Nevezetesség

Csákberényben, a Vértes lábánál, az egykori Merán-uradalom központjában épült a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum és Vértesi Panoráma Tanösvény. A múzeum jelenleg az állandó déli Vértest bemutató diorámás kiállítás mellett egy orvvadász kiállítással rendelkezik, melynek váza 25 db 18-19. századbeli fegyver, melyeken orvvadászat nyomai láthatók (cső és tuslevágás), kiegészülve hurkos és csapdás eszközökkel.

Balatonlellén a kiállítás egy nagyszerű ember, gróf Somssich Pongrác gyűjteménye, melyet Balatonlelle városára hagyományozott. Díjazott és rekordtrófeák, valamint autentikus néprajzi anyagok láthatóak itt. A kiállítást Afrika állatvilágát bemutató tablók egészítik ki. Az egyedülálló magángyűjtemény idegen nyelvű ismeretterjesztő anyaggal is várja a látogatókat egész éven át. A gyűjtemény különlegessége a több száz darabos fotógyűjtemény, melynek legszebb darabjai is megtekinthetőek.

A tanösvény a budapesti Hármashatár-hegy egykori újraerdősítését vezető Guckler Károly főerdőmesterről kapta nevét. A 3,5 kilométer hosszú útszakaszon a főváros környéki erdők élővilágát és az óbudai térség történelmét bemutató interaktív táblák mellett két kiépített kilátópont is természetjárásra csábít. A kilátóteraszok Óbuda és a főváros északi régiója irányába kínálnak szép panorámát. A 14 interaktív ismeretterjesztő tábla mindegyikét ellátták QR-kóddal is, így az érdeklődők az interneten további információkhoz juthatnak a térség élővilágával és a kilátópontokról látható táj történelmével kapcsolatban.

A Gizella Királyné-kilátó 2015. évben került megépítésre Veszprémben, a Gulya-dombi Parkerdő szívében, miután a régi fa szerkezetű kilátót el kellett bontani. A 22 m magas acél szerkezetű kilátó 17,5 m magas felső pihenőszintjéről csodálatos 360°-os körpanoráma tárul elénk. Horganyzott acélból készült, az 1615 darab, összesen 51 tonna össztömegű, különböző méretű alkatrészt 7500 darab csavar fogja össze. A kilátó érdekessége a formája, úgynevezett parabolikus hiperboloid, azaz ívesnek látszik, de valójából egyenes acélrudakból áll.

A tanösvény kiinduló és végpontja a parkolóhoz kapcsolódik. A tanösvény két körből áll, a teljes útvonal 4800 m, a rövidebb 2400 m hosszú. A Gulya-dombi Parkerdőben 1975-ben létesült az első erdei tornapálya, mely még ma is használható. A tanösvényen haladva megismerjük a környék növény- és állatvilágát.

Nyíradony határában, a Gúti erdőben, a 13. században épült meg a Gutkeled nemzetség, Boldogságos Szűz tiszteletére felszentelt román stílusú monostora. Az egykori egyhajós, sekrestyével ellátott templom megmaradt falrészeit keskeny ablaknyílások tagolják. A festői szépségű, ligetes környezetben álló, romjaiban is romantikus hangulatot árasztó Pusztatemplom a kirándulók kedvelt célpontja.

Gül Baba alakját a különböző kultúrák közti tisztelet, megértés és barátság teszi halhatatlanná. A török idők óta zarándokhely. A Türbe újra teljes pompájában ragyog a Rózsadombon. Nem csak Gül Baba sírja található benne. A múzeumban állandó kiállítás idézi fel Gül Baba életét és korát, ahol tradicionális török tárgyak és illatok varázsolnak keleties hangulatot Budapest szívébe. A rózsakertből csodás kilátás nyílik Budapestre. A függőkert és az épület is az elmélyülés, a lelki feltöltődés és a békés eszmecserék helyszíne. A Türbe és környéke nem más, mint különböző kultúrákból érkező turisták és barátok találkozóhelye. Tökéletes hely a feltöltődésre, pihenésre és kulturális programokhoz.

A Gyadai tanösvény a Naszály északi lábánál, a Lósi-patak mentén fekvő erdők és rétek természeti és kultúrtörténeti értékeit és érdekességeit mutatja be. Az 5 km hosszú körtúraként végigjárható tanösvény bejárása nyugodt, kényelmes tempóban 2,5-3 órát vesz igénybe, így a környék természeti és kulturális nevezetességeinek bejárása során érdemes beilleszteni napnyitó vagy épp napzáró programként is a Gyadai tanösvény meglátogatását. Természetesen, végig természetbúvárkodva az útvonal megszámlálhatatlan makro és mikro szépségeit-értékeit, egész napos program lehetőségként is kitölti a kikapcsolódásra, élményszerzésre, pihenésre szánt időtartamot.

A 19. század közepén kőből és vályogból épült, nádfedeles, tornácos, füstöskonyhás, ma népi műemlék „Pásztorház” a gyenesi községi csordások – két család – szolgálati lakása volt. Az épület az önkormányzat tulajdona, a 2000-ben történő felújítása óta az utca felőli két helyiség berendezése a két háború közötti itteni falusi életre jellemző. Beépített kemencéjében időnként kemencés ételek, kenyér készülnek. E két helyiségben kézműves szakkörök – kosárfonó-, szövő és népi kismesterségek szakkörök működnek, illetve a falusi élet pillanatait, ünnepeit elevenítik fel, rendezik itt helyi hagyományőrzők.

Kecskeméten állította ki Tancsáné Uzsorás Katalin, az Örök Életű Kecskeméti Színházművészetért Alapítvány kuratóriumi elnöke egyedülálló színészrelikviáit.