Nevezetesség

A múzeum nevét a Lotharingiából származó Cuny Domokos keramikus fiáról kapta. A Tatai Múzeum alapját a piarista rend házi gyűjteménye képezi. A Kuny Domokos Múzeum 1954 óta működik a Tatai Vár épületében. Az 1912-ben alapított Piarista (Tata-Tóvárosi) Múzeum gyűjteményén kívül jelentős, főként bronzkori és római kori régészeti, természettudományi, helytörténeti, képző- és iparművészeti, valamint hazai és nemzetközi néprajzi anyagot őriz, többek között a tatai fajanszmanufaktúra emlékeit.

Az egyemeletes műemléképület az Orsolya téren, az Új utca és a Szent György utca találkozásánál áll. 1570 körül épült. Nevét földszinti árkádsoráról kapta. Földszintjén valaha mészárszékek sorakoztak. A második világháború alatti bombatámadások súlyos károkat okoztak a szomszédos Orsolya tér 4 alatti barokk épületben, amelynek helyén új épületet emeltek Erdeős László tervei alapján. 1956 óta a Soproni Múzeum kiállítóhelyeként működik az emeleti rész, ahol képző- és iparművészeti, helytörténeti, régészeti és néprajzi tematikájú időszaki kiállítások láthatók. Többek között kétévente itt rendezik a kortárs magyar éremművészet legfrissebb alkotásait bemutató érembiennálékat, ill. a díjazottak alkotásait bemutató kiállítást.

A reneszánsz Lackenbac-palotaegyüttesének múzeumában az ember a természet ösvényén halad. Az állandó és időszakos kiállításoknak, a tágas kastélyparknak és az új Boutique Hotel Zum Oberjägernek köszönhetően a kastélykomplexum Közép-Burgenland kedvelt úticélja.

Megújult a Laczkó Dezső Múzeum! Az intézmény 1981 óta kutatóhely, és 1990. március 1-jétől alapító igazgatója tiszteletére Laczkó Dezső piarista tanár, geológus nevét viseli. A múzeum az elmúlt több mint 100 éves története során több hazai és nemzetközi jelentőségű állandó, régiókon és határokon átívelő vándorkiállítással, számtalan időszakos és jubileumi kiállítással, rendezvénnyel, ismeretterjesztő és tudományos kiadványokkal várta és most is várja a látogatókat.

Szigetszentmiklós történelmével fonódott össze a város legismertebb ipari műemléke, a magyar rádiózás hőskorát idéző Lakihegyi Rádióadó. A Lakihegyi Rádióállomás antennája 1933-ban épült magyar szakemberek által átdolgozott amerikai tervek alapján. 1987-ben felújították és 2006-tól ismét üzemben álló ipari műemlék.

A község falumúzeuma a település középpontjában kapott helyet. Az intézmény létrehozásában döntő szerepet vállalt Lapu Istvánné, aki évtizedeken át gyűjtötte a lakásbelső, a viselet és a gazdálkodás emléktárgyait. A ház eredetileg a nagygazdák közé tartozó Szalai család tulajdona volt, jelenlegi formájában századunk elején alakították ki. Falai az 1800-a évekből származnak, a századfordulón azonban felújításra szorult. Ekkor hat sor vályogtéglával megemelték az épületet és új ablakok, ajtót is tettek rá. A legutolsó felújítás alkalmával a belső falakon az eredeti festést is feltárták. Berendezése enteriőrszerű: egy módos parasztcsalád lakásának bútorzatát és gazdaságának szerszámkészletét mutatja be - kiegészítve azt a zsámboki népélet számos egyéb tárgyi emlékanyagával. A falumúzeum a helyi hagyományőrző programok ünnepi színhelye is.

Állandó kiállításunk a tragikusan elhunyt „színészkirály”, Latinovits Zoltán (1931–1976) művészetének állít emléket. Csak úgy sorjáztak az ellentmondásos vélemények vele kapcsolatban. Latinovits a bálványozott zseni, ugyanakkor kibírhatatlan és összeférhetetlen alak, aki egyesek szerint olyan elemi és felkavaró erővel szavalt Adyt és József Attilát, mint még soha senki, mások szerint azonban minden verset egyformán adott elő. Latinovits a megfejthetetlen, Latinovits az ellentmondásos. Az ilyen embert lehet szeretni, lehet gyűlölni, de egyet biztosan nem lehet: szó nélkül elmenni mellette.

A Látogatóközpont a település központjában van. Az ideérkező látogatók információt kaphatnak rendezvényekről és a különböző látnivalókról. A Látogatóközpontban összegezhetik a Sopronkövesden megélt élményeiket, mindezt egy kulturált környezetben, akár egy emléktárgy vagy helyi termék vásárlásával megerősítve. Az informálódás mellett kerékpárt bérelhetnek, valamint szociális blokk és Wi-Fi elérhetőség is rendelkezésre áll.

A Budai-hegység fővárosra néző területein számtalan helyről gyönyörködhetünk a panorámában. Ezek közül az egyik legismertebb helyszín a 376 méter magas Látó-hegy (régebbi nevén Gugger-hegy) délkeletre néző peremén álló Árpád-kilátó. A terméskőből és fából épült kilátó tetővel is el van látva, míg nyitott teraszáról a főváros központi részei láthatóak: a Dunán átívelő hidak, a Parlament, a Budai Vár és a Gellért-hegy a Szabadság-szoborral. Mivel a beépített terület szinte már a kilátó alatt kezdődik, így az esti fényben úszó főváros igen megkapó látványt nyújt az év minden szakában.

Tanösvény az aktív élőhely-rekonstrukciók iránt érdeklődőknek. Az ösvény feketefenyvesben halad, ahol az őshonos fák elkezdték visszahódítani elveszett birodalmukat. Az erdész azzal segíti az őshonos kőrisek, juharok, hársak térnyerését, hogy kis lékeket nyit a fenyves zárt lombsátraiba.