Iseum Savariense programok Szombathely 2026

Iseum Savariense programok Szombathely 2026

2026. április 11. (szombat) 15.00
„Túlélő tárgyaink” – Hétköznapi eszközök az ókorban és jelenkori megfelelőik
Tematikus tárlatvezetés

A velünk élő múlt lenyomataként is tekinthetünk a minket hétköznapi életünkben körülvevő tárgyak sokaságára. Szinte oda sem figyelünk rájuk, csak használjuk őket, jelenlétüket természetesnek vesszük. Használati tárgyaknak hívjuk őket, de ennél mégis sokkal összetettebb a kép. Sok esetben ezek az eszközök díszítettek, formaviláguk folyton változó, de a funkciójuk az ókori megfelelőikével azonos.
Már az ókor embere is törekedett a tárgyait díszíteni, szebbé tenni. Eszközeinek kivitele a szépérzékének kielégítése mellett a kereskedelemben is nagy szerepet játszott: versenyelőnyt jelenthetett egy szép, tetszetős tárgy eladásakor a konkurenciával szemben.
Ma használt tárgyaink, egy fésű, egy zsebkés, egy kulcs, vagy egy pénztárca a benne lévő pénzérmékkel sok más egyéb tárgy mellett egy Savariában élt polgár hétköznapi életében is megjelenhettek.
Léteznek olyan tárgytípusok melyek formavilága meghökkentő módon átalakult az évszázadok, évezredek során, de vannak olyanok is melyek szinte változatlan formában velünk vannak manapság is.
Tárlatvezetésünk során ezeket az Iseum gyűjteményében is fellelhető tárgyakat tekintjük át, és vetjük össze modern megfelelőikkel.

Tárlatvezető: Hódi Attila

A tárlatvezetés díja: 500 Ft / a belépőjegy mellé fizetendő

2026. április 16. (csütörtök) 14.00-18.00
„Össz-hang” – tudomány, társadalom, kultúra, vallás és művészet metszéspontjai
Konferencia

·        A harangok és a harangöntő mesterség története Magyarországon (Bajkó Ferenc)

A magyarok mindennapjait mindig is meghatározták a harangok. A történelem lenyomatai feliratok, képek, történetek formájában ott vannak ma is a tornyainkban rejlő zengő öntvényeken. Háborúk és ellenségek nyomán olykor szinte teljesen megszűnt a harangöntő mesterség, majd a béke beköszöntével csodás módon újjáéledt, generációkon át fejlődött, s oly módon virágzott, amire méltán büszke lehet ma is az ország. 

·        Csengők, kolompok az antikvitásban (Bíró Szilvia)

Az előadás során átnézzük, hogy a klasszikus görög-római kultúrában milyen kontextusban használták a csengőket/kolompokat és csörgőhangszereket. Mivel az antik kultúra mindennapjait a vallási szertartások erősen áthatották, ezért elsősorban a szakrális közegben való felhasználásuk kerül előtérbe.

·        Hangok a múltból. Kora középkori csengők Vas megyéből (Sánta Barbara)

Az előadás a Vas vármegyei leletanyagot kiemelve ismerteti a „sötét korszak" egyik kedves lelettípusát, a csengőket és testvéreiket, a csörgőket és kolompokat.

·        Harangok Szent Márton egyházmegyéjében (Rétfalvi Balázs)

·        Harangkódok és egy közösségi identitás metszéspontjai (Jakab Bálint)

Az előadás egy erdélyi falu sajátos szokásrendjét kísérli meg bemutatni, mégpedig a harangok üzenetét egy zárt közösség életében. Két harang lakik a református templom tornyában és ez a két harang az élet minden fontos eseményére üzenetet kódol. Híradás jelleggel bír. A közösségbe való érkezés (születés), kiszakadás (halál), az elköltözöttek siratása, vészhelyzeti „nagy idők" jelzése, történelmi emlékezés, örömalkalmak, mind-mind harangüzenetbe rejtettek. A közösség tagjai értik a harangszóba rejtett kódokat. Míg egy kívülállónak csak szólnak a harangok, mert bizonyára ott úgy szokás, a közösség számára fontos jelentéssel bírnak. Szakralizálják az élet történéseit. Miért maradt meghatározó a digitális kijelzők korában a harangszó, amely elvesztette időjelző funkcióját? Vagy mégsem? Vagy mindig több is (volt) időjelzésnél? 

