Arany János a szabadságharc bukása után a Tisza családnál Geszten volt nevelő. Télen a kastélyban lakott, máskor a parkban álló nádfedelű nyári lakban. Ez utóbbiban rendezték be a költő emlékét idéző múzeumot. Geszten élve, számos történettel, balladisztikus eseménnyel ismerkedett meg. Itteni élményei alapján írta meg első balladáinak egyikét, a Sára asszonyt.
Arany János a szabadságharc bukása után a Tisza családnál Geszten volt nevelő. Télen a kastélyban lakott, máskor a parkban álló nádfedelű nyári lakban. Ez utóbbiban rendezték be a költő emlékét idéző múzeumot. Geszten élve, számos történettel, balladisztikus eseménnyel ismerkedett meg. Itteni élményei alapján írta meg első balladáinak egyikét, a Sára asszonyt.
Arany János a szabadságharc bukása után a Tisza családnál Geszten volt nevelő. Télen a kastélyban lakott, máskor a parkban álló nádfedelű nyári lakban. Ez utóbbiban rendezték be a költő emlékét idéző múzeumot. Geszten élve, számos történettel, balladisztikus eseménnyel ismerkedett meg. Itteni élményei alapján írta meg első balladáinak egyikét, a Sára asszonyt.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark fő szimbóluma a millenniumi Árpád-emlékmű. A millennium korában az országgyűlés az 1896. évi VII. törvénycikkben örökítette meg a honfoglalás ezredik évfordulóját (`a honalapitás évezredes emlékének törvénybe iktatásáról`). A VIII. törvénycikk rendelkezik `a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről`, köztük a pusztaszeri emlékműről, melyet - romantikus szóhasználattal élve - az első országgyűlés emlékére állíttattak.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark fő szimbóluma a millenniumi Árpád-emlékmű. A millennium korában az országgyűlés az 1896. évi VII. törvénycikkben örökítette meg a honfoglalás ezredik évfordulóját (`a honalapitás évezredes emlékének törvénybe iktatásáról`). A VIII. törvénycikk rendelkezik `a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről`, köztük a pusztaszeri emlékműről, melyet - romantikus szóhasználattal élve - az első országgyűlés emlékére állíttattak.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark fő szimbóluma a millenniumi Árpád-emlékmű. A millennium korában az országgyűlés az 1896. évi VII. törvénycikkben örökítette meg a honfoglalás ezredik évfordulóját (`a honalapitás évezredes emlékének törvénybe iktatásáról`). A VIII. törvénycikk rendelkezik `a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről`, köztük a pusztaszeri emlékműről, melyet - romantikus szóhasználattal élve - az első országgyűlés emlékére állíttattak.
Átadták Auer Lipót, a város egyik leghíresebb szülöttjének megújított egykori házát. Auer Lipót világhírű hegedűművész, zenepedagógus, karmester és zeneszerző a Thököly utca 1. alatt található házban töltötte gyermekkorát. Mivel az épület a világhírű magyar művész szülőháza, ezért számára is kulturális emléket állítva az épület keleti oldalán egy hangszerkészítő műhely kerül kialakításra, ami egy bemutatóterem funkcióval is rendelkezik, így a látogatók megismerkedhetnek különböző hangszerek – elsősorban a hegedű – készítésének mesterségével, művészetével. Helyet kaptak itt a városba érkező vendégművészek fogadására alkalmas lakások is. Az ingatlan udvarán egy mobil színpad és hozzá tartozó épített lelátó rész is létrejön. A terület alkalmas lesz különböző művészeti előadások lebonyolítására.
Átadták Auer Lipót, a város egyik leghíresebb szülöttjének megújított egykori házát. Auer Lipót világhírű hegedűművész, zenepedagógus, karmester és zeneszerző a Thököly utca 1. alatt található házban töltötte gyermekkorát. Mivel az épület a világhírű magyar művész szülőháza, ezért számára is kulturális emléket állítva az épület keleti oldalán egy hangszerkészítő műhely kerül kialakításra, ami egy bemutatóterem funkcióval is rendelkezik, így a látogatók megismerkedhetnek különböző hangszerek – elsősorban a hegedű – készítésének mesterségével, művészetével. Helyet kaptak itt a városba érkező vendégművészek fogadására alkalmas lakások is. Az ingatlan udvarán egy mobil színpad és hozzá tartozó épített lelátó rész is létrejön. A terület alkalmas lesz különböző művészeti előadások lebonyolítására.
