Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Vízimalom
Képtár
Templom
Csillagvizsgáló
Ökocentrum
Levéltár
Gyűjtemény
Kegyhely
Barlang
Kisvasút
Panoptikum
Planetárium
Óriáskerék
Szélmalom
Emlékhely
Sétány
Kőtár
Nemzeti park
Betlehem
Kálvária-domb
Emlékház
Zarándokhely
Gazdaház
Zsinagóga
Apátság
Erőd
Kovácsműhely
Halászház
Zeneház
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Romkert
Alkotóműhely
Kápolna
Kiállítóhely
Ökofalu
Dzsámi
Imaház
Bánya
Őskohó
Szentély
Tárház
Síremlék
A Nagygannán 1770-ben épült fatemplom helyett új templom építését határozta el gróf Esterházy Miklós 1808-ban. Az építkezést 1812-ben Charles Moreau francia építész tervei alapján kezdte el Joseph Czehmaister tatai építőmester, de egy év múlva visszavonták megbízatását és a munkát Josef Franz Engel az Esterházy család bauinspektora folytatta. A több mint 300 ezer forintot felemésztő építkezés befejeztével a templomot 1818 nyarán szentelték fel.
A Nagygannán 1770-ben épült fatemplom helyett új templom építését határozta el gróf Esterházy Miklós 1808-ban. Az építkezést 1812-ben Charles Moreau francia építész tervei alapján kezdte el Joseph Czehmaister tatai építőmester, de egy év múlva visszavonták megbízatását és a munkát Josef Franz Engel az Esterházy család bauinspektora folytatta. A több mint 300 ezer forintot felemésztő építkezés befejeztével a templomot 1818 nyarán szentelték fel.
A Nagygannán 1770-ben épült fatemplom helyett új templom építését határozta el gróf Esterházy Miklós 1808-ban. Az építkezést 1812-ben Charles Moreau francia építész tervei alapján kezdte el Joseph Czehmaister tatai építőmester, de egy év múlva visszavonták megbízatását és a munkát Josef Franz Engel az Esterházy család bauinspektora folytatta. A több mint 300 ezer forintot felemésztő építkezés befejeztével a templomot 1818 nyarán szentelték fel.
Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton páratlan természeti csoda, mely ezernyi állat- és növényfajnak nyújt otthont. A Garda Akvárium látogatóközpontban most élőben tekintheti meg a környék vízalatti élővilágát. Több, mint 23.000 liternyi bemutatóakváriumban gyönyörködhetnek a kicsik és a nagyok egyaránt. A látogatóközpont emeleti részében Lego kiállítás látható, mely kicsiknek és nagyoknak is remek program.
Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton páratlan természeti csoda, mely ezernyi állat- és növényfajnak nyújt otthont. A Garda Akvárium látogatóközpontban most élőben tekintheti meg a környék vízalatti élővilágát. Több, mint 23.000 liternyi bemutatóakváriumban gyönyörködhetnek a kicsik és a nagyok egyaránt. A látogatóközpont emeleti részében Lego kiállítás látható, mely kicsiknek és nagyoknak is remek program.
Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton páratlan természeti csoda, mely ezernyi állat- és növényfajnak nyújt otthont. A Garda Akvárium látogatóközpontban most élőben tekintheti meg a környék vízalatti élővilágát. Több, mint 23.000 liternyi bemutatóakváriumban gyönyörködhetnek a kicsik és a nagyok egyaránt. A látogatóközpont emeleti részében Lego kiállítás látható, mely kicsiknek és nagyoknak is remek program.
A Gárdonyi Géza Emlékház az író egykori lakóházában került kialakításra, ahol az író 1897 és 1922 között élt. Itt írta több regényét is, de a legkiemelkedőbb mind közül az 1901-ben elkészült Egri csillagok című történelmi regény, mely a XVI. századi törökellenes harcokat eleveníti fel. Az emlékházban szinte minden bútordarab az eredeti helyén maradt. A faragott íróasztalok és könyvszekrények, Gárdonyi dolgozó- és hálószobája, a közel tízezer darabos könyvgyűjteménye és titkosírásos jegyzetei segítenek elképzelni az író alkotó mindennapjait.
A Gárdonyi Géza Emlékház az író egykori lakóházában került kialakításra, ahol az író 1897 és 1922 között élt. Itt írta több regényét is, de a legkiemelkedőbb mind közül az 1901-ben elkészült Egri csillagok című történelmi regény, mely a XVI. századi törökellenes harcokat eleveníti fel. Az emlékházban szinte minden bútordarab az eredeti helyén maradt. A faragott íróasztalok és könyvszekrények, Gárdonyi dolgozó- és hálószobája, a közel tízezer darabos könyvgyűjteménye és titkosírásos jegyzetei segítenek elképzelni az író alkotó mindennapjait.
