Nevezetesség

A művészet dombjának is nevezhetnénk a balatonboglári temetődombot. A rajta kialakított, és Szent Erzsébetről elnevezett park összeköti a legendás képzőművészeti tárlatoknak helyet adó két kápolnát, a Vöröset és a Kéket, melyekben már hosszú ideje nem tartanak istentiszteleti szertartásokat.

Ismét látogatható a kékkúti tájház, amely térség legrégebbi háza, az itteni Egyed család építtette 1799-ben. A ház a múlt egy fontos szeletét bemutató, s azt a ma embere számára megőrző paraszti otthon.

A Tisza Művelődési Ház és a Keller Lajos Városi Könyvtár, a Helytörténeti Gyűjtemény egy szervezetbe történő összefogása komplex programok lehetőségét jelenti a művészetek népszerűsítésében, a gyermek és ifjúsági programok, rendezvények, a képzőművészeti és helytörténeti kiállítások, hagyományőrző programok, rendezvények, hangversenyek, bemutatók, előadások, kirándulások szervezésében, rendszeressé tételében. Sokkal erőteljesebb háttérmunkát jelent a programok lebonyolításában a szakmailag összetett munkatársi háttér. Hagyományai vannak a réteg-és tömegszórakozási programoknak a közép-és idősebb korosztályok számára is (bálok, zenés-táncos rendezvények), s ugyancsak fontos ezen korosztályok munkájának segítése szakelőadásokkal, fórumokkal, tanfolyamokkal, táborokkal, találkozókkal.

Egy faoromzatú, hosszúfolyosós, jellegzetes felvidéki házban nézhetjük meg Kemence falu helytörténeti kiállítását. A rendkívül gazdag gyűjtemény bemutatja a hagyományos paraszti háztartás minden berendezését, eszközét. Bepillanthatunk a konyhába, a kamrába, szétnézhetünk a lakószobában is. A tárlat a falu történetével is megismertet bennünket.

A tanösvény a terület természeti értékeit mutatja be. Elnevezése a Kenderáztató tóval van összefüggésben: a második világháború előtt minden településnek megvolt a maga kenderáztatója. A Dráva mellett a kenderáztató az esetek többségében - mint jelen esetben is - egy lefűződött holtág volt. A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének természeti értékeivel, a gazdag ártéri élővilággal, valamint az egykor itt hagyományos kenderfeldolgozás történetével és módszereivel ismerteti meg a látogatókat.

A Kendereskert újraélesztésével célunk egy olyan látogatóközpont létrehozása, mely értéket teremt a városnak és méltó helyet ad a generációkat felölelő hagyományoknak. Életre kelt egy pásztormúzeumot, ahol a hagyományos háztáji gazdálkodás, a magyar őshonos állatok, a pásztorkodás hagyománya, valamint a pásztorélet motívumai kerülnek bemutatásra.

A Tisza Tó partján megelevenedik az Ausztrál kontinens. A sejtelmes földrész különleges, egyedi állatvilágából ad mini keresztmetszetet a Tiszaderzs határában megnyílt Kenguru Park. Benett kenguruk között sétálhatsz, megcsodálhatod a vörös óriáskenguruk lenyűgöző termetét, de Ausztrália színes madarai a legkisebb zebrapintytől a legnagyobb kakadu fajokig is megtalálhatóak ebben a mini állatbemutatóban. De! Hívtunk más földrészről is vendégeket. A közönségkedvenc szurikátákat vagy az aranyos alpakákat. Ha elfáradtál, akkor vár az ingyenes játszóház, az Ausztrál Játszótér és már folytathatod is az állati kalandokat a simogatóZOOban, ahol alpakák és törpekecskék várnak.

A Képtár kialakításában az volt a cél, hogy összegyűjtsük mindazokat az amatőr- vagy képzőművészeket, akik itt a faluban éltek, vagy élnek, avagy kötődnek valamelyest hozzánk, és munkáikból ízelítőt adjunk az ide látogatóknak. Az épület a század első felében Baptista Imaház volt. Környezete lentes, mélyebb része a falunak. Az épület megmaradt az egyház tulajdonában. Úgy van kialakítva a belső berendezés (szószék, párnázott székek), hogy bármikor egyházi rendezvény megtartására is alkalmas. A falakat fehérre tapétázták, parkettáztak, futó szőnyeggel hangtalanítottak. A mennyezeti csillárokkal és a fali lámpákkal tették a falakon körben elhelyezett festményeket jól láthatóvá. A helyiségben időszakos kiállítások tekinthetők meg, melyről folyamatos tájékoztatást nyújtunk. A kiállítás előzetes egyeztetés alapján látogatható!

Balassagyarmaton hozták létre Magyarország első kerékpár múzeumát. A 200 négyzetméteres kiállítótérben mintegy 100 kerékpár látható. Futóbiciklik, velocipédek sorakoznak egymás mellett, és láthatók a magyar kerékpárgyártás remekei: Weiss Manfrédok, Velvartok, néhány bringa a Rákosi Mátyás Művekből és természetesen Csepelek is. A kerékpárok többsége ismert gyűjtők féltve őrzött kincseiből való.

A templomot 1841-ben kezdték klasszicista stílusban építeni a római Pantheon mintájára, építészi előzménye valószínűleg az esztergomi Szent Anna plébániatemplom volt. A templom 1988-ban új orgonát kapott, melyet Paulus Frigyes orgonaépítő készített. Az épület fennállásának százötvenedik évfordulójára kívül és belül megújult.