható elemmel.

A tanösvényt egy nagyon szép ligeterdőben alakították ki, ahol nemcsak sétautak, hanem igényesen kidolgozott táblák is várják a kirándulókat. A Vadvirág tanösvény egy keményfás ligeterdő gazdag növény- és állatvilágát mutatja be. A tanösvény egy Natura 2000-es védettség alatt álló, parkerdő rendeltetésű, tölgy-kőris-szil ligeterdőn keresztül vezet, teljes hossza 1,5 kilométer. Játszva tanulás elve szerint készült tanösvény, sok forgatható, mozgatható elemmel.

A jelenleg szoba és pitvarból álló épülethez egykor kamra is kapcsolódott, amelynek felújítása folyamatban van. Viszonylag kis méretei, a XIX-XX. század fordulója vagy korábbi időszak népi építészeti jellegzetességeit mutatják. Az épület falazata vályog, tetejét cserép fedi, belül földes padlós, mennyezete gerendás. A pitvarban egy tüzelőberendezés rekonstrukció található. Az épület méreteinél fogva alkalmas arra, hogy a Zempléni-hegyvidék belső részeibe települt szlovák lakosság életmódját, kultúráját bemutassa.
A jelenleg szoba és pitvarból álló épülethez egykor kamra is kapcsolódott, amelynek felújítása folyamatban van. Viszonylag kis méretei, a XIX-XX. század fordulója vagy korábbi időszak népi építészeti jellegzetességeit mutatják. Az épület falazata vályog, tetejét cserép fedi, belül földes padlós, mennyezete gerendás. A pitvarban egy tüzelőberendezés rekonstrukció található. Az épület méreteinél fogva alkalmas arra, hogy a Zempléni-hegyvidék belső részeibe települt szlovák lakosság életmódját, kultúráját bemutassa.

A jelenleg szoba és pitvarból álló épülethez egykor kamra is kapcsolódott, amelynek felújítása folyamatban van. Viszonylag kis méretei, a XIX-XX. század fordulója vagy korábbi időszak népi építészeti jellegzetességeit mutatják. Az épület falazata vályog, tetejét cserép fedi, belül földes padlós, mennyezete gerendás. A pitvarban egy tüzelőberendezés rekonstrukció található. Az épület méreteinél fogva alkalmas arra, hogy a Zempléni-hegyvidék belső részeibe települt szlovák lakosság életmódját, kultúráját bemutassa.

A Vágó Pál Helytörténeti Gyűjtemény Jászapátiban, a régi hevesi úton - ma István király út - található, nagy portájú redemptus házban. Falán Vágó Pál Helytörténeti Múzeum felirat található, ami egy kicsit eltúlzott megállapítás, mert nincs múzeummá nyilvánítva az intézmény. A lakóház szobáiban különböző témájú állandó kiállítások várják a látogatókat, melyek anyagát Bistey László jegyző kezdte el gyűjteni már a háborút követő években. Az állandó kiállítások mellett a nagyteremben havonta más és más képző-, és iparművészeti, valamint helytörténeti kiállítás tekinthető meg.
A Vágó Pál Helytörténeti Gyűjtemény Jászapátiban, a régi hevesi úton - ma István király út - található, nagy portájú redemptus házban. Falán Vágó Pál Helytörténeti Múzeum felirat található, ami egy kicsit eltúlzott megállapítás, mert nincs múzeummá nyilvánítva az intézmény. A lakóház szobáiban különböző témájú állandó kiállítások várják a látogatókat, melyek anyagát Bistey László jegyző kezdte el gyűjteni már a háborút követő években. Az állandó kiállítások mellett a nagyteremben havonta más és más képző-, és iparművészeti, valamint helytörténeti kiállítás tekinthető meg.

A Vágó Pál Helytörténeti Gyűjtemény Jászapátiban, a régi hevesi úton - ma István király út - található, nagy portájú redemptus házban. Falán Vágó Pál Helytörténeti Múzeum felirat található, ami egy kicsit eltúlzott megállapítás, mert nincs múzeummá nyilvánítva az intézmény. A lakóház szobáiban különböző témájú állandó kiállítások várják a látogatókat, melyek anyagát Bistey László jegyző kezdte el gyűjteni már a háborút követő években. Az állandó kiállítások mellett a nagyteremben havonta más és más képző-, és iparművészeti, valamint helytörténeti kiállítás tekinthető meg.

A tanösvény a Duna bal partján található, az árvízvédelmi töltés mellett, a Szent László-hídtól 3,8 km-re délre. A gátőrháznál kezdődik, és a Duna-partra vezet. Legkönnyebben a töltésen kerékpárral közelíthető meg az EuroVelo 6 útvonalon. A tanösvényen a kihelyezett táblák segítségével a látogató a Vajas csatorna történetével, a torkolatban is élő és megfigyelhető Eurázsiai hóddal és a Gemenci árteret sújtó árvizekkel ismerkedhet meg. A tanösvény szabadon látogatható és kilátó is található a tanösvényen.
A tanösvény a Duna bal partján található, az árvízvédelmi töltés mellett, a Szent László-hídtól 3,8 km-re délre. A gátőrháznál kezdődik, és a Duna-partra vezet. Legkönnyebben a töltésen kerékpárral közelíthető meg az EuroVelo 6 útvonalon. A tanösvényen a kihelyezett táblák segítségével a látogató a Vajas csatorna történetével, a torkolatban is élő és megfigyelhető Eurázsiai hóddal és a Gemenci árteret sújtó árvizekkel ismerkedhet meg. A tanösvény szabadon látogatható és kilátó is található a tanösvényen.

A tanösvény a Duna bal partján található, az árvízvédelmi töltés mellett, a Szent László-hídtól 3,8 km-re délre. A gátőrháznál kezdődik, és a Duna-partra vezet. Legkönnyebben a töltésen kerékpárral közelíthető meg az EuroVelo 6 útvonalon. A tanösvényen a kihelyezett táblák segítségével a látogató a Vajas csatorna történetével, a torkolatban is élő és megfigyelhető Eurázsiai hóddal és a Gemenci árteret sújtó árvizekkel ismerkedhet meg. A tanösvény szabadon látogatható és kilátó is található a tanösvényen.