A Gárdonyi Géza Emlékház az író egykori lakóházában került kialakításra, ahol az író 1897 és 1922 között élt. Itt írta több regényét is, de a legkiemelkedőbb mind közül az 1901-ben elkészült Egri csillagok című történelmi regény, mely a XVI. századi törökellenes harcokat eleveníti fel. Az emlékházban szinte minden bútordarab az eredeti helyén maradt. A faragott íróasztalok és könyvszekrények, Gárdonyi dolgozó- és hálószobája, a közel tízezer darabos könyvgyűjteménye és titkosírásos jegyzetei segítenek elképzelni az író alkotó mindennapjait.
Az Emlékház a falu középpontjában helyezkedik el. Korábban általános iskolaként működött, ahol Gárdonyi Géza is tanult. A későbbi jeles író, a családjával néhány évig itt élt, ahol édesapja uradalmi gépészként tevékenykedett. Környékbeli településeken élő iskolás gyerekcsoportok, nyugdíjas kirándulók látogatják főként az emlékházat. Több helyiség található benne. Az egyik valamikori osztályteremként van berendezve padokkal, golyós számológéppel, fali olvasótáblával, versbe szedett viselkedési szabályokkal, régi tanulók füzeteivel. Egy másikban Gárdonyihoz kapcsolódó emlékek láthatóak. Megtalálhatóak még kézzel írt dokumentumok Sály történetéről, helyben használt eszközök, korabeli népviselet.
Az Emlékház a falu középpontjában helyezkedik el. Korábban általános iskolaként működött, ahol Gárdonyi Géza is tanult. A későbbi jeles író, a családjával néhány évig itt élt, ahol édesapja uradalmi gépészként tevékenykedett. Környékbeli településeken élő iskolás gyerekcsoportok, nyugdíjas kirándulók látogatják főként az emlékházat. Több helyiség található benne. Az egyik valamikori osztályteremként van berendezve padokkal, golyós számológéppel, fali olvasótáblával, versbe szedett viselkedési szabályokkal, régi tanulók füzeteivel. Egy másikban Gárdonyihoz kapcsolódó emlékek láthatóak. Megtalálhatóak még kézzel írt dokumentumok Sály történetéről, helyben használt eszközök, korabeli népviselet.
Az Emlékház a falu középpontjában helyezkedik el. Korábban általános iskolaként működött, ahol Gárdonyi Géza is tanult. A későbbi jeles író, a családjával néhány évig itt élt, ahol édesapja uradalmi gépészként tevékenykedett. Környékbeli településeken élő iskolás gyerekcsoportok, nyugdíjas kirándulók látogatják főként az emlékházat. Több helyiség található benne. Az egyik valamikori osztályteremként van berendezve padokkal, golyós számológéppel, fali olvasótáblával, versbe szedett viselkedési szabályokkal, régi tanulók füzeteivel. Egy másikban Gárdonyihoz kapcsolódó emlékek láthatóak. Megtalálhatóak még kézzel írt dokumentumok Sály történetéről, helyben használt eszközök, korabeli népviselet.
Gari Takács Margit, a nagy mesemondó, adatközlő egykori lakóháza. A 150 éves tájházban hajdanán Simon Istvánné Gari Takács Margit élt, aki történet- és mesemondásával, matyó népművészeti tevékenységével vált híressé. A matyó baba készítés, matyó hímzés mellett a zene, a népdalok éneklése volt kedvenc foglalatossága.
Gari Takács Margit, a nagy mesemondó, adatközlő egykori lakóháza. A 150 éves tájházban hajdanán Simon Istvánné Gari Takács Margit élt, aki történet- és mesemondásával, matyó népművészeti tevékenységével vált híressé. A matyó baba készítés, matyó hímzés mellett a zene, a népdalok éneklése volt kedvenc foglalatossága.
Gari Takács Margit, a nagy mesemondó, adatközlő egykori lakóháza. A 150 éves tájházban hajdanán Simon Istvánné Gari Takács Margit élt, aki történet- és mesemondásával, matyó népművészeti tevékenységével vált híressé. A matyó baba készítés, matyó hímzés mellett a zene, a népdalok éneklése volt kedvenc foglalatossága.
Egy hagyományos 1929-ben épült, szépen felújított veretes paraszt-barokk stílusú házban rendezte be Aldebrő község Önkormányzata a Gazdaház elnevezésű múzeumot. A Gazdaházban rendezték be a Debrői Hárslevelű bor megalkotójának, Rácz Pálnak a hagyatékát őrző emlékszobát, valamint a már régebben összegyűjtött helytörténeti, néprajzi anyagokat, ezzel is tisztelegve a községalapító német ősök emléke előtt.