Átadták Auer Lipót, a város egyik leghíresebb szülöttjének megújított egykori házát. Auer Lipót világhírű hegedűművész, zenepedagógus, karmester és zeneszerző a Thököly utca 1. alatt található házban töltötte gyermekkorát. Mivel az épület a világhírű magyar művész szülőháza, ezért számára is kulturális emléket állítva az épület keleti oldalán egy hangszerkészítő műhely kerül kialakításra, ami egy bemutatóterem funkcióval is rendelkezik, így a látogatók megismerkedhetnek különböző hangszerek – elsősorban a hegedű – készítésének mesterségével, művészetével. Helyet kaptak itt a városba érkező vendégművészek fogadására alkalmas lakások is. Az ingatlan udvarán egy mobil színpad és hozzá tartozó épített lelátó rész is létrejön. A terület alkalmas lesz különböző művészeti előadások lebonyolítására.
A magyar antifasiszta ellenállási mozgalom kiemelkedő vezető egyéniségének és mártírjának, Bajcsy-Zsilinszky Endrének pálkövei háza. Emlékmúzeumként 1966. július 10-én, a neves politikus születésének 80. évfordulóján nyílt meg.
A Soprontól délnyugatra fekvő alpesi hangulatot árasztó Brennbergbánya több, mint 200 éven át a magyarországi kőszénbányászat egyik legjelentősebb telepe volt. Ez volt a legnehezebb, legmélyebb, legnagyobb nyomásnak kitett, legnehezebb műszaki problémákat felvető bányája az országnak. A múzeumot az első gőzgépes szállítóakna gépházában (1840) rendezték be. A kiállítás megmutatja a bánya létrejöttét, fejlődését, a bányászélet kellékeit, és egy bányászlakás részletét is.
A Soprontól délnyugatra fekvő alpesi hangulatot árasztó Brennbergbánya több, mint 200 éven át a magyarországi kőszénbányászat egyik legjelentősebb telepe volt. Ez volt a legnehezebb, legmélyebb, legnagyobb nyomásnak kitett, legnehezebb műszaki problémákat felvető bányája az országnak. A múzeumot az első gőzgépes szállítóakna gépházában (1840) rendezték be. A kiállítás megmutatja a bánya létrejöttét, fejlődését, a bányászélet kellékeit, és egy bányászlakás részletét is.
A Soprontól délnyugatra fekvő alpesi hangulatot árasztó Brennbergbánya több, mint 200 éven át a magyarországi kőszénbányászat egyik legjelentősebb telepe volt. Ez volt a legnehezebb, legmélyebb, legnagyobb nyomásnak kitett, legnehezebb műszaki problémákat felvető bányája az országnak. A múzeumot az első gőzgépes szállítóakna gépházában (1840) rendezték be. A kiállítás megmutatja a bánya létrejöttét, fejlődését, a bányászélet kellékeit, és egy bányászlakás részletét is.
A Bányász emlékház Dorogon a bányatelepi, ún. kolónia egyetlen meglévő épülete a Schmidt-lakótelepen, a művelődési ház közelében 1983. szeptember 6. óta ad otthont a szénmedence szénbányászata 200 éves évfordulójára elkészült jubileumi kiállításnak. Három termében gazdag képanyag, régi szerszámok, műszerek, bányamentési eszközök mutatják be a 200 év bányatörténetét. Egy teremben Papp Béla ásványgyűjtő kiállítása tekinthető meg.
A Bányász emlékház Dorogon a bányatelepi, ún. kolónia egyetlen meglévő épülete a Schmidt-lakótelepen, a művelődési ház közelében 1983. szeptember 6. óta ad otthont a szénmedence szénbányászata 200 éves évfordulójára elkészült jubileumi kiállításnak. Három termében gazdag képanyag, régi szerszámok, műszerek, bányamentési eszközök mutatják be a 200 év bányatörténetét. Egy teremben Papp Béla ásványgyűjtő kiállítása tekinthető meg.
A Bányász emlékház Dorogon a bányatelepi, ún. kolónia egyetlen meglévő épülete a Schmidt-lakótelepen, a művelődési ház közelében 1983. szeptember 6. óta ad otthont a szénmedence szénbányászata 200 éves évfordulójára elkészült jubileumi kiállításnak. Három termében gazdag képanyag, régi szerszámok, műszerek, bányamentési eszközök mutatják be a 200 év bányatörténetét. Egy teremben Papp Béla ásványgyűjtő kiállítása tekinthető meg.
A Bársony István Emlékház a környék erdő - és vadgazdálkodásának múltját és jelenét mutatja be. A helyszín választása nem véletlen, ugyanis itt hozta létre a grófi Károlyi család az ország egyik első vadaskertjét, amelynek ispánja volt Bársony János, Bársony István édesapja.