·        Harangszó a győzelemért – 1456 öröksége (Nagy Adrienn)

1456 nyarán Nándorfehérvár falai alatt dőlt el Közép-Európa sorsa. A győzelem híre nem csak krónikákban maradt fenn: hanggá is vált. A déli harangszó – melyet III. Callixtus pápa rendelt el – ma is nap mint nap emlékeztet a diadalra. De mit jelentett a harangszó a kortársaknak? Hogyan lett az imádságra hívó jelből, illetve egy történelmi pillanatból mindennapi, élő emlékezet?

·        „Harangot csak egyféleképpen lehet önteni” A harang az irodalom és a film világában (Fűzfa Balázs)

Ancsel Éva mondata arról a szenvedélyről beszél, amellyel Borisz önti a világ legnagyobb harangját Tarkovszkij gyönyörűséges filmjében, az Andrej Rubljovban. A némaságot fogadott ikonfestő önostorozása végén katartikusan szólal meg a nagy műalkotás. Az előadásban ehhez az örök némaságot feloldó, időtlen égzengéshez csatlakoznak sokatmondóan a múltból és film jelenéből a magyar irodalom nagy harangversei Ady Endrétől Dsida Jenőn keresztül Nagy László Jönnek a harangok értem című poémájáig és Kormos István Harang-verséig.

·        A harang, mint vizuális jelkép (Fejes Viola Aranka)

A harang a nyugati kultúrában liturgikus és kommunikációs funkciója mellett szimbolikus jelentéssel is rendelkezik. Az előadás a harang ikonográfiai szerepét vizsgálja Jacopo Ligozzi, Ignacio de Ries és François Boucher egy-egy alkotásán keresztül. A példák rámutatnak arra, hogy a harang különböző vizuális és narratív kontextusokban miként válik vallási attribútummá, allegorikus jelképpé, vagy kompozíciós hangsúlyelemmé.

A program nyilvános és ingyenes, regisztrálni nem kell.

2026. április 23. (csütörtök) 16.00-18.00
A Föld napja

16.00

A föld a római vallásos gondolkodásban – Sosztarits Ottó tárlatvezetése

A földhöz kötődő vallási képzetek rendkívül változatosan jelentek meg a görög-római istenvilágban. Szinte nem is akadt olyan női istenség, akinek tiszteletében ne játszott volna fontos szerepet. Mindezek természetesen nem csak az anyaföldhöz kötődtek, mint például Rhea, Ceres vagy Terra Mater esetében, de sokszor ezzel együtt globálisan, nem ritkán kozmikus viszonylatban jelentek meg. Így aztán Isisben sem csupán a gabonatermesztés isteni patónusát, de a Természet Anyjaként a szárazföldek és tengerek úrnőjét (terra marisque dominatrix) tisztelték.   

Egy téves képzetet azonban mindenképpen el kell oszlatnunk: az istenek kezében vagy a lábuk alatt lévő gömb soha nem a Földet, mind bolygót, hanem a világ egészét, azaz a teljességet, az Orbis Mundit jelenítette meg. 

16.45-17.15

Kőszeghegyalja gyógynövénygyűjtési szokásainak múltja és jelene – Kolonits-Nyerges Éva régész előadása.

Hegyalja vidéke mindig is bővelkedett a természet nyújtotta kincsekben, amelyet a helyi lakosság sosem volt rest kihasználni. A táj adottságainak és klímájának köszönhetően magas hatóanyagú gyógynövényei sokáig értékes segítségként szolgáltak az ott élő emberek és haszonállataik egészségének megőrzésében. Az idilli rendszerben azonban a XX. század második felében felerősödő központosított gyógynövény-felvásárlás hatására a mai napig kitartó törés keletkezett.

Az előadás során megidézzük a hegyaljai vidék múltjának gyógynövénygyűjtési szokásait, párhuzamba állítva a jelen és a jövő lehetőségeivel.

17.25

Mediterrán Iseum – földközi növényekkel – séta Dr. Balogh Lajos botanikussal.

Az utóbbi évtizedek éghajlati felmelegedése lehetővé teszi, hogy az Iseum Savariense

antikvitást idéző épületegyüttese köré egyre több télálló délszaki növény kerüljön, melyek Savaria istennőjének ókori templomát „hőn” áhított, zöld ker(e)tbe állítják.

Alkotó foglalkozás Kósi Anita múzeumpedagógussal és Szentkúti Viola tárlatvezetővel

Belépőjegy: 500 Ft/fő