Országos eseménynaptár
A Német Nemzetiségi Tájház megtekintésekor az idelátogatók bepillantást nyerhetnek a sváb kultúra szépségeibe, régi népművészeti, ruházati kellékek, edények, berendezési tárgyak, szerszámok árulkodnak az ősök életéről. Az évente sok ezer látogatót fogadó tájház, állandó karbantartást és az anyagok megóvását szem előtt tartva sok évig tudja bemutatni a svábság 1900-as évek eleji életét.
A Német Nemzetiségi Tájház megtekintésekor az idelátogatók bepillantást nyerhetnek a sváb kultúra szépségeibe, régi népművészeti, ruházati kellékek, edények, berendezési tárgyak, szerszámok árulkodnak az ősök életéről. Az évente sok ezer látogatót fogadó tájház, állandó karbantartást és az anyagok megóvását szem előtt tartva sok évig tudja bemutatni a svábság 1900-as évek eleji életét.
A Német Nemzetiségi Tájház megtekintésekor az idelátogatók bepillantást nyerhetnek a sváb kultúra szépségeibe, régi népművészeti, ruházati kellékek, edények, berendezési tárgyak, szerszámok árulkodnak az ősök életéről. Az évente sok ezer látogatót fogadó tájház, állandó karbantartást és az anyagok megóvását szem előtt tartva sok évig tudja bemutatni a svábság 1900-as évek eleji életét.
A helytörténeti gyűjteményben egy régi lakóház századelőn emelt falai között a nevezetes hartai festett bútorok gazdag díszítésű darabjait találjuk. A hartai bútorok díszítő stílusa egyéni, színhasználata jellegzetes. A díszítés központi motívuma a reneszánszban gyökerező, centrális elrendezésű korsóba, vagy kehelybe állított virágcsokor. Ez a kompozíció szerkezetében a mai napig nem változott. Egyedinek tekinthetők a lovas alakokkal díszített szekrények. A múzeum lakószobáiban három korosztály népviseletét ismerhetjük meg. Ezen túl tárgyak, írásos dokumentumok elevenítik fel a népélet, a községi igazgatás emlékeit.
A helytörténeti gyűjteményben egy régi lakóház századelőn emelt falai között a nevezetes hartai festett bútorok gazdag díszítésű darabjait találjuk. A hartai bútorok díszítő stílusa egyéni, színhasználata jellegzetes. A díszítés központi motívuma a reneszánszban gyökerező, centrális elrendezésű korsóba, vagy kehelybe állított virágcsokor. Ez a kompozíció szerkezetében a mai napig nem változott. Egyedinek tekinthetők a lovas alakokkal díszített szekrények. A múzeum lakószobáiban három korosztály népviseletét ismerhetjük meg. Ezen túl tárgyak, írásos dokumentumok elevenítik fel a népélet, a községi igazgatás emlékeit.
A helytörténeti gyűjteményben egy régi lakóház századelőn emelt falai között a nevezetes hartai festett bútorok gazdag díszítésű darabjait találjuk. A hartai bútorok díszítő stílusa egyéni, színhasználata jellegzetes. A díszítés központi motívuma a reneszánszban gyökerező, centrális elrendezésű korsóba, vagy kehelybe állított virágcsokor. Ez a kompozíció szerkezetében a mai napig nem változott. Egyedinek tekinthetők a lovas alakokkal díszített szekrények. A múzeum lakószobáiban három korosztály népviseletét ismerhetjük meg. Ezen túl tárgyak, írásos dokumentumok elevenítik fel a népélet, a községi igazgatás emlékeit.
A Kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjtemény az egyik meghatározó intézmény az országban, amely igyekszik átfogó képet adni a magyar népi iparművészetről. Ezt a tágas, boltíves épületet az egykori városi magisztrátus 1793-ban építtette, jövedelme kiegészítésére `serház` és pálinkafőző ház céljából. Építését Hacker József pesti ácsmesterre bízták, aki öt hónap és hat nap alatt végezte el feladatát. A népi iparművészet nem statikus, hanem a korral, az ízléssel és az igényekkel együtt változó, élő művészeti ág. A Népi Iparművészeti Gyűjtemény állandó kiállításban a régi, öreg mesterek munkáinak bemutatása mellett helyet kapnak a fiatal, színvonalasan dolgozó alkotók is.
A Kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjtemény az egyik meghatározó intézmény az országban, amely igyekszik átfogó képet adni a magyar népi iparművészetről. Ezt a tágas, boltíves épületet az egykori városi magisztrátus 1793-ban építtette, jövedelme kiegészítésére `serház` és pálinkafőző ház céljából. Építését Hacker József pesti ácsmesterre bízták, aki öt hónap és hat nap alatt végezte el feladatát. A népi iparművészet nem statikus, hanem a korral, az ízléssel és az igényekkel együtt változó, élő művészeti ág. A Népi Iparművészeti Gyűjtemény állandó kiállításban a régi, öreg mesterek munkáinak bemutatása mellett helyet kapnak a fiatal, színvonalasan dolgozó alkotók is.
A Kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjtemény az egyik meghatározó intézmény az országban, amely igyekszik átfogó képet adni a magyar népi iparművészetről. Ezt a tágas, boltíves épületet az egykori városi magisztrátus 1793-ban építtette, jövedelme kiegészítésére `serház` és pálinkafőző ház céljából. Építését Hacker József pesti ácsmesterre bízták, aki öt hónap és hat nap alatt végezte el feladatát. A népi iparművészet nem statikus, hanem a korral, az ízléssel és az igényekkel együtt változó, élő művészeti ág. A Népi Iparművészeti Gyűjtemény állandó kiállításban a régi, öreg mesterek munkáinak bemutatása mellett helyet kapnak a fiatal, színvonalasan dolgozó alkotók is.
A lakóépület első három helyisége eredeti formájában mutatja be a régi paraszti életet, míg a valamikori kamra helyén kiállítás keretében kísérhetjük nyomon a kalocsai népművészet fejlődését.
Bátmonostoron a máig fent maradt viseletek, a 2006.januárban elhunyt szabómester, Papp István /Tóni Pista/ nevéhez és gyűjtőszenvedélyéhez kapcsolódnak. A helytörténeti magángyűjteményben az 1800-as évektől napjainkig viseletek, szőttesek, századfordulós ágyvég, tulipános láda, 1856-os facsavaros faprés, 1926-os prés, tiloló, gereben, kendertörő, rokka, cifra tányérok, köcsögök, az 1900-as évek elejéről bekeretezett monostori mirtuszos menyasszonyi koszorú és vőlegénykitűző hosszú szalaggal. A könyvtárhoz tartozó állandó kiállítás a bátmonostori népviseletet mutatja be régi családi fotókon keresztül az 1800-as évek elejétől napjainkig.
Bátmonostoron a máig fent maradt viseletek, a 2006.januárban elhunyt szabómester, Papp István /Tóni Pista/ nevéhez és gyűjtőszenvedélyéhez kapcsolódnak. A helytörténeti magángyűjteményben az 1800-as évektől napjainkig viseletek, szőttesek, századfordulós ágyvég, tulipános láda, 1856-os facsavaros faprés, 1926-os prés, tiloló, gereben, kendertörő, rokka, cifra tányérok, köcsögök, az 1900-as évek elejéről bekeretezett monostori mirtuszos menyasszonyi koszorú és vőlegénykitűző hosszú szalaggal. A könyvtárhoz tartozó állandó kiállítás a bátmonostori népviseletet mutatja be régi családi fotókon keresztül az 1800-as évek elejétől napjainkig.
Bátmonostoron a máig fent maradt viseletek, a 2006.januárban elhunyt szabómester, Papp István /Tóni Pista/ nevéhez és gyűjtőszenvedélyéhez kapcsolódnak. A helytörténeti magángyűjteményben az 1800-as évektől napjainkig viseletek, szőttesek, századfordulós ágyvég, tulipános láda, 1856-os facsavaros faprés, 1926-os prés, tiloló, gereben, kendertörő, rokka, cifra tányérok, köcsögök, az 1900-as évek elejéről bekeretezett monostori mirtuszos menyasszonyi koszorú és vőlegénykitűző hosszú szalaggal. A könyvtárhoz tartozó állandó kiállítás a bátmonostori népviseletet mutatja be régi családi fotókon keresztül az 1800-as évek elejétől napjainkig.
