Nevezetesség

A Székesegyház felé vezető boltíves átjáró előtt találjuk a Dóm Kőtárat. A modern épületet Bachman Zoltán Kossuth-díjas pécsi építész tervezte. A Székesegyház középkori kőmaradványait tekinthetjük meg az itt bemutatott állandó kiállításon. A Dóm Kőtár kiállításán megtekinthetjük a hajdani templom főbejáratát és a népoltárát is. A kőtár ezernél is több Árpád-kori kőfaragványt számlál, melyek egy nagyon gazdag művészeti világról tanúskodnak.

Vasvár legjelentősebb műemléke a középkori eredetű domonkos templom és kolostor épületegyüttese, mely ma részben egyházi, részben világi célokat szolgál. A múzeumban a Domonkos rendtörténeti gyűjtemény anyaga mellett a középkori megyetörténeti kiállítás és Török Richárd szobrászművész hagyatéka tekinthető meg.

A múzeum a megyei történeti muzeológia központja. Egyedülálló Madách és Mikszáth anyaga révén országos gyűjtőkörrel rendelkezik. Különleges értékű egysége a Salgótarjánban élt Balázs János cigány festő képzőművészeti és kézirat anyaga.

1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült a Kálvária-kápolna. A háborús pusztulás és elhanyagoltság után 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállíttatta az épületegyüttest és a szoboralakokat. A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész és Végh Éva festőművész ajánlotta fel.

A kiskundorozsmai szélmalom egyike Magyarország működőképes szélmalmainak. A robosztus épületek mindig is nevezetességnek számítottak, magukra vonták a figyelmet. Kiskundorozsmán az első szélmalom 1801-ben épült. Az 1873-as malom kataszter alkalmával volt 23 szélmalma Dorozsmának1905-ben már 23 szélmalom állt a községben. A legtovább kitartó, ma is látható malmot Czékus Andor építette.

A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.

A Drávaszentesen található Dráva Kapu Bemutatóközpont a Dráva menti védett területek természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerteti meg a látogatókat, mindemellett igazi kikapcsolódást nyújt minden korosztály számára. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai személyre szabott programajánlatokkal, előadásokkal, vezetett túrákkal várnak kicsiket-nagyokat.

Belső-Somogy egyetlen muzeális intézménye 1979-es alapításától fogadja látogatóit Barcson. Gyűjtőterülete a somogyi Dráva mente. A Dráva Múzeum helytörténeti tárgyi és dokumentációs gyűjteménye elsősorban Barcsra vonatkozó anyagot őriz. Jelentős szerepet kapnak a jelen dokumentumai is: barcsi cégek, intézmények és családok iratanyagai.

Kásád lakóinak többsége horvát nemzetiségű Dráva menti sokác, akiknek ősei a 18. század elején költöztek Bosznia felől e területre. Szokásaikat, népművészetüket és kultúrájukat megőrizték, és bemutatják a tájházban.

Drégelypalánk páratlan szépségű, festői környezetben fekvő, történelmi nevezetességű település. A településtől mintegy 4-5 kilométerre áll Drégely sziklavára, ahol az 1552-es ostrom idején Szondi György várkapitány 146 katonájával együtt hősi halált halt.