Nevezetesség

Megújult arculattal, egyedülálló látnivalókkal várja az érdeklődőket, magánszemélyeket éppúgy, mint a rendhagyó órára érkező általános vagy középiskolai diákokat a ELTE TTK Természetrajzi Múzeuma Budapesten. A látnivalók közül kiemelendő az 1774 óta létező Ásvány- és Kőzettár, amelynek legfontosabb darabjait ma is a 19. századból fennmaradt, műemlékké nyilvánított bútorzat őrzi.

A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! A tanösvény 9 kilométeres hosszán 11 állomás van. A tanösvény a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben található terület természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. Az útvonal érinti Kakpusztát, lápokat és mocsarakat, egykori lakó- és gazdasági épületek még fellelhető maradványait. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.

A Baja, Kiskőrös, Kalocsa, Kiskunhalas városok és környékük a távbeszélő ellátás szempontjából egy góckörzethez tartoznak. Ennek a területnek a fejlesztését az Emitel Távközlési Rt. végezte 1992 és 2002 között. Ezt mutatja be a kiállítás azokkal a távközlési berendezésekkel, amelyek erről a területről származnak. A góckörzet városai pedig egy-egy jellegzetes épülettel, eseménnyel vagy személyiséggel szerepelve mutatnak rá a telefon és a történelem kapcsolataira. A kiállítás tartósan zárva van.

Magyarország első emlékpontja állandó kiállítás keretében teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezővásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendőben.

A gyűjtemény Tállyán a Rákóczi út 70. szám alatt, az Encsy család 1749-ben épült gyönyörű, barokk stílusú, boltíves kapubejáratú családi házában tekinthető meg. Különleges értéke a gyűjteménynek regionális jellege, mivel a Tokaj - Hegyalja és a Zempléni - hegység ásványait, kövületeit, illetve földtani ritkaságait szinte teljes egészében bemutatja.

Endrőd paraszttársadalmának népi építészetét és lakáskultúráját bemutató múzeum. A műemlék jellegű, védettséget élvező épület építtetője Hunya István 80 holdas nagygazda. A tájház néprajzi gyűjteménye a XIX. század végi endrődi paraszti életet mutatja be. A múzeumlátogatás mellett érdekes kézműves - és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várjuk a látogatókat.

Ercsi kulturális életének sajátos jelleget ad Eötvös József emlékének ápolása. A település az Emlékház kiállításával, és a kétévente megrendezett Eötvös-napok rendezvényeivel tiszteleg emlékének. Hazánk első kultuszminiszterre, Eötvös József gyermek és ifjúkorának jelentős részét a nagyszülői birtokon, Ercsiben töltötte. Az emlékházat is itt, a családi kastélyhoz tartozó vendégházban rendezték be.

A művelődési ház ad teret többek között a száz éve működő amatőr színjátszásnak és 20 éve működő néptáncoktatásnak, valamint több évtizedes hagyományőrző programjainknak, úgy mint a Szentgyörgyi Napoknak és a Pünkösdi királyválasztásnak. Jöjjön el hozzánk, ismerje meg értékeinket, legyen a helyi programok rendszeres résztvevője. Itt nyílt meg az ország első népkönyvtára, innen indult az Olvasó Népért Mozgalom, a könyvtár épülete Eötvös Károly egykori lakóháza, melyben emlékszoba őrzi a Vajda emlékét.

A Helytörténeti Gyűjtemény az Ercsi múltjával kapcsolatos írásos, tárgyi és helyi emlékeket gyűjti.

Az Erdélyi Néprajzi Múzeum Románia első néprajzi múzeuma. Az intézmény két részleggel bír: a pavilionáris részleggel, amely a Redut palotában található. és a szabadtéri részleggel amely a kolozsvári Hója erdő mellett található. A kolozsvári Romulus Vuia Nemzeti Etnográfiai Park, Románia első szabadtéri múzeuma, 1929. június 1-én jött létre.