Schöffer Miklós szülőháza évtizedeken keresztül adott méltó helyet különleges alkotásaiból álló gyűjteményének és kiállításának. A 21. században azonban a modern múzeumok felé egyre több elvárás fogalmazódik meg, melyek szükségessé teszik az épület és funkcióinak, szolgáltatásainak fejlesztését, bővítését. Schöffer Miklós a kibernetikus szobrászat egyik úttörője és jeles képviselője.
Schöffer Miklós szülőháza évtizedeken keresztül adott méltó helyet különleges alkotásaiból álló gyűjteményének és kiállításának. A 21. században azonban a modern múzeumok felé egyre több elvárás fogalmazódik meg, melyek szükségessé teszik az épület és funkcióinak, szolgáltatásainak fejlesztését, bővítését. Schöffer Miklós a kibernetikus szobrászat egyik úttörője és jeles képviselője.
Schöffer Miklós szülőháza évtizedeken keresztül adott méltó helyet különleges alkotásaiból álló gyűjteményének és kiállításának. A 21. században azonban a modern múzeumok felé egyre több elvárás fogalmazódik meg, melyek szükségessé teszik az épület és funkcióinak, szolgáltatásainak fejlesztését, bővítését. Schöffer Miklós a kibernetikus szobrászat egyik úttörője és jeles képviselője.
A Kiskőrösön található Old Car Museum különleges látnivalója nemcsak Bács-Kiskun megyének, de Magyarországon is egyedülálló klasszikus autó- és motorgyűjteményével, valamint az üvegfalon keresztül megtekinthető restauráló műhelyével. A múzeum nemcsak látványosság, ahol a kiállított tárgyakat megcsodálhatjuk, többek között az első „benzinnel hajtott automobil”-t, a Benz Patent Motorwagent, hanem különféle interaktív eszközök, időszaki kiállítások és egy 3D-s mozi is gondoskodik az idelátogatók tartalmas és kellemes időtöltéséről.
A Kiskőrösön található Old Car Museum különleges látnivalója nemcsak Bács-Kiskun megyének, de Magyarországon is egyedülálló klasszikus autó- és motorgyűjteményével, valamint az üvegfalon keresztül megtekinthető restauráló műhelyével. A múzeum nemcsak látványosság, ahol a kiállított tárgyakat megcsodálhatjuk, többek között az első „benzinnel hajtott automobil”-t, a Benz Patent Motorwagent, hanem különféle interaktív eszközök, időszaki kiállítások és egy 3D-s mozi is gondoskodik az idelátogatók tartalmas és kellemes időtöltéséről.
A Kiskőrösön található Old Car Museum különleges látnivalója nemcsak Bács-Kiskun megyének, de Magyarországon is egyedülálló klasszikus autó- és motorgyűjteményével, valamint az üvegfalon keresztül megtekinthető restauráló műhelyével. A múzeum nemcsak látványosság, ahol a kiállított tárgyakat megcsodálhatjuk, többek között az első „benzinnel hajtott automobil”-t, a Benz Patent Motorwagent, hanem különféle interaktív eszközök, időszaki kiállítások és egy 3D-s mozi is gondoskodik az idelátogatók tartalmas és kellemes időtöltéséről.
A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény 1985 januárjában jött létre a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. A két szakgyűjtemény megszületése Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár (1905–1985) laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének volt köszönhető. A két gyűjtemény a város 1810-ben térképén már szereplő, természetesen azóta többször átalakított, paraszt-polgár lakóházban nyert elhelyezést. A hosszú épület külső arculatának egyedi jellegét az egyenes falfelületet megtörő két boltíves tornác, ún. `kódisállás` adja, melyeknek zömök pillérű mellvédes falait könnyű szerkezetű nyeregtetők védik.
