Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Képtár
Vízimalom
Csillagvizsgáló
Templom
Levéltár
Ökocentrum
Gyűjtemény
Kegyhely
Barlang
Kisvasút
Panoptikum
Óriáskerék
Planetárium
Szélmalom
Emlékhely
Sétány
Kőtár
Nemzeti park
Kálvária-domb
Emlékház
Zarándokhely
Gazdaház
Zsinagóga
Apátság
Betlehem
Erőd
Kovácsműhely
Halászház
Zeneház
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Romkert
Alkotóműhely
Kápolna
Kiállítóhely
Ökofalu
Dzsámi
Imaház
Bánya
Őskohó
Szentély
Tárház
Síremlék
A Balatoni Vízivilág Látogatóközpontban, Balatonfüreden az érdeklődők élőben, szemtől-szemben találkozhatnak a vidék halaival, a pár centiméteres szélhajtó küsztől egészen Közép-Európa leghatalmasabb haláig, a több mázsásra is megnövő harcsáig. 17 akváriumban több mint ötvenféle édesvízi és tengeri halat lehet megnézni, köztük a névadó bodorkát is. Ízelítőül kis válogatást kínál Balatonfüred testvérvárosa, a horvátországi Opatija jóvoltából az Adria élővilágából is.
A Balatoni Vízivilág Látogatóközpontban, Balatonfüreden az érdeklődők élőben, szemtől-szemben találkozhatnak a vidék halaival, a pár centiméteres szélhajtó küsztől egészen Közép-Európa leghatalmasabb haláig, a több mázsásra is megnövő harcsáig. 17 akváriumban több mint ötvenféle édesvízi és tengeri halat lehet megnézni, köztük a névadó bodorkát is. Ízelítőül kis válogatást kínál Balatonfüred testvérvárosa, a horvátországi Opatija jóvoltából az Adria élővilágából is.
A Balatoni Vízivilág Látogatóközpontban, Balatonfüreden az érdeklődők élőben, szemtől-szemben találkozhatnak a vidék halaival, a pár centiméteres szélhajtó küsztől egészen Közép-Európa leghatalmasabb haláig, a több mázsásra is megnövő harcsáig. 17 akváriumban több mint ötvenféle édesvízi és tengeri halat lehet megnézni, köztük a névadó bodorkát is. Ízelítőül kis válogatást kínál Balatonfüred testvérvárosa, a horvátországi Opatija jóvoltából az Adria élővilágából is.
A Tisza jobb partján nyújtózkodó bodrogközi kisváros, Cigánd gazdag néprajzi hagyatékot őrzött meg a múltból. A Bodrogközi Múzeumporta jelentős területen elhelyezkedő közérdekű muzeális kiállítóhely. A komplexum három állandó, két időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval is büszkélkedhet: a 2013-ban Év Tájháza címet viselő egykori Falumúzeummal, a 2015-ben a Pulszky Társaság által is elismert Sőregi-házzal, a tavaly átadott, szakmailag szintén díjazott Múltkor házával, a Tanítóházban elhelyezett, új, Szösztől a szőttesig időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval.
A Tisza jobb partján nyújtózkodó bodrogközi kisváros, Cigánd gazdag néprajzi hagyatékot őrzött meg a múltból. A Bodrogközi Múzeumporta jelentős területen elhelyezkedő közérdekű muzeális kiállítóhely. A komplexum három állandó, két időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval is büszkélkedhet: a 2013-ban Év Tájháza címet viselő egykori Falumúzeummal, a 2015-ben a Pulszky Társaság által is elismert Sőregi-házzal, a tavaly átadott, szakmailag szintén díjazott Múltkor házával, a Tanítóházban elhelyezett, új, Szösztől a szőttesig időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval.
A Tisza jobb partján nyújtózkodó bodrogközi kisváros, Cigánd gazdag néprajzi hagyatékot őrzött meg a múltból. A Bodrogközi Múzeumporta jelentős területen elhelyezkedő közérdekű muzeális kiállítóhely. A komplexum három állandó, két időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval is büszkélkedhet: a 2013-ban Év Tájháza címet viselő egykori Falumúzeummal, a 2015-ben a Pulszky Társaság által is elismert Sőregi-házzal, a tavaly átadott, szakmailag szintén díjazott Múltkor házával, a Tanítóházban elhelyezett, új, Szösztől a szőttesig időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval.
