Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Vízimalom
Képtár
Csillagvizsgáló
Templom
Levéltár
Gyűjtemény
Kegyhely
Ökocentrum
Barlang
Kisvasút
Panoptikum
Emlékhely
Óriáskerék
Planetárium
Szélmalom
Erőd
Nemzeti park
Kőtár
Betlehem
Zarándokhely
Kálvária-domb
Kiállítóhely
Gazdaház
Sétány
Apátság
Zsinagóga
Emlékház
Halászház
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Zeneház
Kovácsműhely
Romkert
Alkotóműhely
Ökofalu
Imaház
Dzsámi
Őskohó
Szentély
Tárház
Épület
Rotunda
Monostor

A térség egyik legszebb szélmalma az 1859-ben épült Komlósi-féle szélmalom. A holland típusú, ötszintes szélmalom népi műemlék. A térség egyik olyan szélmalma, mely vitorlák, karfák és fagerendák nélkül áll. Akár újra őrölhetne is - tökéletes állapotban várja a látogatókat. Egykor a Nagyalföld értékes színfoltjai voltak a szélmalmok, mára körülbelül húsz maradt belőlük. Kezdetben a gőzmalmok szorították ki jobb teljesítményükkel, majd 1962-ben mindegyik idejétmúltnak ítéltetett, és leállt.
A térség egyik legszebb szélmalma az 1859-ben épült Komlósi-féle szélmalom. A holland típusú, ötszintes szélmalom népi műemlék. A térség egyik olyan szélmalma, mely vitorlák, karfák és fagerendák nélkül áll. Akár újra őrölhetne is - tökéletes állapotban várja a látogatókat. Egykor a Nagyalföld értékes színfoltjai voltak a szélmalmok, mára körülbelül húsz maradt belőlük. Kezdetben a gőzmalmok szorították ki jobb teljesítményükkel, majd 1962-ben mindegyik idejétmúltnak ítéltetett, és leállt.

A térség egyik legszebb szélmalma az 1859-ben épült Komlósi-féle szélmalom. A holland típusú, ötszintes szélmalom népi műemlék. A térség egyik olyan szélmalma, mely vitorlák, karfák és fagerendák nélkül áll. Akár újra őrölhetne is - tökéletes állapotban várja a látogatókat. Egykor a Nagyalföld értékes színfoltjai voltak a szélmalmok, mára körülbelül húsz maradt belőlük. Kezdetben a gőzmalmok szorították ki jobb teljesítményükkel, majd 1962-ben mindegyik idejétmúltnak ítéltetett, és leállt.

A XX. század utolsó harmadában egy felvilágosult gondolkodású téeszelnök az egyik délalföldi kisvárosban úgy döntött, hogy központi fekvésű felaszabadult irodaépületében múzeumot létesít. A megyei múzemigazgatóság és Kiskunmajsa népének hathatós támogatásával a téeszelnöki álom meg is valósult, a később Konecsni György Helytörténeti Gyűjteményre keresztelt intézmény 1981. május elsején meg is kezdhette működését.
A XX. század utolsó harmadában egy felvilágosult gondolkodású téeszelnök az egyik délalföldi kisvárosban úgy döntött, hogy központi fekvésű felaszabadult irodaépületében múzeumot létesít. A megyei múzemigazgatóság és Kiskunmajsa népének hathatós támogatásával a téeszelnöki álom meg is valósult, a később Konecsni György Helytörténeti Gyűjteményre keresztelt intézmény 1981. május elsején meg is kezdhette működését.

A XX. század utolsó harmadában egy felvilágosult gondolkodású téeszelnök az egyik délalföldi kisvárosban úgy döntött, hogy központi fekvésű felaszabadult irodaépületében múzeumot létesít. A megyei múzemigazgatóság és Kiskunmajsa népének hathatós támogatásával a téeszelnöki álom meg is valósult, a később Konecsni György Helytörténeti Gyűjteményre keresztelt intézmény 1981. május elsején meg is kezdhette működését.

A 47-es főút mellett található tanyamúzeum a század eleji kisparaszti életforma tárgyi emlékeit mutatja be. Hódmezővásárhely lakosságának közel kétharmada élt a külterületen még az elmúlt század elején is. Az 1879. évi nagy árvízet követően épült tanya, és a hozzá tartozó melléképületek, a nagy kiterjedésű gyümölcsössel, a dél-alföld egyetlen muzeális kiállítóhelyeként működik.
A 47-es főút mellett található tanyamúzeum a század eleji kisparaszti életforma tárgyi emlékeit mutatja be. Hódmezővásárhely lakosságának közel kétharmada élt a külterületen még az elmúlt század elején is. Az 1879. évi nagy árvízet követően épült tanya, és a hozzá tartozó melléképületek, a nagy kiterjedésű gyümölcsössel, a dél-alföld egyetlen muzeális kiállítóhelyeként működik.

A 47-es főút mellett található tanyamúzeum a század eleji kisparaszti életforma tárgyi emlékeit mutatja be. Hódmezővásárhely lakosságának közel kétharmada élt a külterületen még az elmúlt század elején is. Az 1879. évi nagy árvízet követően épült tanya, és a hozzá tartozó melléképületek, a nagy kiterjedésű gyümölcsössel, a dél-alföld egyetlen muzeális kiállítóhelyeként működik.

