A Tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát, gazdasági épületeit és a 19. század végén felvirágzó népviseltet mutatja be, ahol azonban a kisebb lélekszámú református lakosság népi kultúrájának tárgyi emlékei is helyet kaptak. A tájház leggazdagabb anyag a textilgyűjtemény, benne a református és katolikus lakosság viseletével, szőtteseivel, hímzéseivel és csipkéivel. A háztartásban és a gazdaságban használt eszközök egykori helyükön, a konyhában, kamrában, pajtában, fészerben és a présházban idézik a múltat. A kézműves műhelyben állandó tojáskiállítás látható, valamint ez a helyiség teret biztosít a mai hagyományőrzésnek. A foglalkozásokon a látogató megismerkedhet a bátai katolikusok körében ismert csipke-varrással, a viaszos tojásírással, valamint szövéssel, fonással, népi gyermejátékok készítésével.
A Tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát, gazdasági épületeit és a 19. század végén felvirágzó népviseltet mutatja be, ahol azonban a kisebb lélekszámú református lakosság népi kultúrájának tárgyi emlékei is helyet kaptak. A tájház leggazdagabb anyag a textilgyűjtemény, benne a református és katolikus lakosság viseletével, szőtteseivel, hímzéseivel és csipkéivel. A háztartásban és a gazdaságban használt eszközök egykori helyükön, a konyhában, kamrában, pajtában, fészerben és a présházban idézik a múltat. A kézműves műhelyben állandó tojáskiállítás látható, valamint ez a helyiség teret biztosít a mai hagyományőrzésnek. A foglalkozásokon a látogató megismerkedhet a bátai katolikusok körében ismert csipke-varrással, a viaszos tojásírással, valamint szövéssel, fonással, népi gyermejátékok készítésével.
A Tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát, gazdasági épületeit és a 19. század végén felvirágzó népviseltet mutatja be, ahol azonban a kisebb lélekszámú református lakosság népi kultúrájának tárgyi emlékei is helyet kaptak. A tájház leggazdagabb anyag a textilgyűjtemény, benne a református és katolikus lakosság viseletével, szőtteseivel, hímzéseivel és csipkéivel. A háztartásban és a gazdaságban használt eszközök egykori helyükön, a konyhában, kamrában, pajtában, fészerben és a présházban idézik a múltat. A kézműves műhelyben állandó tojáskiállítás látható, valamint ez a helyiség teret biztosít a mai hagyományőrzésnek. A foglalkozásokon a látogató megismerkedhet a bátai katolikusok körében ismert csipke-varrással, a viaszos tojásírással, valamint szövéssel, fonással, népi gyermejátékok készítésével.
Battonyán, a várost kettészelő Száraz-ér kanyarulatában több mint száz évvel ezelőtt épült fel egy parasztház. A ház a városközponthoz közel, de mégis egy elszigetelt, nyugodt, csendes helyen található, ahol az idelátogató emberek kiszakadhatnak a mai rohanó élet mindennapjaiból és aktív pihenés részesei lehetnek. Lakói minden bizonnyal egyszerű parasztemberek voltak, akik a hagyományos építészeti módszereket felhasználva teremtették meg a lakókörnyezetüket. A ház több, mint hatvan évig lakatlanul állt.
Battonyán, a várost kettészelő Száraz-ér kanyarulatában több mint száz évvel ezelőtt épült fel egy parasztház. A ház a városközponthoz közel, de mégis egy elszigetelt, nyugodt, csendes helyen található, ahol az idelátogató emberek kiszakadhatnak a mai rohanó élet mindennapjaiból és aktív pihenés részesei lehetnek. Lakói minden bizonnyal egyszerű parasztemberek voltak, akik a hagyományos építészeti módszereket felhasználva teremtették meg a lakókörnyezetüket. A ház több, mint hatvan évig lakatlanul állt.
Battonyán, a várost kettészelő Száraz-ér kanyarulatában több mint száz évvel ezelőtt épült fel egy parasztház. A ház a városközponthoz közel, de mégis egy elszigetelt, nyugodt, csendes helyen található, ahol az idelátogató emberek kiszakadhatnak a mai rohanó élet mindennapjaiból és aktív pihenés részesei lehetnek. Lakói minden bizonnyal egyszerű parasztemberek voltak, akik a hagyományos építészeti módszereket felhasználva teremtették meg a lakókörnyezetüket. A ház több, mint hatvan évig lakatlanul állt.
A népi műemlék 1983-ban nyitotta meg kapuit. Az egykori népi lakóházban a település szülöttjének, Benedek Péter (Uszód, 1889.06.29. – Budapest, 1984.12.25.) naiv festőnek kívántak emlékházat kialakítani. Az épület azóta is emlékházaként, és részben tájházként működik. Az emlékházként és tájházként hasznosuló egykori lakóház a Duna árvize melletti, kertes, kétbeltelkes, hű építészeti tükre, amelynek bemutatása fontos, és jelentős feladat. Az épület története folytán, viszonylag nagymértékben őrzi a 19. századi népi tárgy- és gazdálkodási kultúra nyomait. A múzeumnak berendezett XIX. századi parasztházban Benedek Péter, helyi naiv festő tárlata és egy uszódi tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható.