A település fölé magasodó dombtetőn álló millenniumi kilátóból csodálatos panoráma nyílik a falura és a Bükkaljára. A hatszögletű kilátó a millennium évében épült. Földön álló mellvédjét bogácsi kőből rakták. A kilátóról letekintve láthatjuk Bogácsot és a környék településeit. Északi irányban a déli Bükk évszázados erdőkkel borított szépsége fogja meg tekintetünket. Dél felé tekintve pedig az Északi-középhegység alatt elterülő Dél-Borsodi Mezőségig és a Hevesi-síkságig is elláthatunk.
A település fölé magasodó dombtetőn álló millenniumi kilátóból csodálatos panoráma nyílik a falura és a Bükkaljára. A hatszögletű kilátó a millennium évében épült. Földön álló mellvédjét bogácsi kőből rakták. A kilátóról letekintve láthatjuk Bogácsot és a környék településeit. Északi irányban a déli Bükk évszázados erdőkkel borított szépsége fogja meg tekintetünket. Dél felé tekintve pedig az Északi-középhegység alatt elterülő Dél-Borsodi Mezőségig és a Hevesi-síkságig is elláthatunk.
A település fölé magasodó dombtetőn álló millenniumi kilátóból csodálatos panoráma nyílik a falura és a Bükkaljára. A hatszögletű kilátó a millennium évében épült. Földön álló mellvédjét bogácsi kőből rakták. A kilátóról letekintve láthatjuk Bogácsot és a környék településeit. Északi irányban a déli Bükk évszázados erdőkkel borított szépsége fogja meg tekintetünket. Dél felé tekintve pedig az Északi-középhegység alatt elterülő Dél-Borsodi Mezőségig és a Hevesi-síkságig is elláthatunk.
Szekszárd-Szőlőhegyen két népi műemlék jellegű épületben, eredeti környezetben Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény látható. A műemlék épület az 1800-as években épült. Bogár István (1923-1990) néptanító, népművelő és néprajzkutató az alapítója a néprajzi gyűjteménynek. Lelkesen kutatta a Sárköz lakóinak hagyományait, népszokásait. 1967-ben alapította meg a Bogár Tanya elnevezésű néprajzi gyűjteményt, melyet jelenleg lánya Bogár Éva tanárnő gondoz.
Szekszárd-Szőlőhegyen két népi műemlék jellegű épületben, eredeti környezetben Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény látható. A műemlék épület az 1800-as években épült. Bogár István (1923-1990) néptanító, népművelő és néprajzkutató az alapítója a néprajzi gyűjteménynek. Lelkesen kutatta a Sárköz lakóinak hagyományait, népszokásait. 1967-ben alapította meg a Bogár Tanya elnevezésű néprajzi gyűjteményt, melyet jelenleg lánya Bogár Éva tanárnő gondoz.
Szekszárd-Szőlőhegyen két népi műemlék jellegű épületben, eredeti környezetben Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény látható. A műemlék épület az 1800-as években épült. Bogár István (1923-1990) néptanító, népművelő és néprajzkutató az alapítója a néprajzi gyűjteménynek. Lelkesen kutatta a Sárköz lakóinak hagyományait, népszokásait. 1967-ben alapította meg a Bogár Tanya elnevezésű néprajzi gyűjteményt, melyet jelenleg lánya Bogár Éva tanárnő gondoz.
Bogyiszló település sokáig sziget volt, minden oldalról víz vette körül. Az 1956-os jegesár katasztrófát csak néhány épület élte túl, pl. az 1910-es években épült ház, amelyen visszaállították egy archív fotó alapján az eredeti oromzatot, zsalukat, lábazatot. A ház előző, német tulajdonosa az épületet átalakította, bár az eredeti tagolását megtartotta: tisztaszoba – konyha – hálószoba. Most ez a három helység az, mely enteriőrként berendezve várja a látogatókat. Az épület, 2007-ben nyitotta meg kapuit, mint tájház. A kiállított tárgyak minden egyes darabja a településen élők felajánlásából gyűlt össze.
Bogyiszló település sokáig sziget volt, minden oldalról víz vette körül. Az 1956-os jegesár katasztrófát csak néhány épület élte túl, pl. az 1910-es években épült ház, amelyen visszaállították egy archív fotó alapján az eredeti oromzatot, zsalukat, lábazatot. A ház előző, német tulajdonosa az épületet átalakította, bár az eredeti tagolását megtartotta: tisztaszoba – konyha – hálószoba. Most ez a három helység az, mely enteriőrként berendezve várja a látogatókat. Az épület, 2007-ben nyitotta meg kapuit, mint tájház. A kiállított tárgyak minden egyes darabja a településen élők felajánlásából gyűlt össze.
