Nevezetesség

Az intenzív parkerdő kirándulóhelyei közül a legismertebb és leglátogatottabb a város második jelképévé vált Károly-kilátó és környéke. A kilátó lábánál épült múzeummal egy olyan komplexum áll az idelátogató vendégek rendelkezésére, amely szépségével, természeti és kulturális értékeivel, kínálatával az országban is egyedülálló központja a Soproni parkerdőnek.

A központban a legmodernebb technikák alkalmazásával mutatjuk be a honfoglalás történetét, az akkor élt emberek mindennapjait és tárgyi kultúráját.

A Rák-patak felduzzasztott vize 350 év óta felülcsapott vízikeréken keresztül 3 kőjáratot hajtott. A malom helyreállítva ma is `lisztet jár`.

A Villányi hegységtől délre, Beremend alatt található Kásád, Magyarország legdélibb települése. Lakóinak többsége, az ún. Dráva menti sokácok, a XVIII. század elején költözött Bosznia felől e területre. Népművészetüket és kultúrájukat, a magyarországi horvát nemzetiségen belül, talán a legtovább őrizték meg. 1984-ben a falu megvásárolt egy 19. század elején épült házat és portáját és tájházat alakított ki. A nyeregtetős, nádfedeles épület, 6 helyiségből áll. A szabadkéményes konyhából nyílik balra a lakószoba, jobbra a kamra. A hálókamrába közvetlenül a pitvarról lehet bejutni. Az istálló és a kocsiszín a hálókamra folytatásában, a lakrésszel egy fedél alatt található.

A Kassák Múzeum a magyar avantgárd sokoldalú és kiemelkedő alakja, Kassák Lajos (1887 – 1967) tárgyi és szellemi hagyatékát őrzi. A gyűjtemény tudományos igényű feldolgozása mellett a múzeum kiállításokat rendez, konferenciákat és előadásokat szervez, tudományos kutatásokban vesz részt, valamint múzeumpedagógiai programot működtet. Célja, hogy e feladatok magas szintű ellátásával a régióban zajló Kassák kutatások számon tartott helyszínévé és a nemzetközi avantgárd és modernizmus-kutatás szereplőjévé lépjen elő.

A Somogy megyei kisvasutak sorában a legfiatalabb a Belső-Somogy legnagyobb összefüggő erdőtömbjében, a kaszói erdőben működő erdei vasút. A teljes hosszában erdőben futó vasútvonal csodálatos tájon halad át. A változatos erdőállományok, a Baláta-tó természetvédelmi területe, a természeti környezet sokszínű élővilágával felejthetetlen élményt nyújt az itt kirándulóknak.

A Belső-Somogyban található, 2,5 hektáros Kaszói Vadasparkban természetes környezetben mutatják be az érdeklődőknek az itt élő nagyvadakat: a gímszarvasokat, a dámvadakat, az őzeket és a vaddisznókat. A vadasparkban kialakított, 3,5 kilométeres tanösvényen az őshonos fafajokat ismerhetik meg a látogatók. Az eligazodást a vad- és fafajok között információs táblák segítik, a kirándulók kényelmét és kikapcsolódását pedig pihenőhelyek és szalonnasütők szolgálják. A vadaspark a Multifunkcionális Ökoturisztikai Látogatócentrum és a Kaszói Kirándulóközpont közelében van.

Magyarországon már a XIX. Sz. elején több magángyűjteményben bemutattak korabeli tűzoltási eszközöket nagy tűzesetek utáni égésmaradványokat. Az első Tűzoltó Múzeumot az 1900-as évek végén a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testület hozta létre. Hasonló házi múzeumok születtek több vidéki tűzoltóságon és tűzoltószer gyárban. Ezek a gyűjtemények a háborús pusztítás és az azt követő évek túlbuzgó fémgyűjtésének estek áldozatul. A műszaki emlékek védelméről intézkedő 1954. évi IV. törvény alapján megindult gyűjtés és rendszerezés teremtette elő az 1955-ben országos gyűjtőkörrel megalapított Tűzoltó Múzeum anyagát. Az 1957-ben megnyílt, és azóta többször felújított állandó kiállítása a tűzvédelem fejlődését mutatja be az őskortól napjainkig, megismertet a tűz elleni évezredes harccal, a tűzrendészet és tűzoltó eszközök fejlődésével, a korabeli tűzoltók életével, munkájával és kulturális hagyományaival.

A Tiszakécskei Szentháromság Templom Kécske falu a mostani katolikus templom körül helyezkedett el, nevét 1246-tól említik okiratok. Az eredeti templom a mostani helyén állt, de elpusztult a törtök uralom idején. 1989-ben öt kilométerre tőlünk északkelti irányban, Bög határában föltárták a Kincsem parti templom alapjait. A mi templomunk is hasonló lehetett. A terület birokosai voltak többek között Nagy Lajos király, Vezsenyi László, Kinizsi Pál. A török alatt elpusztult a falu, lakói hol Nagykőrösre menekültek, hol a Tiszától védettebb részre, a mostani református templom környékére. A török kiűzésekor mindössze 16 református család élt a mostani Ókécskén. A terület Abony város birtoka lett. Abony vezetősége telepített ide 300 katolikus családot a Felvidékről, Hont és Gömör vármegyéből, főként magyarokat, részben szlovákokat is. 1743-ban alapították újra a katolikus plébániát.

Több, mint 25 éve foglalkozom alkotással, kreativitással és többek között kerámiával. Azért nem csak hobbyként, mert ez az, ami a szívemből jön, ezt szeretem csinálni, ezért szívesen kelek fel minden nap, örömet okoz nekem is és annak is, akinek készül, vagy részt vesz az alkotó folyamatokban. Ezt az élményt szerettem volna mindenkivel megosztani, az alkotás örömét. Így jött létre a kerámiafestő program.