A népi műemlék 1983-ban nyitotta meg kapuit. Az egykori népi lakóházban a település szülöttjének, Benedek Péter (Uszód, 1889.06.29. – Budapest, 1984.12.25.) naiv festőnek kívántak emlékházat kialakítani. Az épület azóta is emlékházaként, és részben tájházként működik. Az emlékházként és tájházként hasznosuló egykori lakóház a Duna árvize melletti, kertes, kétbeltelkes, hű építészeti tükre, amelynek bemutatása fontos, és jelentős feladat. Az épület története folytán, viszonylag nagymértékben őrzi a 19. századi népi tárgy- és gazdálkodási kultúra nyomait. A múzeumnak berendezett XIX. századi parasztházban Benedek Péter, helyi naiv festő tárlata és egy uszódi tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható.
A népi műemlék 1983-ban nyitotta meg kapuit. Az egykori népi lakóházban a település szülöttjének, Benedek Péter (Uszód, 1889.06.29. – Budapest, 1984.12.25.) naiv festőnek kívántak emlékházat kialakítani. Az épület azóta is emlékházaként, és részben tájházként működik. Az emlékházként és tájházként hasznosuló egykori lakóház a Duna árvize melletti, kertes, kétbeltelkes, hű építészeti tükre, amelynek bemutatása fontos, és jelentős feladat. Az épület története folytán, viszonylag nagymértékben őrzi a 19. századi népi tárgy- és gazdálkodási kultúra nyomait. A múzeumnak berendezett XIX. századi parasztházban Benedek Péter, helyi naiv festő tárlata és egy uszódi tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható.
Az 1886-ban épült, az alföldi magyar háztipust képviselő épületben 1886-ban nyílt tájház Bődi István helytörténész kutató kezdeményezésére. A ház külső megjelenésével, berendezésével egy kisparaszti sorban élő, alföldi parasztcsalád élet- és munkakörülményeit reprezentálja.
A szőlősi tájház épülete, amely a Precsinszki és Nagy családhoz kötődik, a Dabas helyi védettség alatt álló épületei közé tartozik. Építésének története, megjelenése szempontjából is egy különleges épület. Az épületben néprajzi és helytörténeti gyűjtemény látható, minden darabja a településrészről származik.
A szőlősi tájház épülete, amely a Precsinszki és Nagy családhoz kötődik, a Dabas helyi védettség alatt álló épületei közé tartozik. Építésének története, megjelenése szempontjából is egy különleges épület. Az épületben néprajzi és helytörténeti gyűjtemény látható, minden darabja a településrészről származik.
A szőlősi tájház épülete, amely a Precsinszki és Nagy családhoz kötődik, a Dabas helyi védettség alatt álló épületei közé tartozik. Építésének története, megjelenése szempontjából is egy különleges épület. Az épületben néprajzi és helytörténeti gyűjtemény látható, minden darabja a településrészről származik.
Endrőd paraszttársadalmának népi építészetét és lakáskultúráját bemutató múzeum. A műemlék jellegű, védettséget élvező épület építtetője Hunya István 80 holdas nagygazda. A tájház néprajzi gyűjteménye a XIX. század végi endrődi paraszti életet mutatja be. A múzeumlátogatás mellett érdekes kézműves - és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várjuk a látogatókat.
Endrőd paraszttársadalmának népi építészetét és lakáskultúráját bemutató múzeum. A műemlék jellegű, védettséget élvező épület építtetője Hunya István 80 holdas nagygazda. A tájház néprajzi gyűjteménye a XIX. század végi endrődi paraszti életet mutatja be. A múzeumlátogatás mellett érdekes kézműves - és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várjuk a látogatókat.
Endrőd paraszttársadalmának népi építészetét és lakáskultúráját bemutató múzeum. A műemlék jellegű, védettséget élvező épület építtetője Hunya István 80 holdas nagygazda. A tájház néprajzi gyűjteménye a XIX. század végi endrődi paraszti életet mutatja be. A múzeumlátogatás mellett érdekes kézműves - és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várjuk a látogatókat.
A helyi hagyományokat hűen őrzi a Foktői tájház. A helyi összefogás szép példája a Foktő, Fő utca 32. szám alatti tájház autentikus felújítsa és a hagyományos paraszti létformát tükröző, egykori használati tárgyakkal való berendezése. A tájház ablakkeretének sárga színét legalább akkora körültekintéssel választották ki, mint a berendezési és használati tárgyakat, amelyek elhelyezésekor a helyiek érzékenysége miatt arra is ügyelni kellett, hogy melyek voltak a reformátusok és melyek a katolikusok által lakott egykori porták jellemző képei, dísztárgyai.
