Budapest 2. kerületének zöldövezetében található a Bartók Béla Emlékház, elsősorban a zeneszerző életművével foglalkozó koncertek, ismeretterjesztő előadások, filmvetítések és múzeumpedagógiai rendezvények helyszíne. Az Emlékház szobáiból kialakított hangversenyterem rendszeres komolyzenei koncertek helyszíne, ahol fiatal, tehetséges muzsikusok, neves előadóművészek kamaraegyüttesek lépnek fel. Az Emlékház zeneműboltjában Bartók-könyvek, -kották, CD-k, DVD-k, képeslapok, prospektusok, vásárolhatók. Szeretettel várjuk meghirdetett programjainkon!
Budapest 2. kerületének zöldövezetében található a Bartók Béla Emlékház, elsősorban a zeneszerző életművével foglalkozó koncertek, ismeretterjesztő előadások, filmvetítések és múzeumpedagógiai rendezvények helyszíne. Az Emlékház szobáiból kialakított hangversenyterem rendszeres komolyzenei koncertek helyszíne, ahol fiatal, tehetséges muzsikusok, neves előadóművészek kamaraegyüttesek lépnek fel. Az Emlékház zeneműboltjában Bartók-könyvek, -kották, CD-k, DVD-k, képeslapok, prospektusok, vásárolhatók. Szeretettel várjuk meghirdetett programjainkon!
Budapest 2. kerületének zöldövezetében található a Bartók Béla Emlékház, elsősorban a zeneszerző életművével foglalkozó koncertek, ismeretterjesztő előadások, filmvetítések és múzeumpedagógiai rendezvények helyszíne. Az Emlékház szobáiból kialakított hangversenyterem rendszeres komolyzenei koncertek helyszíne, ahol fiatal, tehetséges muzsikusok, neves előadóművészek kamaraegyüttesek lépnek fel. Az Emlékház zeneműboltjában Bartók-könyvek, -kották, CD-k, DVD-k, képeslapok, prospektusok, vásárolhatók. Szeretettel várjuk meghirdetett programjainkon!
A népi műemlék 1983-ban nyitotta meg kapuit. Az egykori népi lakóházban a település szülöttjének, Benedek Péter (Uszód, 1889.06.29. – Budapest, 1984.12.25.) naiv festőnek kívántak emlékházat kialakítani. Az épület azóta is emlékházaként, és részben tájházként működik. Az emlékházként és tájházként hasznosuló egykori lakóház a Duna árvize melletti, kertes, kétbeltelkes, hű építészeti tükre, amelynek bemutatása fontos, és jelentős feladat. Az épület története folytán, viszonylag nagymértékben őrzi a 19. századi népi tárgy- és gazdálkodási kultúra nyomait. A múzeumnak berendezett XIX. századi parasztházban Benedek Péter, helyi naiv festő tárlata és egy uszódi tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható.
A népi műemlék 1983-ban nyitotta meg kapuit. Az egykori népi lakóházban a település szülöttjének, Benedek Péter (Uszód, 1889.06.29. – Budapest, 1984.12.25.) naiv festőnek kívántak emlékházat kialakítani. Az épület azóta is emlékházaként, és részben tájházként működik. Az emlékházként és tájházként hasznosuló egykori lakóház a Duna árvize melletti, kertes, kétbeltelkes, hű építészeti tükre, amelynek bemutatása fontos, és jelentős feladat. Az épület története folytán, viszonylag nagymértékben őrzi a 19. századi népi tárgy- és gazdálkodási kultúra nyomait. A múzeumnak berendezett XIX. századi parasztházban Benedek Péter, helyi naiv festő tárlata és egy uszódi tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható.
A népi műemlék 1983-ban nyitotta meg kapuit. Az egykori népi lakóházban a település szülöttjének, Benedek Péter (Uszód, 1889.06.29. – Budapest, 1984.12.25.) naiv festőnek kívántak emlékházat kialakítani. Az épület azóta is emlékházaként, és részben tájházként működik. Az emlékházként és tájházként hasznosuló egykori lakóház a Duna árvize melletti, kertes, kétbeltelkes, hű építészeti tükre, amelynek bemutatása fontos, és jelentős feladat. Az épület története folytán, viszonylag nagymértékben őrzi a 19. századi népi tárgy- és gazdálkodási kultúra nyomait. A múzeumnak berendezett XIX. századi parasztházban Benedek Péter, helyi naiv festő tárlata és egy uszódi tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható.
A „Bihari remete” életét és munkásságát bemutató kiállítást tekinthetnek meg itt az érdeklődők. Nyitva tartás csak előzetes bejelentkezés alapján. A magyar felvilágosodás első korszakának legjelentősebb alakja. Költő, drámaíró, műfordító, filozófus, politikus. A kertet Kurucz Imre öreg Bessenyeit ábrázoló mellszobra díszíti. A kertet védetté, a portát pedig természetvédelmi területté nyilvánították. A Bessenyei Emlékházat 1965-ben nyitották meg, melyet ma is sokan látogatnak.
