Nevezetesség

Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény. Az állandó kiállítás a kerület felvirágzásának korszakait, az első időszaki tárlat pedig a kőbányai porcelángyártás múltját meséli el a látogatóknak. Az állandó kiállítás a muzeológia hagyományos és modern eszközeit felhasználva mutatja be Kőbánya két aranykorát. Az első kiállítótérben a XIX. század első felének felvirágzásával ismerkedhetnek meg a látogatók. A másik terem pedig a dualizmus idején kezdődött iparosítás eredményeit mutatja be egy-egy emblematikus gyár történetén keresztül. Az előzményeket és a köztes időszakot kisfilmek foglalják össze. A tárlat a második világháborúval zárul.

A Kő-hegy környezetétől meredeken kiemelkedő dolomitrög 235 méter magasan, Budaörs lakott területén. Csúcsán kereszt, a csúcs közelében pedig kápolna áll, amely ismert zarándokhely és a város egyik jelképe.

Zamárdiban érdemes felsétálni a Kőhegy tetejére! A várostól délnyugatra emelkedik ez a szép környezetű, kiváló szőlőtermő, csodálatos panorámát nyújtó magaslat, romantikus pincéivel, hétvégi házaival. Nevét feltehetően a talajból kiálló kövekről kaphatta, ezek ugyanis csak itt találhatók, a környező dombokon sehol. A Szamárkőtől kellemes sétával a pincesoron nézelődve feljuthatunk a Kőhegy tetejére (219,8 m), ahonnan csodálatos panoráma tárul elénk. Előttünk csillog a Balaton, kitárva minden szépségét, tekintetünket Kenesétől Tihanyon át Badacsony bazalt- koporsójáig hívogatva.

Pomáz és Szentendre között emelkedik a 366 méteres Kő-hegy, melynek tetején lévő menedékháztól indul és ide is érkezik vissza a lenyűgöző helyekre elvezető, 4 km hosszú Kő-hegyi tanösvény. A tanösvény átvezet a Cseresznye-hegyre, kitér a Csepel-forráshoz és érinti a Vasas-szakadékot. Menet közben találunk paddal és asztallal ellátott pihenőhelyet is.

Kölcsey Ferenc gyerekkora egy részét Álmosdon töltötte. Az épületben 1812 és 1815 között élt Kölcsey Ferenc lírikus, a reformkor kiemelkedő egyénisége, a Himnusz költője.

Szalafőn, az Őrség szívében áll egy nem túl magas, mindössze 6,5 m-es, de annál egyedibb kilátó, a Kömpe Szeme kilátó, mely nagyrészt vörösfenyőből és tölgyből készült és egy szoknyás harangláb formára emlékeztet. A kis falu jellegzetesen őrségi település: szelíd dombjain elszórtan találhatók a lakóházak és gazdasági épületek. Ezeket hívják szereknek, melyek máig őrzik a sok száz éves településszerkezeti formát, ami meghatározta az itt élők életét, mindennapjait. A kilátópont a hétből öt szerre enged rálátást részben vagy egészben (Felsőszer, Pityerszer, Csörgőszer, Papszer és Templomszer). Különlegessége még, hogy tartozik hozzá egy hintaágy is. A kilátó egész évben ingyenesen látogatható.

A Magyar Olajipari Múzeum filiáléjaként megnyílt - és azóta is folyamatosan gyarapodó - tárlat a hazánkban, több mint 70 éves múltra visszatekintő csővezetékes szénhidrogén-szállítás berendezéseit, eszközeit, műszereit mutatja be. Az iparág - ma már az egész országot behálózó - vezetékrendszerének fejlődése végigkísérhető az eredeti tárgyakon, maketteken, fotókon és dokumentumokon.

A Svábhegyen található Jókai-kertben került kialakításra a hazai kőzetet bemutató tanösvény. Egy rövid sétával évmilliókon átívelő események `termékeivel` ismerkedhetnek meg, ami nemcsak a tudományos kíváncsiságot elégítheti ki, de képes esztétikai élvezetet nyújtani a laikus és a szakember számára egyaránt.

A Bakony legmagasabb hegyének, a Kőris-hegynek tetején áll a Vajda Péter-kilátó. Talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. A kilátó legfelső szintjéről csodás panoráma tárul elénk a Bakony erdőrengetegeire. A távolban látjuk a Pannonhalmi Bencés Apátság épületegyüttesét és ellátunk a Balaton csillogó víztükréig.

A Kőröshegyi völgyhíd kilátópontról panoráma kilátás nyílik Magyarország leghosszabb hídjára. Az egyedülálló építészeti alkotás 1872 méter hosszú és legmagasabb pontja 88 méter.