Nevezetesség

A veszprémi Szent Mihály-székesegyház a Veszprémi érsekség főszékesegyháza a várban. A Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő, neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható. Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról; későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik. A templomot Szent Mihály arkangyalnak, a mennyei seregek vezérének tiszteletére emelték; elnevezésében egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott, hogy az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése.

A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom. Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi. A támfalas kerítéssel körbevett, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású templom műemlék. A 41 méter magas homlokzati tornyán copf füzérdísz és színes jón pillérek láthatók. Az ikonosztázian képfala a Markoviny fivérek alkotása, a 18. századból. Az ikonosztáz festményeit Arszenije Teodorovity, belgrádi ikonfestő készítette, 1792-ben. Az ő munkája az eredeti berendezésből fennmaradt püspöki trónus is. Az ikonosztáz kiemelt műemléki védettséget élvez. A templom minden szerdán és szombaton látogatható.

A Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templomot 1785-99 között építették Povolni János városi főépítész tervei alapján, II. József személyes engedélyével. A templom körüli sírkertből csodálatos panoráma nyílik a városra.

A Szent Miklós templom Gyula város kulturális örökségének egyik műemléke, megépítésében nagy szerepet játszott a Nicoresti család. Az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából. A jelenlegi templom építése 10 évig tartott, 1812-ben fejezték be, a torony viszont csak sokkal később, 1854-ben készült el. A templom 33 m hosszú és 14 m széles, tetőszerkezetig érő magassága 39 m, a tornyon látható kereszt 42 m magasságban van. A templomban található ikonosztáz valódi képzőművészeti remekműnek számít.

A mohácsi azon kevés vízimalmok egyike, melyben ma is malomkővel történik az őrlés. A Csele-völgyi malmok első írásos említése 1331-ből való. Ekkor Csele és Mohács községek népei versengtek egymással malmuk, halastavaik és erdeik használati joga miatt. A malmot hol felső-, hol középső-, hol sombereki úti-, később Vidák-, majd Heréb-malomnak hívták. A Csele patak valaha volt 24 malma közül a XIV. századi gyökerű Szent Miklós vízimalom az egyetlen, amely fennmaradt, működőképes, és látogatható. Az épület ma háromszintes, fafödémes, terméskőből, égetett téglából és vert vályogfalból emelt ház. A pinceszint magában foglalja a vizesházat, és attól fallal elválasztott szárazházat. A taposómalom Európa egyetlen ismert, működőképes taposómalma Mohácson. Előzetes bejelentkezéssel az év minden napján látogatható.

Az épületben található minden bútor és berendezés az eredeti állapotában tekinthető meg, mint például a jellegzetes parasztkonyha helyiség. Az agyagföldből készült vertfalú zsellérház a múlt század elején épült, egyszerű nyeregtetős, csonkakontyos nádfedeles, háromosztatú ház, kemencével, korban és stílusban.

Szent Vendel Domborműves Népi Lakóház. Sváb Tájház Zsámbék. Zsámbék egyik legrégebbi épülete. A lakóházat a környék egyik leggazdagabb állattartója, Melchior Keller építtette 1740 táján, aki az első sváb betelepítési hullámmal érkezett Zsámbékra. A Szent Vendel domborműves népi lakóház nevét a homlokzatán látható pásztorok védőszentjét ábrázoló domborműről kapta

Pécsváradtól északra a Dóri út közelében található a fából 2001-ben épült kilátó. Kelet-Mecsek egyik kevéssé ismert nevezetes pontján, a Dóri-út nyugati végén búvik meg a Szép Ilonka-kilátó, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a Réka-völgyre, és a völgyet körülölelő hegyekre. Erre vezet Mecseknádasdról Pécsváradig a Skóciai Szent Margit emlékút, amelynek mentén a közelmúltban egyedi jelzést festettek fel.

Bár a Szépkilátó konkrét kilátóépülettel nem rendelkezik, mindenképpen útba ejtendő annak, aki Balatongyörökön jár. A panoráma lenyűgöző, az egész Balaton környékének legcsodálatosabb látványában lehet része minden itt megpihenőnek. A terület kiemelkedik környezetéből, ezért sem igényel külön kilátóépületet. A Szépkilátó a falu keleti határában található, közvetlenül a 71-es főút mellett.

Szepsi Laczkó Máté református lelkész volt, a Szlovákiához tartozó Szepsi községben született, az előneve is jelzi ezt. Őt tartjuk a tokaji aszú `feltalálójának`. Ugyan az aszú készítés eredete korábbi időkből származik, 1630-ban elsőként ő írta le a napjainkban is használatos aszúkészítési eljárás alapjait. Az első aszú bort Lorántffy Zsuzsanna részére készítette 1631-ben. Az Emlékház főépületében három kiállító helyiségben tekinthetjük meg Erdőbénye és Szepsi értékeit. A helyi mesterségek, mint a kádárság, szőlőművelés, prések is bemutatásra kerülnek.