Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Képtár
Vízimalom
Csillagvizsgáló
Templom
Levéltár
Ökocentrum
Gyűjtemény
Kegyhely
Barlang
Kisvasút
Panoptikum
Óriáskerék
Planetárium
Szélmalom
Emlékhely
Sétány
Kőtár
Nemzeti park
Kálvária-domb
Emlékház
Zarándokhely
Gazdaház
Zsinagóga
Apátság
Betlehem
Erőd
Kovácsműhely
Halászház
Zeneház
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Romkert
Alkotóműhely
Kápolna
Kiállítóhely
Ökofalu
Dzsámi
Imaház
Bánya
Őskohó
Szentély
Tárház
Síremlék
A kisújszállási Tájház a város egyik legrégebbi lakóháza. Építését a családi emlékezet 1676-ig vezeti vissza. Tulajdonosa 1995-ig az Ábri család volt. A ház 1995 óta népi műemléki épület, 1997-től áll Tájházként, időszaki kiállítóhelyként az érdeklődők rendelkezésére. A Tájház előzetes bejelentkezéssel látogatható. A kisújszállási lakosoknak ingyenes a belépés.
A kisújszállási Tájház a város egyik legrégebbi lakóháza. Építését a családi emlékezet 1676-ig vezeti vissza. Tulajdonosa 1995-ig az Ábri család volt. A ház 1995 óta népi műemléki épület, 1997-től áll Tájházként, időszaki kiállítóhelyként az érdeklődők rendelkezésére. A Tájház előzetes bejelentkezéssel látogatható. A kisújszállási lakosoknak ingyenes a belépés.
A kisújszállási Tájház a város egyik legrégebbi lakóháza. Építését a családi emlékezet 1676-ig vezeti vissza. Tulajdonosa 1995-ig az Ábri család volt. A ház 1995 óta népi műemléki épület, 1997-től áll Tájházként, időszaki kiállítóhelyként az érdeklődők rendelkezésére. A Tájház előzetes bejelentkezéssel látogatható. A kisújszállási lakosoknak ingyenes a belépés.
1910-ben épült szalagtelken, fésűs beépítésű. a telket gazdái a falu építkezési szokásainak megfelelően építették be, de alkalmazkodtak a telek szokatlanul nagy méreteihez (ez volt a legnagyobb porta Recsken). Megépítették a telek bal oldalára a lakóházat, a ház mögé, a vele egy vonalban gazdasági építmények kerültek (sertésól, istálló, magtár). A lakóház tehát szinte eredeti formában megmaradt, ezért külsején alig kellett változtatni. Az utcára néző véghomlokzat egykor díszesebb lehetett. A faoszlopos tornácot Bódi virág Ignác faragta.
1910-ben épült szalagtelken, fésűs beépítésű. a telket gazdái a falu építkezési szokásainak megfelelően építették be, de alkalmazkodtak a telek szokatlanul nagy méreteihez (ez volt a legnagyobb porta Recsken). Megépítették a telek bal oldalára a lakóházat, a ház mögé, a vele egy vonalban gazdasági építmények kerültek (sertésól, istálló, magtár). A lakóház tehát szinte eredeti formában megmaradt, ezért külsején alig kellett változtatni. Az utcára néző véghomlokzat egykor díszesebb lehetett. A faoszlopos tornácot Bódi virág Ignác faragta.
1910-ben épült szalagtelken, fésűs beépítésű. a telket gazdái a falu építkezési szokásainak megfelelően építették be, de alkalmazkodtak a telek szokatlanul nagy méreteihez (ez volt a legnagyobb porta Recsken). Megépítették a telek bal oldalára a lakóházat, a ház mögé, a vele egy vonalban gazdasági építmények kerültek (sertésól, istálló, magtár). A lakóház tehát szinte eredeti formában megmaradt, ezért külsején alig kellett változtatni. Az utcára néző véghomlokzat egykor díszesebb lehetett. A faoszlopos tornácot Bódi virág Ignác faragta.
A Tájház berendezése a XX. század elejének, valamint az 1920-as, 1930-as évek lakókultúráját, bútorzatát, viseletét, valamint konyhai és gazdálkodási eszközeit mutatja be. A fotó- és iratgyűjteménnyel kiegészített gazdag kiállítási anyag hitelesen mutatja be a XX. Század elejének paraszti életmódját.
A Tájház berendezése a XX. század elejének, valamint az 1920-as, 1930-as évek lakókultúráját, bútorzatát, viseletét, valamint konyhai és gazdálkodási eszközeit mutatja be. A fotó- és iratgyűjteménnyel kiegészített gazdag kiállítási anyag hitelesen mutatja be a XX. Század elejének paraszti életmódját.
A Tájház berendezése a XX. század elejének, valamint az 1920-as, 1930-as évek lakókultúráját, bútorzatát, viseletét, valamint konyhai és gazdálkodási eszközeit mutatja be. A fotó- és iratgyűjteménnyel kiegészített gazdag kiállítási anyag hitelesen mutatja be a XX. Század elejének paraszti életmódját.
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság által létrehozott TÁJVÍZHÁZ kiállítás a Körös–vidéki tájról, vizeiről, természeti értékeiről, valamint a gyógyfürdőzésről és a népi gyógyászatról mutat be hasznos ismereteket a nagyközönség számára, szórakoztató, élményt adó módon. A bemutatóházban kisebb konferenciák és időszakos kiállítások megtartására is lehetőség van.
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság által létrehozott TÁJVÍZHÁZ kiállítás a Körös–vidéki tájról, vizeiről, természeti értékeiről, valamint a gyógyfürdőzésről és a népi gyógyászatról mutat be hasznos ismereteket a nagyközönség számára, szórakoztató, élményt adó módon. A bemutatóházban kisebb konferenciák és időszakos kiállítások megtartására is lehetőség van.
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság által létrehozott TÁJVÍZHÁZ kiállítás a Körös–vidéki tájról, vizeiről, természeti értékeiről, valamint a gyógyfürdőzésről és a népi gyógyászatról mutat be hasznos ismereteket a nagyközönség számára, szórakoztató, élményt adó módon. A bemutatóházban kisebb konferenciák és időszakos kiállítások megtartására is lehetőség van.
Takács István freskóművész állandó életmű-kiállítása.Takács István (1901-1985), a XX. századi magyar freskóművészet kiemelkedő alakja, a matyók leghitelesebb festője. A gyűjteményes tárlat 12 termében több mint 250 alkotás látható: tájképek, csodálatos portrék, munkaábrázolások, életképek, színkompozíciók; a legkisebb vázlatoktól a monumentális munkákat megidéző, 4-5 méteres kartonrajzokig.
Takács István freskóművész állandó életmű-kiállítása.Takács István (1901-1985), a XX. századi magyar freskóművészet kiemelkedő alakja, a matyók leghitelesebb festője. A gyűjteményes tárlat 12 termében több mint 250 alkotás látható: tájképek, csodálatos portrék, munkaábrázolások, életképek, színkompozíciók; a legkisebb vázlatoktól a monumentális munkákat megidéző, 4-5 méteres kartonrajzokig.
Takács István freskóművész állandó életmű-kiállítása.Takács István (1901-1985), a XX. századi magyar freskóművészet kiemelkedő alakja, a matyók leghitelesebb festője. A gyűjteményes tárlat 12 termében több mint 250 alkotás látható: tájképek, csodálatos portrék, munkaábrázolások, életképek, színkompozíciók; a legkisebb vázlatoktól a monumentális munkákat megidéző, 4-5 méteres kartonrajzokig.