Nevezetesség

Pomáz és Szentendre között emelkedik a 366 méteres Kő-hegy, melynek tetején lévő menedékháztól indul és ide is érkezik vissza a lenyűgöző helyekre elvezető, 4 km hosszú Kő-hegyi tanösvény. A tanösvény átvezet a Cseresznye-hegyre, kitér a Csepel-forráshoz és érinti a Vasas-szakadékot. Menet közben találunk paddal és asztallal ellátott pihenőhelyet is.

Kölcsey Ferenc gyerekkora egy részét Álmosdon töltötte. Az épületben 1812 és 1815 között élt Kölcsey Ferenc lírikus, a reformkor kiemelkedő egyénisége, a Himnusz költője.

Szalafőn, az Őrség szívében áll egy nem túl magas, mindössze 6,5 m-es, de annál egyedibb kilátó, a Kömpe Szeme kilátó, mely nagyrészt vörösfenyőből és tölgyből készült és egy szoknyás harangláb formára emlékeztet. A kis falu jellegzetesen őrségi település: szelíd dombjain elszórtan találhatók a lakóházak és gazdasági épületek. Ezeket hívják szereknek, melyek máig őrzik a sok száz éves településszerkezeti formát, ami meghatározta az itt élők életét, mindennapjait. A kilátópont a hétből öt szerre enged rálátást részben vagy egészben (Felsőszer, Pityerszer, Csörgőszer, Papszer és Templomszer). Különlegessége még, hogy tartozik hozzá egy hintaágy is. A kilátó egész évben ingyenesen látogatható.

A Magyar Olajipari Múzeum filiáléjaként megnyílt - és azóta is folyamatosan gyarapodó - tárlat a hazánkban, több mint 70 éves múltra visszatekintő csővezetékes szénhidrogén-szállítás berendezéseit, eszközeit, műszereit mutatja be. Az iparág - ma már az egész országot behálózó - vezetékrendszerének fejlődése végigkísérhető az eredeti tárgyakon, maketteken, fotókon és dokumentumokon.

A Svábhegyen található Jókai-kertben került kialakításra a hazai kőzetet bemutató tanösvény. Egy rövid sétával évmilliókon átívelő események `termékeivel` ismerkedhetnek meg, ami nemcsak a tudományos kíváncsiságot elégítheti ki, de képes esztétikai élvezetet nyújtani a laikus és a szakember számára egyaránt.

A Bakony legmagasabb hegyének, a Kőris-hegynek tetején áll a Vajda Péter-kilátó. Talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. A kilátó legfelső szintjéről csodás panoráma tárul elénk a Bakony erdőrengetegeire. A távolban látjuk a Pannonhalmi Bencés Apátság épületegyüttesét és ellátunk a Balaton csillogó víztükréig.

A Kőröshegyi völgyhíd kilátópontról panoráma kilátás nyílik Magyarország leghosszabb hídjára. Az egyedülálló építészeti alkotás 1872 méter hosszú és legmagasabb pontja 88 méter.

A Mátra aljában, a Zagyva folyó széles völgyére néző lankáson, egy festői szépségű helyen fekszik a Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark. Az Emlékpark magaslatáról csodálatos panoráma nyílik a Mátrára és a Cserhátra. A közelben békésen legelésző tehenek, a távolban erdővel, mezővel borított hegyek és dombok idilli környezetet nyújtanak a békességre, nyugalomra vágyóknak.

A Hármas-Körös jobb parti védőtöltésén, a mezőtúri Árvízkapu és Gyomaendrőd között található peresi szivattyútelep ad otthont a Körös-Maros Nemzeti Park különleges természetvédelmi bemutatójának. A kazánház helyén berendezett kiállítás a Körös-vidék gazdag élővilágát mutatja be. Érdekessége, hogy hazánkban az első olyan természetrajzi kiállítás, ahol nincsenek védett élőlényekből készült preparátumok. A madarakat például egy 40 m nagyságú színes grafikai falon ábrázolják. Különösen gyermekeknek ajánlható a sok érdekes élőlényt tartalmazó kiállítás. Innen nyílik a gépház, ahol eredetiben csodálhatjuk meg a gőzgépeket és a szivattyúkat. Körben a falon a Magyar Vízügyi Múzeum korabeli fényképfelvételek fölhasználásával készült, régi szivattyútelepeket bemutató kiállítása látható.

A 424 méter magas Kis-Kopasz-hegy csúcsán álló különleges háromszög alakú vörösfenyő borítású kilátón a Vértes és a Gerecse hegyvonulatait csodálhatjuk meg. A 16 méter magas erdei kilátóból lenyűgöző panoráma nyílik Tatabányára is. Az éles szeműek kivehetik még a Turul madár kiterjesztett, innen nézve aprócska szárnyait is, míg onnan jobb felé végigpásztázva a hegygerincet tekintetünk a Ranzinger Vince kilátó 30 méteres fémszerkezetén akadhat meg. A kilátó helyét úgy választották meg, hogy fentről arra a síkra lehessen letekinteni, ahol a legenda szerint 907-ben a bánhidai csata zajlott Árpád vezér és Szvatopluk morva fejedelem hadai között. A csata pontos helye 1100 év távlatából már nehezen azonosítható, de jelentősége minden vitán felül áll. A környék látnivalókban igen gazdag. A kilátó alatti völgyben húzódik a szépséges Mária szakadék, itt tör elő a Béla-forrás, valamint a közelben található Körtvélyespuszta régi temetője. Egész évben ingyenesen látogatható.