Nevezetesség

Csongrád megye egyik legnagyobb tudományos és kulturális intézménye a Koszta József Múzeum. 1897-ben, a megyében a szegedi múzeum megalakulását követően mintegy tíz évvel, másodikként hozták létre. Alapítóigazgatója Csallány Gábor volt, aki tisztségét 1945-ben bekövetkezett haláláig viselte. Szentes egyik legimpozánsabb központi épületében, az egykori megyeházán működő intézmény állandó és időszaki kiállításokkal, valamint három más helyszínen berendezett kiállítóhellyel szolgálja a helyi közönség múltjának átörökítését, az élményteli múzeumlátogatást. Gyűjteményei gazdagságára jellemző, hogy a szentesi múzeum törzsanyaga a szegedi múzeum után a legnagyobb a megyében.

A Keszthelyi-hegységben, a Kovácsi-patak vizére épült Major János-féle vízimalom a 19. folyamán Kotsy Nándor tulajdonába került, innen származik mai elnevezése. 1946-ban teljesen új malom épületet épített az új tulajdonos, azzal a szándékkal, hogy egy modern lisztőrlő malmot hozzanak létre.

A Kovács-kúriát a XIX. század elején építtette klasszicista stílusban a helyi birtokos Kovács család. Az épület átépítései és kissé elhanyagolt állapota ellenére magán viseli a korabeli kisnemesi kúriák jellemző vonásait. Tájház: A XIX. század elején klasszicista stílusban épült Kovács-Kúriában rendezték be a ma látható tájházat. A kiállítás az abaúji település tárgyi emlékanyaga segítségével a Hernád-völgy tradicionális műveltségét, életmódját mutatja be.

Szentendre egyik legnépszerűbb múzeuma a Kossuth-díjas kerámiaművész, Kovács Margit életművét bemutató, 1973-ban megnyílt gyűjtemény. Az itt látható anyagot a magyar kerámiaművészet egyik megújítójának számító művész adományozta 1972-ben a múzeumnak.

Korabeli kovácsműhely felszerelési eszközei és az ezekkel készített tárgyak, eszközök tekinthetők meg Álmosdon egy védett népi műemlék épületben. A kovácsműhely Mucsi Mihály kovácsmester tulajdona volt, a mester még az 1960-as 70-es években itt dolgozott. A községben az utolsó működő műhely volt. Különböző szerszámokat készítettek és javítottak itt. A szekerek vasalásával, lópatkolással is foglalkoztak. A műhelyben ezekkel kapcsolatos eszközök, munkadarabok láthatók, mint üllő, kalapácsok, fújtató, lópatkók...

Dr. Kelemen Gyula tősgyökeres pentelei kovácsként dolgozó édesapja előtt állított emléket, amikor megnyitotta a kovácsműhelyt. A háromszáz éves pentelei kovácsműhelyben minden eredeti, az utolsó kovácsmester még használta e szerszámokat, felszereléseket, a három évszázados eszközöket is. Telefonos bejelentkezéssel látogatható.

Nagyvázsony érdekes látványossága Tarsoly László kovácsmester műhelymúzeuma, mely 2003 óta üzemel az 1970 óta folyamatosan működő kovácsműhely mellett. A hagyományos eszközökkel berendezett múzeumban előzetes bejelentkezés alapján várják az egyéni vagy csoportos érdeklődőket, akik 1 órás bemutató program keretében ki is próbálhatják a kovácsolás hagyományás technikáját és készíthetnek maguk is kovácsoltvas tárgyakat. A mesternek számos díjazott terméke megtekinthető ill. rendelhetőek kovácsoltvas termékek is.

A kovácsolás mint ősi mesterség bemutatása korhű kovácsműhelyben interaktív módon. A kovácsműhely valamikor az 1800-as évek végén épült. Molnár Ferenc kovácsmester műhelye volt. A műhely felújítása közel öt évbe került, sok eredeti szerszám hiányzott, elveszett, amit pótolni kellett. 2008-ban Mayer Mihály pécsi püspök felszentelte, akkor nyílt meg a nyilvánosság előtt. Az ide látogató gyerekeket felnőtteket bevonva készítenek kisebb kovácsolt tárgyakat. (kovácsszeg, ácskapocs, kovácsolt karkötő, medál).

Az Őrségi Nemzeti Park területén található, XIX. századi kovácsműhely egyetlen helyiségből álló épületét, egy lebontott szőlőhegyi pince borona falának gerendáiból emelték.

A mátrafüredi Kozmáry-kilátó csodálatos körpanorámás kilátást kínál a környékre. A kőkilátó könnyen megközelíthető, 370 méteren áll a Mátrában magasodó Dobogó-kövön.