Egy hagyományos 1929-ben épült, szépen felújított veretes paraszt-barokk stílusú házban rendezte be Aldebrő község Önkormányzata a Gazdaház elnevezésű múzeumot. A Gazdaházban rendezték be a Debrői Hárslevelű bor megalkotójának, Rácz Pálnak a hagyatékát őrző emlékszobát, valamint a már régebben összegyűjtött helytörténeti, néprajzi anyagokat, ezzel is tisztelegve a községalapító német ősök emléke előtt.
Egy hagyományos 1929-ben épült, szépen felújított veretes paraszt-barokk stílusú házban rendezte be Aldebrő község Önkormányzata a Gazdaház elnevezésű múzeumot. A Gazdaházban rendezték be a Debrői Hárslevelű bor megalkotójának, Rácz Pálnak a hagyatékát őrző emlékszobát, valamint a már régebben összegyűjtött helytörténeti, néprajzi anyagokat, ezzel is tisztelegve a községalapító német ősök emléke előtt.
A falu Gazdaháza egy XX. század eleji középbirtokos család életmódját mutatja be a tisztaszobától kezdve a szerszámosig, helyben gyűjtött anyagok felhasználásával. Az oldaltornácos ház 1911-ben épült, hagyományos stílusban. Közelében található a falu híres szülöttének, Cserépfalvi Imrének az emlékszobája. Eredetileg Deutsch volt a vezetékneve, ám a faluhoz fűződő szép gyermekkori emlékei miatt felvette a Cserépfalvi nevet.
A falu Gazdaháza egy XX. század eleji középbirtokos család életmódját mutatja be a tisztaszobától kezdve a szerszámosig, helyben gyűjtött anyagok felhasználásával. Az oldaltornácos ház 1911-ben épült, hagyományos stílusban. Közelében található a falu híres szülöttének, Cserépfalvi Imrének az emlékszobája. Eredetileg Deutsch volt a vezetékneve, ám a faluhoz fűződő szép gyermekkori emlékei miatt felvette a Cserépfalvi nevet.
A falu Gazdaháza egy XX. század eleji középbirtokos család életmódját mutatja be a tisztaszobától kezdve a szerszámosig, helyben gyűjtött anyagok felhasználásával. Az oldaltornácos ház 1911-ben épült, hagyományos stílusban. Közelében található a falu híres szülöttének, Cserépfalvi Imrének az emlékszobája. Eredetileg Deutsch volt a vezetékneve, ám a faluhoz fűződő szép gyermekkori emlékei miatt felvette a Cserépfalvi nevet.
A magyarság szerves kultúráját valaha együttesen alkotta a népzene, a néptánc, a népmese, de a tárgyi kultúra is. Utóbbinak hivatott közvetítője Zalaegerszegen a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház. A 70-es évek végén merült fel a gondolat: kell egy hely, ahol alkotni lehet, mégpedig közösségben. A gondolat, ehhez az időszakhoz kötődően, a fiatalok egy rétegében előretört, a hagyományos népi kultúra - ezen belül is a tárgyi kultúra iránti érdeklődés - s annak megújítására való törekvésben nyilvánult meg, s közösséget teremtett e területen a Fiatal Népművészek Stúdiója megalakításával.
A magyarság szerves kultúráját valaha együttesen alkotta a népzene, a néptánc, a népmese, de a tárgyi kultúra is. Utóbbinak hivatott közvetítője Zalaegerszegen a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház. A 70-es évek végén merült fel a gondolat: kell egy hely, ahol alkotni lehet, mégpedig közösségben. A gondolat, ehhez az időszakhoz kötődően, a fiatalok egy rétegében előretört, a hagyományos népi kultúra - ezen belül is a tárgyi kultúra iránti érdeklődés - s annak megújítására való törekvésben nyilvánult meg, s közösséget teremtett e területen a Fiatal Népművészek Stúdiója megalakításával.
A magyarság szerves kultúráját valaha együttesen alkotta a népzene, a néptánc, a népmese, de a tárgyi kultúra is. Utóbbinak hivatott közvetítője Zalaegerszegen a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház. A 70-es évek végén merült fel a gondolat: kell egy hely, ahol alkotni lehet, mégpedig közösségben. A gondolat, ehhez az időszakhoz kötődően, a fiatalok egy rétegében előretört, a hagyományos népi kultúra - ezen belül is a tárgyi kultúra iránti érdeklődés - s annak megújítására való törekvésben nyilvánult meg, s közösséget teremtett e területen a Fiatal Népművészek Stúdiója megalakításával.