A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény 1985 januárjában jött létre a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. A két szakgyűjtemény megszületése Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár (1905–1985) laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének volt köszönhető. A két gyűjtemény a város 1810-ben térképén már szereplő, természetesen azóta többször átalakított, paraszt-polgár lakóházban nyert elhelyezést. A hosszú épület külső arculatának egyedi jellegét az egyenes falfelületet megtörő két boltíves tornác, ún. `kódisállás` adja, melyeknek zömök pillérű mellvédes falait könnyű szerkezetű nyeregtetők védik.
A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény 1985 januárjában jött létre a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. A két szakgyűjtemény megszületése Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár (1905–1985) laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének volt köszönhető. A két gyűjtemény a város 1810-ben térképén már szereplő, természetesen azóta többször átalakított, paraszt-polgár lakóházban nyert elhelyezést. A hosszú épület külső arculatának egyedi jellegét az egyenes falfelületet megtörő két boltíves tornác, ún. `kódisállás` adja, melyeknek zömök pillérű mellvédes falait könnyű szerkezetű nyeregtetők védik.
Lakitelek és Bács-Kiskun vármegye egyik turisztikai és idegenforgalmi gyöngyszeme a Tőserdő. A Holt-Tisza partja közkedvelt kikapcsolódási pont egész évben. Az ökoturisztikai központ megálmodóinak célja, hogy minél változatosabb és izgalmasabb programokat kínáljanak a Holt-Tiszához látogatóknak, így a lehető legtöbb emberhez eljuttassák a természetvédelem fontosságát.
Lakitelek és Bács-Kiskun vármegye egyik turisztikai és idegenforgalmi gyöngyszeme a Tőserdő. A Holt-Tisza partja közkedvelt kikapcsolódási pont egész évben. Az ökoturisztikai központ megálmodóinak célja, hogy minél változatosabb és izgalmasabb programokat kínáljanak a Holt-Tiszához látogatóknak, így a lehető legtöbb emberhez eljuttassák a természetvédelem fontosságát.
Lakitelek és Bács-Kiskun vármegye egyik turisztikai és idegenforgalmi gyöngyszeme a Tőserdő. A Holt-Tisza partja közkedvelt kikapcsolódási pont egész évben. Az ökoturisztikai központ megálmodóinak célja, hogy minél változatosabb és izgalmasabb programokat kínáljanak a Holt-Tiszához látogatóknak, így a lehető legtöbb emberhez eljuttassák a természetvédelem fontosságát.
A Duna ártere és a Duna–Tisza közi homokhátság határán húzódó lápvidék déli részét nevezték hagyományosan Őrjegnek. A Duna hajdani vízi világának utolsó hírmondója a Vörös-mocsár ma már természetvédelmi oltalom alatt áll, természeti értékeit tanösvényen ismerhetjük meg. A térség egyetlen városi jogállású települése a pincefalujáról és az abban érlelt boráról híres Hajós. A natúrparki kezdeményezéshez Császártöltés, Érsekhalma, Homokmégy és Öregcsertő csatlakozott még.
A Duna ártere és a Duna–Tisza közi homokhátság határán húzódó lápvidék déli részét nevezték hagyományosan Őrjegnek. A Duna hajdani vízi világának utolsó hírmondója a Vörös-mocsár ma már természetvédelmi oltalom alatt áll, természeti értékeit tanösvényen ismerhetjük meg. A térség egyetlen városi jogállású települése a pincefalujáról és az abban érlelt boráról híres Hajós. A natúrparki kezdeményezéshez Császártöltés, Érsekhalma, Homokmégy és Öregcsertő csatlakozott még.
A Duna ártere és a Duna–Tisza közi homokhátság határán húzódó lápvidék déli részét nevezték hagyományosan Őrjegnek. A Duna hajdani vízi világának utolsó hírmondója a Vörös-mocsár ma már természetvédelmi oltalom alatt áll, természeti értékeit tanösvényen ismerhetjük meg. A térség egyetlen városi jogállású települése a pincefalujáról és az abban érlelt boráról híres Hajós. A natúrparki kezdeményezéshez Császártöltés, Érsekhalma, Homokmégy és Öregcsertő csatlakozott még.
