Nevezetesség

A Jobbágyi melletti Nagy-hársas csúcson épült a geodéziai mérőtorony ami ma kilátóként működik. A tetejéről körpanorámás látványt nyílik Mátrára és a Mátraaljára.

A Svábhegyen található Budapest egyik különleges temészetvédelmi területe: Jókai Mór egykori villájának kertje. A Jókai-villa megsemmisült, de a présház megmaradt. Egy kis emlékszobában láthatók Jókai személyes tárgyai. A parkban áll Róna József Anakreón-szobra, melynek arcát Jókairól mintázta. Mellette az íróéhoz hasonló oroszlános kőpad. A Jókai-kert 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2007 óta pedig védett történeti kert.

Az Emlékház 1954-től kiállítóhelyként működik, a kiállítás látványa Jókai Mór, Laborfalvi Róza és családjuk balatonfüredi életébe nyújt bepillantást a hétköznapi élet hangulatának felidézésével. A hagyatékban megőrzött bútorok és tárgyi emlékek méltó bemutatását, a tárgyi kultúrának a kort megidéző, díszletszerű feldúsítása egészíti ki, azt az érzést keltve a látogatóban - mintha még mindig itt élnének a villa tulajdonosai.

Tardona szívében egy különleges hely várja azokat, akik szeretnék jobban megismerni a település múltját, hagyományait és irodalmi örökségét. A Jókai Mór Emlékszoba és Tájház több mint egy kiállítás – élő emléke annak a közösségnek, amely generációk óta őrzi értékeit.

A Művelődési Otthon időszakos programokkal és rendezvényekkel várja a látogatókat. A könyvtár hetente kétszer fogadja az olvasni szerető vendégeket.

Jókai Mór életében meghatározó volt a természet- és kertszeretet. Kertészet iránti szenvedélyének hódolva vásárolta meg 1853-ban a Svábhegyen lévő telket - egy felhagyott kőbányát - a rajta álló házzal együtt. A területet borító sűrű bozót helyébe szőlőt és gyümölcsfákat telepített. A gyakori erős szél ellen hársat, juharféléket, szilt, barkócát (berkenyét), vadgesztenyét, diót ültetett, a ház körül kisebb díszparkot alakított ki. A svábhegyi családi ház kertjében zajló szüretek a magyar művészeti élet nagy eseményei voltak, a korabeli szellemi élet egyik központja alakult itt ki.

A Tamás-hegyen álló háromemeletes Jókai-kilátóból csodálatos kilátás nyílik a Balatonra, Balatonfüredre és a Tihanyi-félszigetre. A kilátó a Lóczy- barlangtól jelzett turistaúton is megközelíthető.

A területegység felvonultatja a Nyírség szinte minden jellemző élőhelyét, az igazi száraz homoki erdő kivételével.

Az 1994-ben alapított tájházban Jósvafő múltját, a népi bútorokat és a paraszti élet eszközeit mutatják be. A tájházat magában foglaló épületegyüttes - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal.

A Gömör-Tornai-karszt területén, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében található Magyarország legnagyobb hucul ménese. A hucul ló a Kárpátokban kialakult fajta, mely genetikailag igen közel áll az ősi vadlovakhoz és a honfoglaló magyarok lovához. A ridegen tartott ménes egész évben megtekinthető a Jósvafőtől mintegy 1 km-re, északra található gergés-lápai legelőkön, lovaglásra pedig Jósvafőn, a Kúria Lovasbázis területén nyílik lehetőség. Az Aggteleki Nemzeti Parkban tenyésztett nemesített hucul lóállomány olyan nemzeti kincs, melynek fenntartása, megőrzése és továbbtenyésztése kiemelten fontos érdek. A tenyészet fenntartásának elsődleges célja a génmegőrzés, a fajta biztonságos fenntartása, genetikai értékének megőrzése. Másodsorban a turizmus igényeinek kiszolgálása a természetvédelmi oktatáshoz, tudatformáláshoz kapcsolódó ismeretterjesztés, illetve a fajtához kapcsolódó speciális lovas kultúra ápolása, fejlesztése.