A „Bihari remete” életét és munkásságát bemutató kiállítást tekinthetnek meg itt az érdeklődők. Nyitva tartás csak előzetes bejelentkezés alapján. A magyar felvilágosodás első korszakának legjelentősebb alakja. Költő, drámaíró, műfordító, filozófus, politikus. A kertet Kurucz Imre öreg Bessenyeit ábrázoló mellszobra díszíti. A kertet védetté, a portát pedig természetvédelmi területté nyilvánították. A Bessenyei Emlékházat 1965-ben nyitották meg, melyet ma is sokan látogatnak.
A „Bihari remete” életét és munkásságát bemutató kiállítást tekinthetnek meg itt az érdeklődők. Nyitva tartás csak előzetes bejelentkezés alapján. A magyar felvilágosodás első korszakának legjelentősebb alakja. Költő, drámaíró, műfordító, filozófus, politikus. A kertet Kurucz Imre öreg Bessenyeit ábrázoló mellszobra díszíti. A kertet védetté, a portát pedig természetvédelmi területté nyilvánították. A Bessenyei Emlékházat 1965-ben nyitották meg, melyet ma is sokan látogatnak.
A település egyik kiemelkedő dombjára épített udvarház boltíves tornácával, fazsindelyes tetejével, nagyméretű ablakaival és szépen gondozott parkjával kellemes benyomást tesz a látogatóra. Az udvari ablakok melletti falra függesztett márványtábla a Bessenyei Kör jóvoltából 1923 óta hirdeti a nagy költő emlékét.
A település egyik kiemelkedő dombjára épített udvarház boltíves tornácával, fazsindelyes tetejével, nagyméretű ablakaival és szépen gondozott parkjával kellemes benyomást tesz a látogatóra. Az udvari ablakok melletti falra függesztett márványtábla a Bessenyei Kör jóvoltából 1923 óta hirdeti a nagy költő emlékét.
A település egyik kiemelkedő dombjára épített udvarház boltíves tornácával, fazsindelyes tetejével, nagyméretű ablakaival és szépen gondozott parkjával kellemes benyomást tesz a látogatóra. Az udvari ablakok melletti falra függesztett márványtábla a Bessenyei Kör jóvoltából 1923 óta hirdeti a nagy költő emlékét.
Borsos Miklós élete utolsó tizenkét évét töltötte itt, a már önmagában is művészi alkotásnak számító, középkori emlékeket rejtő Úri utca 6. szám alatti épület második emeletén. Borsos 1990-ben bekövetkezett halála után felesége, Kéry Ilona még több mint egy évtizedig élt közös lakásukban. 2001-ben ő is elhunyt, otthonukból pedig felesége végakaratának értelmében emléklakást alakítottak ki.
Borsos Miklós élete utolsó tizenkét évét töltötte itt, a már önmagában is művészi alkotásnak számító, középkori emlékeket rejtő Úri utca 6. szám alatti épület második emeletén. Borsos 1990-ben bekövetkezett halála után felesége, Kéry Ilona még több mint egy évtizedig élt közös lakásukban. 2001-ben ő is elhunyt, otthonukból pedig felesége végakaratának értelmében emléklakást alakítottak ki.
Borsos Miklós élete utolsó tizenkét évét töltötte itt, a már önmagában is művészi alkotásnak számító, középkori emlékeket rejtő Úri utca 6. szám alatti épület második emeletén. Borsos 1990-ben bekövetkezett halála után felesége, Kéry Ilona még több mint egy évtizedig élt közös lakásukban. 2001-ben ő is elhunyt, otthonukból pedig felesége végakaratának értelmében emléklakást alakítottak ki.
A valamikori csákvári tűzoltószertár tűztornyos épülete és a szomszédságában levő egykori két lakás ad helyet a Csákvár Emlékháznak. A megújult, megszépült épületekben állandó kiállítás mutatja be a XX. század eleji lakóházat, valamint Csákvár országos nevezetességét, a fazekasságot. Az egykori tűzoltószertárban négy kiállító teremben különféle időszaki kiállításokat láthat az érdeklődő, illetve alkalmanként egyéb rendezvények, gyermekfoglalkozások vannak. Megtekintése díjköteles.
A valamikori csákvári tűzoltószertár tűztornyos épülete és a szomszédságában levő egykori két lakás ad helyet a Csákvár Emlékháznak. A megújult, megszépült épületekben állandó kiállítás mutatja be a XX. század eleji lakóházat, valamint Csákvár országos nevezetességét, a fazekasságot. Az egykori tűzoltószertárban négy kiállító teremben különféle időszaki kiállításokat láthat az érdeklődő, illetve alkalmanként egyéb rendezvények, gyermekfoglalkozások vannak. Megtekintése díjköteles.