A helyi hagyományokat hűen őrzi a Foktői tájház. A helyi összefogás szép példája a Foktő, Fő utca 32. szám alatti tájház autentikus felújítsa és a hagyományos paraszti létformát tükröző, egykori használati tárgyakkal való berendezése. A tájház ablakkeretének sárga színét legalább akkora körültekintéssel választották ki, mint a berendezési és használati tárgyakat, amelyek elhelyezésekor a helyiek érzékenysége miatt arra is ügyelni kellett, hogy melyek voltak a reformátusok és melyek a katolikusok által lakott egykori porták jellemző képei, dísztárgyai.
A helyi hagyományokat hűen őrzi a Foktői tájház. A helyi összefogás szép példája a Foktő, Fő utca 32. szám alatti tájház autentikus felújítsa és a hagyományos paraszti létformát tükröző, egykori használati tárgyakkal való berendezése. A tájház ablakkeretének sárga színét legalább akkora körültekintéssel választották ki, mint a berendezési és használati tárgyakat, amelyek elhelyezésekor a helyiek érzékenysége miatt arra is ügyelni kellett, hogy melyek voltak a reformátusok és melyek a katolikusok által lakott egykori porták jellemző képei, dísztárgyai.
A Fóti Tájház épületei közül a kisházban egy tisztaszoba, konyha, kamra látható, míg a gazdaházban egy fóti lakodalmi szokásokat és gyöngyös koszorúkat bemutató kiállítótér, egy polgári szoba és két időszaki kiállításoknak helyet adó terem. Az épület alkalmas a paraszti világ bemutatására, hatalmas kertje hagyományőrző rendezvények helyszínéül szolgál.
A Fóti Tájház épületei közül a kisházban egy tisztaszoba, konyha, kamra látható, míg a gazdaházban egy fóti lakodalmi szokásokat és gyöngyös koszorúkat bemutató kiállítótér, egy polgári szoba és két időszaki kiállításoknak helyet adó terem. Az épület alkalmas a paraszti világ bemutatására, hatalmas kertje hagyományőrző rendezvények helyszínéül szolgál.
A Fóti Tájház épületei közül a kisházban egy tisztaszoba, konyha, kamra látható, míg a gazdaházban egy fóti lakodalmi szokásokat és gyöngyös koszorúkat bemutató kiállítótér, egy polgári szoba és két időszaki kiállításoknak helyet adó terem. Az épület alkalmas a paraszti világ bemutatására, hatalmas kertje hagyományőrző rendezvények helyszínéül szolgál.
Az Ősi u. 22. alatt található nádfedeles régi parasztház az 1990-es évek óta a Szentivániak Szentivánért Alapítvány tulajdonában volt. A tájház jellegű berendezés a régi helyi mesteremberek eszközeiből, használati tárgyaiból gyűlt össze. Az épületet 2020 januárjában vásárolta meg az önkormányzat, amely az adásvételi szerződésben vállalta a halaszthatatlan felújítást. Így került az intézményhez, és kezdődik meg idén a felújítása. Később tájházként való működtetése, udvara pedig kisebb események helyszíneként funkcionálhat.
Az Ősi u. 22. alatt található nádfedeles régi parasztház az 1990-es évek óta a Szentivániak Szentivánért Alapítvány tulajdonában volt. A tájház jellegű berendezés a régi helyi mesteremberek eszközeiből, használati tárgyaiból gyűlt össze. Az épületet 2020 januárjában vásárolta meg az önkormányzat, amely az adásvételi szerződésben vállalta a halaszthatatlan felújítást. Így került az intézményhez, és kezdődik meg idén a felújítása. Később tájházként való működtetése, udvara pedig kisebb események helyszíneként funkcionálhat.
Az Ősi u. 22. alatt található nádfedeles régi parasztház az 1990-es évek óta a Szentivániak Szentivánért Alapítvány tulajdonában volt. A tájház jellegű berendezés a régi helyi mesteremberek eszközeiből, használati tárgyaiból gyűlt össze. Az épületet 2020 januárjában vásárolta meg az önkormányzat, amely az adásvételi szerződésben vállalta a halaszthatatlan felújítást. Így került az intézményhez, és kezdődik meg idén a felújítása. Később tájházként való működtetése, udvara pedig kisebb események helyszíneként funkcionálhat.
A gyűjtemény néprajzi és mezőgazdasági emlékekből áll. Egy jómódú őcsényi, református középbirtokos család által épített épület ad otthont a tájháznak. A tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott őcsényi parasztság életmódját, lakáskultúráját, valamint gazdasági felszereléseit mutatja be.
