Nevezetesség

A Kis-Balaton Ház a Zalavár-Zalaszabar között található. A zárt természetvédelmi területen lévő Kis-Balaton bemutatása kapott itt helyet. A ház építésének célja a történeti és néprajzi vonatkozások szemléltetése, valamint kulturális központ létesítése.

A 665 méter magas Kis-Dél tetőn épült, fából készült kilátótoronyból jó időben a Magas-Tátra vonulatai is látszanak.

A Kisfaludy-kilátó a Badacsony hegy 437 m-es magassági pontjánál épült. Erkélyéről a Tapolcai-medence és az azt övező hegyek látványa tárul elénk. A hegy legmagasabb pontján lévő korábbi kilátó funkcióját már nem tudta ellátni ezért is volt szükség az új kilátó megépítésére.

A Balaton keleti medencéjének egyik legszebb és legtermészetesebb kilátóhelye az akarattyai magasparton, a Kisfaludy sétányon lévő kilátópontból, mely kerékpárral is jól megközelíthető.

Kisfaludy Sándor magyar költő ebben a házban született, majd végleg letelepedett itt feleségével, Szegedy Rózával. Az emlékházban a Kisfaludy család relikviái mellett a látogatók értékes helytörténeti, képző-, ipar- és népművészeti gyűjteményt tekinthetnek meg.

A Budapest II. kerületében található, 362 méter magas Kis-Hárs-hegyről szép körpanoráma nyílik az észak-budai térségre, de látszik a belváros a Dunával, a Budai Vár és a Citadella is. A kilátót 2018-ban újították fel és ekkor csatlakoztatták a Makovecz-túraútvonalhoz, amely mentén táblákon ismertetik a neves építész munkásságának egyes fejezeteit.

A Becsehely felett magasodó Kis-hegy tetején kilátótorony áll, ahonnan szép időben átlátni Horvátországba, Szlovéniába és Nagykanizsára is. Szemkápráztató panoráma, végtelenbe nyúló szőlősorok, szőlőhegyi pincék között sétálhatunk fel a kilátóig.

A Népművészet Mestereként is elismert, híres mezőkövesdi rajzolóasszony életének, tevékenységének, a korabeli népművészetnek állít emléket a kiállítóhelyként 1974-től működő Kisjankó Bori Emlékház.

A népi értékeket a Falumúzeum gyűjteménye őrzi. A múzeum 1987-ben nyílt meg tíz éves gyűjtőmunka eredményeként. A ház, amit felújítottak és berendeztek, ahogy az a gerendáról leolvasható, 1856-ban épült. Három helyiség van benne. A tisztaszoba és a konyha berendezése egy múlt századi földművelő család életének helyszínéül szolgálhatna. A hátsó szobában az összegyűjtött edények, szerszámok, textilek találhatók.A szoba közepén áll a szövőszék, a látogatók ki is próbálhatják. Az udvaron lévő pajtában kocsik, egyéb szerszámok találhatók.

A Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum egyedülálló, országos hatáskörrel rendelkező muzeális intézmény. Az utak az emberiség történetében mindig is alapvető szerepet játszottak. Oly mértékben hozzátartoznak civilizációnkhoz, hogy tudatosan szinte soha nem jutnak az eszünkbe. Az utaknak alapvető és hangsúlyos szerepe van a modern nyugati civilizáció fejlődésében, hiszen a gazdasági szempontok mellett szellemileg is összekötöttek népeket, országokat. Az utak mentén a felek ugyanis árut és kultúrát is cseréltek egymással egy-egy találkozás alkalmával, melyek aztán későbbi életükre is kihathattak. Többek között a hasonló jellegű ismeretátadás jegyében érdemes és egyben izgalmas dolog is megismerkedni az utak – s ezen belül az utak építésének – történetével.