A valamikori csákvári tűzoltószertár tűztornyos épülete és a szomszédságában levő egykori két lakás ad helyet a Csákvár Emlékháznak. A megújult, megszépült épületekben állandó kiállítás mutatja be a XX. század eleji lakóházat, valamint Csákvár országos nevezetességét, a fazekasságot. Az egykori tűzoltószertárban négy kiállító teremben különféle időszaki kiállításokat láthat az érdeklődő, illetve alkalmanként egyéb rendezvények, gyermekfoglalkozások vannak. Megtekintése díjköteles.
Csók István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő jelentőségű mestere, 1865. február 13-án született a Cecével szomszédos Sáregresen. Édesapja jómódú malomtulajdonos volt, aki a családja számára az 1880-as évek végén építtette Cecén azt a lakóházat, melybe évtizedekkel később a művész hagyatéka került.
Csók István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő jelentőségű mestere, 1865. február 13-án született a Cecével szomszédos Sáregresen. Édesapja jómódú malomtulajdonos volt, aki a családja számára az 1880-as évek végén építtette Cecén azt a lakóházat, melybe évtizedekkel később a művész hagyatéka került.
Csók István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő jelentőségű mestere, 1865. február 13-án született a Cecével szomszédos Sáregresen. Édesapja jómódú malomtulajdonos volt, aki a családja számára az 1880-as évek végén építtette Cecén azt a lakóházat, melybe évtizedekkel később a művész hagyatéka került.
Orosházán, ebben a házban töltötte gyermekkorát Darvas József, a későbbi író és politikus. Az emlékház utcai szobájában a család, a mama bútorait szemlélhetjük meg, valamint fényképeket, dokumentumokat a szülőkről, gyerekekről és az unokákról. Az emlékház tagja a Magyar Irodalmi Emlékhelyek Egyesületének. Az író korai halála után a családi házat irodalmi emlékhellyé alakították át. Az emlékház udvari végében helyezkedik el a kutatóépület, amelyben Békés Megyei Irodalmi Gyűjtemény található.
Orosházán, ebben a házban töltötte gyermekkorát Darvas József, a későbbi író és politikus. Az emlékház utcai szobájában a család, a mama bútorait szemlélhetjük meg, valamint fényképeket, dokumentumokat a szülőkről, gyerekekről és az unokákról. Az emlékház tagja a Magyar Irodalmi Emlékhelyek Egyesületének. Az író korai halála után a családi házat irodalmi emlékhellyé alakították át. Az emlékház udvari végében helyezkedik el a kutatóépület, amelyben Békés Megyei Irodalmi Gyűjtemény található.
Orosházán, ebben a házban töltötte gyermekkorát Darvas József, a későbbi író és politikus. Az emlékház utcai szobájában a család, a mama bútorait szemlélhetjük meg, valamint fényképeket, dokumentumokat a szülőkről, gyerekekről és az unokákról. Az emlékház tagja a Magyar Irodalmi Emlékhelyek Egyesületének. Az író korai halála után a családi házat irodalmi emlékhellyé alakították át. Az emlékház udvari végében helyezkedik el a kutatóépület, amelyben Békés Megyei Irodalmi Gyűjtemény található.
A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.
A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.
A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.
Az egyszerű, barokk kúriát 1785 körül építtette Deák Ferenc édesapja. Itt született a haza bölcse 1803. október 17-én, erre a ház bejáratánál 1897-ben elhelyezett fehér márványtábla is emlékeztet. Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára megtörtént söjtöri szülőházának teljes műemléki rekonstrukciója. Az 1770 körül kialakított robusztus épület festett falaival, a rekonstruált, 18-19. század fordulóját idéző konyhával a zalai köznemesség életmódjának egyedülálló tanúja.
Az egyszerű, barokk kúriát 1785 körül építtette Deák Ferenc édesapja. Itt született a haza bölcse 1803. október 17-én, erre a ház bejáratánál 1897-ben elhelyezett fehér márványtábla is emlékeztet. Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára megtörtént söjtöri szülőházának teljes műemléki rekonstrukciója. Az 1770 körül kialakított robusztus épület festett falaival, a rekonstruált, 18-19. század fordulóját idéző konyhával a zalai köznemesség életmódjának egyedülálló tanúja.
Az egyszerű, barokk kúriát 1785 körül építtette Deák Ferenc édesapja. Itt született a haza bölcse 1803. október 17-én, erre a ház bejáratánál 1897-ben elhelyezett fehér márványtábla is emlékeztet. Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára megtörtént söjtöri szülőházának teljes műemléki rekonstrukciója. Az 1770 körül kialakított robusztus épület festett falaival, a rekonstruált, 18-19. század fordulóját idéző konyhával a zalai köznemesség életmódjának egyedülálló tanúja.