Csarnóta településtől délre a Kopasz-hegy 272 m-es magaslatán álló helyi mészkőből épült bástyaszerű kilátó. Csodálatos látványt nyújt a kopár felszín karrgerincén a barázdált formákban előbukkanó triász mészkő. A kilátót 2008-ban adták át. Szép panoráma nyílik innen a Tenkes gerincére és Harkány környékére.
Csarnóta településtől délre a Kopasz-hegy 272 m-es magaslatán álló helyi mészkőből épült bástyaszerű kilátó. Csodálatos látványt nyújt a kopár felszín karrgerincén a barázdált formákban előbukkanó triász mészkő. A kilátót 2008-ban adták át. Szép panoráma nyílik innen a Tenkes gerincére és Harkány környékére.

Csarnóta településtől délre a Kopasz-hegy 272 m-es magaslatán álló helyi mészkőből épült bástyaszerű kilátó. Csodálatos látványt nyújt a kopár felszín karrgerincén a barázdált formákban előbukkanó triász mészkő. A kilátót 2008-ban adták át. Szép panoráma nyílik innen a Tenkes gerincére és Harkány környékére.

Szemere István söröskorsó gyűjteménye. A sződligeti Korsók Házában több mint 1000 korsót, kiöntőt, kelyhet, bólés tálat három szempont szerinti csoportosításban helyeztük el az erre a célra kialakított és megvilágított polcrendszerre: gyártók szerint, anyaguk szerint, a korsókon látható minták – a motívumok – szerint.
Szemere István söröskorsó gyűjteménye. A sződligeti Korsók Házában több mint 1000 korsót, kiöntőt, kelyhet, bólés tálat három szempont szerinti csoportosításban helyeztük el az erre a célra kialakított és megvilágított polcrendszerre: gyártók szerint, anyaguk szerint, a korsókon látható minták – a motívumok – szerint.

Szemere István söröskorsó gyűjteménye. A sződligeti Korsók Házában több mint 1000 korsót, kiöntőt, kelyhet, bólés tálat három szempont szerinti csoportosításban helyeztük el az erre a célra kialakított és megvilágított polcrendszerre: gyártók szerint, anyaguk szerint, a korsókon látható minták – a motívumok – szerint.

2015 nyarán avatták fel a zebegényi hegyen a vörösfenyőből épült Kós Károly-kilátót. Az egykori Római Birodalmat védő határvonal, a limes közelsége miatt leginkább római őrtoronyra, felépítése alapján templomra hasonlító kilátót Csóka Árpád tervezte. A Kós Károlyról elnevezett vörösfenyő torony alsó része székely kaput formáz, tisztelegve az építész erdélyi származása előtt. A kilátás a kilátóból mesés.
2015 nyarán avatták fel a zebegényi hegyen a vörösfenyőből épült Kós Károly-kilátót. Az egykori Római Birodalmat védő határvonal, a limes közelsége miatt leginkább római őrtoronyra, felépítése alapján templomra hasonlító kilátót Csóka Árpád tervezte. A Kós Károlyról elnevezett vörösfenyő torony alsó része székely kaput formáz, tisztelegve az építész erdélyi származása előtt. A kilátás a kilátóból mesés.

2015 nyarán avatták fel a zebegényi hegyen a vörösfenyőből épült Kós Károly-kilátót. Az egykori Római Birodalmat védő határvonal, a limes közelsége miatt leginkább római őrtoronyra, felépítése alapján templomra hasonlító kilátót Csóka Árpád tervezte. A Kós Károlyról elnevezett vörösfenyő torony alsó része székely kaput formáz, tisztelegve az építész erdélyi származása előtt. A kilátás a kilátóból mesés.

A Koshalmi Őshonos Állatparkot és Múlt Utcája Falumúzeumot azért hoztuk létre, hogy az érdeklődőknek be tudjuk mutatni a hagyományos falusi életmód elemeit, a régi mesterségeket, valamint az őshonos magyar állatfajtákat és fajokat. A Koshalmi Őshonos Állatparkban a magyarság történelmi múltra visszatekintő őshonos, védett állatfajtái és fajai tekinthetők meg. A látogatók itt közeli kapcsolatba kerülhetnek az állatokkal, megsimogathatják őket, foglalkozások keretében részt vehetnek a gondozásukban, megismerkedhetnek a hagyományos állattartás módjaival és a hozzájuk kapcsolódó néphagyományokkal.
A Koshalmi Őshonos Állatparkot és Múlt Utcája Falumúzeumot azért hoztuk létre, hogy az érdeklődőknek be tudjuk mutatni a hagyományos falusi életmód elemeit, a régi mesterségeket, valamint az őshonos magyar állatfajtákat és fajokat. A Koshalmi Őshonos Állatparkban a magyarság történelmi múltra visszatekintő őshonos, védett állatfajtái és fajai tekinthetők meg. A látogatók itt közeli kapcsolatba kerülhetnek az állatokkal, megsimogathatják őket, foglalkozások keretében részt vehetnek a gondozásukban, megismerkedhetnek a hagyományos állattartás módjaival és a hozzájuk kapcsolódó néphagyományokkal.

A Koshalmi Őshonos Állatparkot és Múlt Utcája Falumúzeumot azért hoztuk létre, hogy az érdeklődőknek be tudjuk mutatni a hagyományos falusi életmód elemeit, a régi mesterségeket, valamint az őshonos magyar állatfajtákat és fajokat. A Koshalmi Őshonos Állatparkban a magyarság történelmi múltra visszatekintő őshonos, védett állatfajtái és fajai tekinthetők meg. A látogatók itt közeli kapcsolatba kerülhetnek az állatokkal, megsimogathatják őket, foglalkozások keretében részt vehetnek a gondozásukban, megismerkedhetnek a hagyományos állattartás módjaival és a hozzájuk kapcsolódó néphagyományokkal.