Budapest 2. kerületének zöldövezetében található a Bartók Béla Emlékház, elsősorban a zeneszerző életművével foglalkozó koncertek, ismeretterjesztő előadások, filmvetítések és múzeumpedagógiai rendezvények helyszíne. Az Emlékház szobáiból kialakított hangversenyterem rendszeres komolyzenei koncertek helyszíne, ahol fiatal, tehetséges muzsikusok, neves előadóművészek kamaraegyüttesek lépnek fel. Az Emlékház zeneműboltjában Bartók-könyvek, -kották, CD-k, DVD-k, képeslapok, prospektusok, vásárolhatók. Szeretettel várjuk meghirdetett programjainkon!
Budapest 2. kerületének zöldövezetében található a Bartók Béla Emlékház, elsősorban a zeneszerző életművével foglalkozó koncertek, ismeretterjesztő előadások, filmvetítések és múzeumpedagógiai rendezvények helyszíne. Az Emlékház szobáiból kialakított hangversenyterem rendszeres komolyzenei koncertek helyszíne, ahol fiatal, tehetséges muzsikusok, neves előadóművészek kamaraegyüttesek lépnek fel. Az Emlékház zeneműboltjában Bartók-könyvek, -kották, CD-k, DVD-k, képeslapok, prospektusok, vásárolhatók. Szeretettel várjuk meghirdetett programjainkon!
Budapest 2. kerületének zöldövezetében található a Bartók Béla Emlékház, elsősorban a zeneszerző életművével foglalkozó koncertek, ismeretterjesztő előadások, filmvetítések és múzeumpedagógiai rendezvények helyszíne. Az Emlékház szobáiból kialakított hangversenyterem rendszeres komolyzenei koncertek helyszíne, ahol fiatal, tehetséges muzsikusok, neves előadóművészek kamaraegyüttesek lépnek fel. Az Emlékház zeneműboltjában Bartók-könyvek, -kották, CD-k, DVD-k, képeslapok, prospektusok, vásárolhatók. Szeretettel várjuk meghirdetett programjainkon!
Borsodszirák központjában, a község közintézményei által körbefogott területen található a Bartók Béla Emlékpark. A parkban Bartók Béla szobra mellett, sétányok, pihenőpadok és kandelláberek találhatók, míg a peremterületen kulturált parkolók teszik kényelmessé a park megközelítését.
A népi műemlék 1983-ban nyitotta meg kapuit. Az egykori népi lakóházban a település szülöttjének, Benedek Péter (Uszód, 1889.06.29. – Budapest, 1984.12.25.) naiv festőnek kívántak emlékházat kialakítani. Az épület azóta is emlékházaként, és részben tájházként működik. Az emlékházként és tájházként hasznosuló egykori lakóház a Duna árvize melletti, kertes, kétbeltelkes, hű építészeti tükre, amelynek bemutatása fontos, és jelentős feladat. Az épület története folytán, viszonylag nagymértékben őrzi a 19. századi népi tárgy- és gazdálkodási kultúra nyomait. A múzeumnak berendezett XIX. századi parasztházban Benedek Péter, helyi naiv festő tárlata és egy uszódi tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható.
A népi műemlék 1983-ban nyitotta meg kapuit. Az egykori népi lakóházban a település szülöttjének, Benedek Péter (Uszód, 1889.06.29. – Budapest, 1984.12.25.) naiv festőnek kívántak emlékházat kialakítani. Az épület azóta is emlékházaként, és részben tájházként működik. Az emlékházként és tájházként hasznosuló egykori lakóház a Duna árvize melletti, kertes, kétbeltelkes, hű építészeti tükre, amelynek bemutatása fontos, és jelentős feladat. Az épület története folytán, viszonylag nagymértékben őrzi a 19. századi népi tárgy- és gazdálkodási kultúra nyomait. A múzeumnak berendezett XIX. századi parasztházban Benedek Péter, helyi naiv festő tárlata és egy uszódi tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható.
A népi műemlék 1983-ban nyitotta meg kapuit. Az egykori népi lakóházban a település szülöttjének, Benedek Péter (Uszód, 1889.06.29. – Budapest, 1984.12.25.) naiv festőnek kívántak emlékházat kialakítani. Az épület azóta is emlékházaként, és részben tájházként működik. Az emlékházként és tájházként hasznosuló egykori lakóház a Duna árvize melletti, kertes, kétbeltelkes, hű építészeti tükre, amelynek bemutatása fontos, és jelentős feladat. Az épület története folytán, viszonylag nagymértékben őrzi a 19. századi népi tárgy- és gazdálkodási kultúra nyomait. A múzeumnak berendezett XIX. századi parasztházban Benedek Péter, helyi naiv festő tárlata és egy uszódi tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható.
