Nevezetesség

A Tamási Várhegyi Túraút legkiemelkedőbb eleme kétségtelenül a kilátó. A Fenyvesben található kilátó az 1970-es években épült. Az ökoturisztikai fejlesztés során a kilátó a természethez és saját környezetéhez jobban illeszkedő anyagokkal lett rekonstruálva az építmény, szinte indaszerűen növik körbe az akáctörzsek. A kilátó nem magányosan áll, számos természetközeli elem veszi körül, így kínálva egész napos szórakozási és pihenési lehetőséget.

A Királyrét fölé emelkedő 359 méter magas Várhegy csúcsán, a környező fák lombkoronaszintjéhez igazított kilátót építettek. A fa szerkezetű torony 15 méter magas kilátó szintjére 80 lépcső vezet. Ám megéri a fáradozás, hiszen csodás panoráma nyílik a Börzsönyre, a Pilis hegyvonulataira, a Naszályra, és a Cserhát lankás vidékére. Tiszta időben akár a messzi Mátra hegycsúcsai is megmutatkoznak. Maga az építmény 19 méter magas, 50 m3 fából (lucfenyőből és tölgyből) épült. A kilátó két szintjén egy-egy pihenőpad nyújt kényelmet.

A Várkert Bazár a főváros különleges ékszerdoboza, ahol művészet és természet együtt, egymást kiegészítve él. Olyan egyedülálló építészeti alkotás, amely egyidejűleg képes történelmi, kulturális és természet közeli élményt nyújtani, és így a szórakozás, kikapcsolódás és művelődés színterévé válni.

Akadálymentes erdei tanösvényt alakítottak ki a győrújbaráti dombvidék páratlan természeti adottságokkal rendelkező területén. A tíz kilométer hosszú Vár-kő tanösvényen húsz állomást járhatnak végig az érdeklődők, közülük tizenkettő mellett színes fotókkal illusztrált, nagyméretű tábla is található. Az utat a mozgáskorlátozottak is használhatják a könnyűszerkezetes – a kerekes szék rögzítésére alkalmas – lovas kocsi segítségével.

Az egykori, Kossuth téri vármegyeháza, a volt Károlyi-kastély 1725-1727 között épült barokk stílusban. Udvari árkádos része később készült. A lépcsőház és a földszinti ablakok kovácsoltvas rácsai korabeli, szép munkák. Az udvaron hajdan emeletes börtönépület állt, ahol a vármegyei bíróság által elítélt rablók, betyárok töltötték büntetésüket. 1910-ben bontották le. Az egykori gazdasági épületeket a XX. században részben átalakították. Ma az ország 17 felzárkóztató Innovációs, Oktatási- és Közösségi Központjainak egyike működik az épületben, így külső- és belső megújuláson esett át az épület.

Simontornya fő látnivalója a reneszánász műemlék simontornyai vár. A vár helyreállítása 1960-ban kezdődött el párhuzamosan a régészeti feltárásokkal, A várat 1964 és 1974 között helyreállították és ma az évszázados feltöltések alól kiszabadítva emelkedik ki az egykori várárok helyén kialakított gyepsávból. A lerombolt külső védőfalak maradványai veszik körül, melyeket a helyreállítás során helyenként kisebb felfalazásokkal egészítettek ki. Az 1975-ös helyreállítás óta vármúzeumként működik.

Az egyik legnagyobb városháza hazánkban, hossza 123 m, szélessége 50 m, a körbejárós torony magassága 57 m. Ybl Lajos tervei szerint épült 1892-1894 között, eklektikus stílusban. A toronyból csodálatos kilátás nyílik a városra. A díszterem bútorzatát a Dózsa testvérek készítették. Falán az alábbi nagyméretű festmények láthatók: gróf Bercsényi Miklós, Deák Ferenc, Erzsébet királyné, Ferenc József király, Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc. A városháza tornya és díszterme a meghirdetett időpontokban látogatható.

Szigetszentmiklós és környéke a kőkorszak végétől, kb. Kr.e. 6000-től lakott hely. 1965-ben létrejött a ma is működő Helytörténeti Gyűjtemény, melynek állandó kiállítása jelenleg három kiállító teremben és egy fészerben mutatja be az évtizedek során összegyűjtött tárgyi anyag egy részét.

A Városi Képtár - Deák Gyűjtemény a Szent István Király Múzeum filiáléja. 20. századi magyar képző- és iparművészet, festészet, grafika, szobrászat. A XX. századi magyar művészetet felsorakoztató kollekciók között jelentős helyet foglal el Deák Dénesé, melynek szellemisége leginkább a pécsi Modern Magyar Képtáréval rokon. A gyűjtemény az 1900-as évektől körülbelül 1960-ig teljességében mutatja be, ha nem is mindig kulcsdarabokkal, a magyar festészetet.

Több neves alkotó indult el Orosházáról a világhírnév felé, és bár többségük elhagyta szülővárosát, mégis egész életük során kapcsolatban maradtak vele. E kapcsolat eredményeként alkotásaik egy részét Orosházának adományozták, mellyel egy városi gyűjteményt alapoztak meg.