Nevezetesség

A tihanyi bencés monostort I. András király (1046-1060) 1055-ben alapította Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére. Az alapító királyt itt temették el 1060-ban. A kolostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyarországi oklevél, melynek latin nyelvű szövegében magyar szavakat, kifejezéseket is használtak. Ezért a magyar nyelv legrégibb írásos emléke is.

A Tihanyi-félsziget központi részén, az Apáti-hegyen áll az egykori római őrtornyokra hasonlító építmény. Mintegy 15 méterrel magasodik a térszín fölé, csodálatos körpanorámát nyújtva a kirándulóknak. Az Őrtorony kilátóból szinte az egész Balaton látszik: a Külső-tó, a kisebb Belső-tó és az ófalu, a háttérben Balatonfüred, dél felé nézve Zamárdit, Földvárt, Szántódot, nyugatra a Nyereg-hegyet, Csúcs-hegyet, Örvényest, Udvarit, Aszófőt és a Sajkodi-öblöt csodálhatjuk meg. A A kilátó megközelítéséhez a parkolóhelyet Tihany községbe vezető bekötőút csatlakozásánál alakították ki.

A 3,9 km hosszú tanösvény Bánd település mellett található, viszont területileg Szentgálhoz tartozik. A nyomvonal a Miklós-Pál hegy oldalában kanyarog. A Szentgáli tiszafás megközelítése személygépjárművel, Veszprém irányából Bánd településre beérve a temető mellett balra kanyarodva egy fedett pihenőhelytől gyalogosan a legcélszerűbb. Köszönhetően a Tájvédelmi Területnek a tanösvény körbekerített, így 3 helyen kapuk segítségével juthatunk be. A tanösvényen megismerkedhetünk a tiszafával, mint fafajjal, és néhány lágyszárú növénnyel.

Ma több mint 400 növényfaj egyedei találhatók az arborétumban, melynek fő feladata, hogy megőrizze a haza keményfaligetek képviselőinek megmaradt egyedeit és azokat a növénykert más hazai és tájidegen fajaival együtt, gyűjteményjelleggel gondozza, fejlessze.

Megújult a gátőrház - Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark méltán egyik legkedveltebb épületét, a gátőrházat, az abban látható kiállításokat és az épület környékét az elmúlt időszakban felújították. A felújítási munkálatok az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság segítségével valósultak meg.

A Tiszakécskei Szentháromság Templom az eredeti templom helyén áll, mely a törtök uralom idején elpusztult. A templomot 1815-20 között építették igen szépen kiművelt barokk stílusban. Most láthatók a templom eredeti kövei is. Különlegességük, hogy itt, Tiszakécske határában, Sárhalmon bányászták. A három oltár és a szószék már klasszicista stílusban készült. Értékesek a két mellékoltár képei, melyeket valószínűleg bécsi mester készített 1830 körül. Borommeo Szent Károlyt, a Tridenti Zsinat és az Egyház akkori megújulásának nagy szentjét, valamint a Szűzanya családját, Annát és Joachimot ábrázolják.

A Tiszakürti Arborétum telepítését az 1850-es évek elején kezdte meg a Bolza grófi család. Az eredetileg 17 ha-os kastélykertként funkcionáló parkot 1962-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A ma 60 hektár területű park 1200 fajt számláló növényállományával Magyarország legnagyobb arborétumai közé tartozik.

A szolnoki Csónakázó-tó a város sport- és szabadidő központjában, a körgáttal körülvett gyönyörű Tiszaligetben található. A tóban telepített hal, elsősorban ponty, amur, csuka, süllő, keszeg és kárász fogható.

A Tiszalöki Vízlépcső a Tisza szabályozásának során megépített első jelentős méretű műtárgy. Lehetőség van szervezett, csoportos üzemlátogatásra, ahol szakképzett kísérő ismerteti meg a látogatókat a környezetbarát erőmű működésével.

Fésűs beépítésű, előkertes, földszintes, elöl csonkakontyolt, hátul kontyolt nyeregtetővel fedett lakóház. Utcai homlokzatán 3 nyílású, íves kőoszlopos tornác, udvari homlokzatán faoszlopos tornác fűrészelt deszkamellvéddel. Az épület végéhez féltetős szín csatlakozik. a XX. század elején élő emberek népi kultúrájának állít emléket. A tornácos lakóház 1892-ben épült, Gulyás József gazdálkodó részére. A ház fala úgynevezett vert falazással készült. A tájház a paraszti lakáskultúra és a gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be.