Bogyiszló település sokáig sziget volt, minden oldalról víz vette körül. Az 1956-os jegesár katasztrófát csak néhány épület élte túl, pl. az 1910-es években épült ház, amelyen visszaállították egy archív fotó alapján az eredeti oromzatot, zsalukat, lábazatot. A ház előző, német tulajdonosa az épületet átalakította, bár az eredeti tagolását megtartotta: tisztaszoba – konyha – hálószoba. Most ez a három helység az, mely enteriőrként berendezve várja a látogatókat. Az épület, 2007-ben nyitotta meg kapuit, mint tájház. A kiállított tárgyak minden egyes darabja a településen élők felajánlásából gyűlt össze.
A falu feletti szőlőhegyről szép kilátás nyílik a Balaton nyugati medencéjére. A Bokrosi-hegy keleti lejtői Balatonkeresztúrhoz, nyugati lejtői Balatonberényhez tartoznak. Az egész hegyet behálózó földutak mentén egymást érik a helybéliek pincéi, megművelt földjei. Érdemes akár gyalog, akár kerékpárral bebarangolni a környéket. Az önkormányzat helyi védelem alá vett itt huszonkét régi pincét, mint a népi építészet utolsó tanúit.
A falu feletti szőlőhegyről szép kilátás nyílik a Balaton nyugati medencéjére. A Bokrosi-hegy keleti lejtői Balatonkeresztúrhoz, nyugati lejtői Balatonberényhez tartoznak. Az egész hegyet behálózó földutak mentén egymást érik a helybéliek pincéi, megművelt földjei. Érdemes akár gyalog, akár kerékpárral bebarangolni a környéket. Az önkormányzat helyi védelem alá vett itt huszonkét régi pincét, mint a népi építészet utolsó tanúit.
A falu feletti szőlőhegyről szép kilátás nyílik a Balaton nyugati medencéjére. A Bokrosi-hegy keleti lejtői Balatonkeresztúrhoz, nyugati lejtői Balatonberényhez tartoznak. Az egész hegyet behálózó földutak mentén egymást érik a helybéliek pincéi, megművelt földjei. Érdemes akár gyalog, akár kerékpárral bebarangolni a környéket. Az önkormányzat helyi védelem alá vett itt huszonkét régi pincét, mint a népi építészet utolsó tanúit.
Boldog község lakossága a mai napig hűen ápolja a hagyományokat, őrzi népviseletét. A boldogi ember méltán büszke népviseletére, melyet sokan még ma is hordanak a faluban. A falusi közösség számára az 1871-ben épített tájház testesíti meg mindazt a történelmi-néprajzi örökséget, melyet őseinktől kaptak.
Boldog község lakossága a mai napig hűen ápolja a hagyományokat, őrzi népviseletét. A boldogi ember méltán büszke népviseletére, melyet sokan még ma is hordanak a faluban. A falusi közösség számára az 1871-ben épített tájház testesíti meg mindazt a történelmi-néprajzi örökséget, melyet őseinktől kaptak.
Boldog község lakossága a mai napig hűen ápolja a hagyományokat, őrzi népviseletét. A boldogi ember méltán büszke népviseletére, melyet sokan még ma is hordanak a faluban. A falusi közösség számára az 1871-ben épített tájház testesíti meg mindazt a történelmi-néprajzi örökséget, melyet őseinktől kaptak.
Repüljön vissza a fenséges múltba és látogasson el a Zemplén kapujában fekvő Boldogkő várába! Szeretettel várjuk! Boldogkő várában egész évben régészeti- és hadtörténeti kiállítás, pénztörténeti kiállítás, zászló- és címerkiállítás, kovácsműhely és várbörtön, valamint Közép-Európa legnagyobb, a magyar történelem híres csatáit bemutató ólomkatona kiállítása várja a látogatókat. Az újjáépített XIV. századi palotaszárny is látogatható.
Repüljön vissza a fenséges múltba és látogasson el a Zemplén kapujában fekvő Boldogkő várába! Szeretettel várjuk! Boldogkő várában egész évben régészeti- és hadtörténeti kiállítás, pénztörténeti kiállítás, zászló- és címerkiállítás, kovácsműhely és várbörtön, valamint Közép-Európa legnagyobb, a magyar történelem híres csatáit bemutató ólomkatona kiállítása várja a látogatókat. Az újjáépített XIV. századi palotaszárny is látogatható.
Repüljön vissza a fenséges múltba és látogasson el a Zemplén kapujában fekvő Boldogkő várába! Szeretettel várjuk! Boldogkő várában egész évben régészeti- és hadtörténeti kiállítás, pénztörténeti kiállítás, zászló- és címerkiállítás, kovácsműhely és várbörtön, valamint Közép-Európa legnagyobb, a magyar történelem híres csatáit bemutató ólomkatona kiállítása várja a látogatókat. Az újjáépített XIV. századi palotaszárny is látogatható.