Nevezetesség

A Kaposújlaki repülőtér Kaposvár központjától 5 kilométerre északnyugatra fekszik. Elsősorban sport célokra használják. Elérhető program a vitorlázó valamint motoros repülés, repülés oktatás, sétarepülés motoros vagy vitorlázó repülőgéppel, tandemugrás.

A Győri Egyházmegye Szent László Látogatóközpontjának új, állandó kiállítása Legenda Aurea – Ereklyék vonzásában címmel. A tárlat a Szent László-herma és a Könnyező Szűzanya-kegykép történetét és kultuszát mutatja be. A kiállítás latin címe arra a 14. századi – az Egyházmegyei könyvtárban is megtalálható – könyvritkaságra utal, amely összefoglalja az ebben a korban ismert szent ereklyéket. A magyar cím arra mutat rá, hogy az ereklyék mennyire szerves részei múltunknak, hétköznapjainknak, ünnepeinknek sok-sok évszázad óta. A kiállításnak teret adó épület jelentős felújításon ment át. A földszintjén kialakított, Zalka János püspökről elnevezett vetítőterem, mely turisztikai filmeknek és előadásoknak ad helyet.

A püspökladányi születésű Karacs Ferenc közkedvelt térkép- és rézmetsző illusztrátor volt Budapesten. A róla elnevezett gyűjtemény iskolamúzeumként indult 1959-ben, majd 1978-ban ünnepélyes keretek között hivatalosan is Karacs Ferenc Múzeummá avatták.

A magyar-szlovák határon húzódó 729 méter magas Karancs hegy legmagasabb pontján kilátó áll, mely 22,4 méter magas. Tiszta időben megpillanthatjuk Salgó és Somoskő várát, de elénk tárul a Bükk, a Mátra, a Börzsöny és akár a Tátra panorámája is. A bámulatos panoráma nem érhető el egykönnyen, de aki megdolgozik érte, annak felejthetetlen élményt nyújt. A kilátó közelében találjuk az Árpád-kori Margit-kápolnát.

Karcagon, a Karcagi Parkerdőben létesült hazánk egyik lombkorona sétánya, amelyen végighaladva magasabb szinten szemlélhető az erdő élővilága, az erdő állományalkotó fáinak formája, elhelyezkedése. Az egész évben ingyenesen látogatható, az erdő megismerését segítő sétány 40 interaktív állomáson keresztül, a legmodernebb eszközökkel mutatja be az erdő élővilágát, a környék helytörténetét, tájtörténetét.

A Szélmalmi Fogadóház Karcagon a Hortobágyi Nemzeti Park déli fogadókapuja, itt található a Nagykunság Természetvédelmi Tájegység irodája. Öko - túraútvonalak indulóhelye és közösségi udvari sütés-főzések színhelye. A Hortobágy különleges élővilágát bemutató kiállítás látható a fogadóházban. Kerékpárral és lovas kocsival túrák indulnak innen a pusztába. A fogadóház a nyitvatartási időtől eltérő időpontokban bejelentkezéssel látogatható, belépőjegy nincs.

Karcag városának egyik legértékesebb műemléke az 1859-ben épített, népi stílusú Gál - Gál Szabóné - Deákné - féle szélmalom. A malmot helybeli téglából építette Gál Ferenc egy téglafallal - „bástyával` körbekerített, dombszerű emelkedésen, hogy vitorlái jobban kihasználják a szelek energiáját. Az épület forgó tetőrésszel és négy széllapáttal készült, tornyos, vagy holland típusú szélmalom, mely a XVII. századtól terjedt el hazánkban.

A zselici erdő mélyén mászhatjuk meg hazánk legmagasabb, fából épült kilátóját. A kilátó a Zselic második legmagasabb pontján áll, 273 méteres tengerszint feletti magasságon, ahonnan a csodás, sokszínű zselici tájat, a távoli Badacsonyt, a Mecsek vonulatait, és a horvátországi Papuk-hegység vonulatát is láthatjuk.

A Sarutlan Kármelita Szerzetesrend 1697-ben települt be Magyarországra. Szelepchényi György hercegprímás 50.000 forintnyi hagyatéka lehetővé tette számukra, hogy Győrben a Perger-féle házat, - mely a várbástyákhoz közel, s a Katonai Építészeti Hivatal szomszédságában volt - megvásárolják és 1699-ben ideiglenes kolostorrá alakítsák. Rövidesen elkészült a végleges rendház teve, az építkezést pedig 1732-ben fejezték be.

A Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás azzal az igénnyel jött létre, hogy bemutassa Gönc neves prédikátorait, iskolamestereit, a gönci iskola diákjait, szellemi értékeikkel együtt és a gönci reformátusság évszázados egyházművészeti kincseit kiegészítve az egyházmegye és az egyházkerület közösségeinek értékeivel. Szeretné éreztetni látogatóinkkal, hogy ezek gyülekezetek mind összetartoznak, egy közösségnek tagjai és ezt az együvé tartozást kívánja erősíteni a gyülekezetekből érkező látogatókban is. A kiállított tárgyak nagy részét a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei bocsátották a rendelkezésünkre. a kiállítás 1999 májusában nyitotta meg kapuit, majd 2015-ben a Károlyi Gáspár program keretében kapta meg mai formáját. A tárlatot tervezte és berendezte Pocsainé Dr. Eperjesi Eszter és Tanászi Árpád.