Országos eseménynaptár

Csók István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő jelentőségű mestere, 1865. február 13-án született a Cecével szomszédos Sáregresen. Édesapja jómódú malomtulajdonos volt, aki a családja számára az 1880-as évek végén építtette Cecén azt a lakóházat, melybe évtizedekkel később a művész hagyatéka került.
Csók István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő jelentőségű mestere, 1865. február 13-án született a Cecével szomszédos Sáregresen. Édesapja jómódú malomtulajdonos volt, aki a családja számára az 1880-as évek végén építtette Cecén azt a lakóházat, melybe évtizedekkel később a művész hagyatéka került.

Csók István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő jelentőségű mestere, 1865. február 13-án született a Cecével szomszédos Sáregresen. Édesapja jómódú malomtulajdonos volt, aki a családja számára az 1880-as évek végén építtette Cecén azt a lakóházat, melybe évtizedekkel később a művész hagyatéka került.

Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti. Sikerült kibontani a táj X-XII. századi nagyhatalmú családja, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait is. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a X-XII. században emelték, igényes kőmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a később épített, hatalmas Wenckheim borpincében állították ki. Az állandó kiállítás - mely a domb történetét mutatja be az újkortól a török hódoltság koráig - 1982. augusztus 25-én nyílt meg. A Mágori domb azóta régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll.
Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti. Sikerült kibontani a táj X-XII. századi nagyhatalmú családja, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait is. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a X-XII. században emelték, igényes kőmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a később épített, hatalmas Wenckheim borpincében állították ki. Az állandó kiállítás - mely a domb történetét mutatja be az újkortól a török hódoltság koráig - 1982. augusztus 25-én nyílt meg. A Mágori domb azóta régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll.

Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti. Sikerült kibontani a táj X-XII. századi nagyhatalmú családja, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait is. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a X-XII. században emelték, igényes kőmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a később épített, hatalmas Wenckheim borpincében állították ki. Az állandó kiállítás - mely a domb történetét mutatja be az újkortól a török hódoltság koráig - 1982. augusztus 25-én nyílt meg. A Mágori domb azóta régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll.

Orosházán, ebben a házban töltötte gyermekkorát Darvas József, a későbbi író és politikus. Az emlékház utcai szobájában a család, a mama bútorait szemlélhetjük meg, valamint fényképeket, dokumentumokat a szülőkről, gyerekekről és az unokákról. Az emlékház tagja a Magyar Irodalmi Emlékhelyek Egyesületének. Az író korai halála után a családi házat irodalmi emlékhellyé alakították át. Az emlékház udvari végében helyezkedik el a kutatóépület, amelyben Békés Megyei Irodalmi Gyűjtemény található.
Orosházán, ebben a házban töltötte gyermekkorát Darvas József, a későbbi író és politikus. Az emlékház utcai szobájában a család, a mama bútorait szemlélhetjük meg, valamint fényképeket, dokumentumokat a szülőkről, gyerekekről és az unokákról. Az emlékház tagja a Magyar Irodalmi Emlékhelyek Egyesületének. Az író korai halála után a családi házat irodalmi emlékhellyé alakították át. Az emlékház udvari végében helyezkedik el a kutatóépület, amelyben Békés Megyei Irodalmi Gyűjtemény található.

Orosházán, ebben a házban töltötte gyermekkorát Darvas József, a későbbi író és politikus. Az emlékház utcai szobájában a család, a mama bútorait szemlélhetjük meg, valamint fényképeket, dokumentumokat a szülőkről, gyerekekről és az unokákról. Az emlékház tagja a Magyar Irodalmi Emlékhelyek Egyesületének. Az író korai halála után a családi házat irodalmi emlékhellyé alakították át. Az emlékház udvari végében helyezkedik el a kutatóépület, amelyben Békés Megyei Irodalmi Gyűjtemény található.

A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.
A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.

A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.

A helyiek által kastélynak nevezett épület a település központjában, annak mintegy 4 km hosszú főutcáján található – méltósággal őrzi a Deák-család emlékezetét.

Diószegi Balázs Munkácsy-, és Székely Bertalan-díjas festőművész szülőháza a valamikori Bacsó Béla, ma Szappanos Lukács utca 2 szám alatt Kunszentmiklóson található. Az utca bal oldalán az első ház, pici kis régi paraszti épület. Egyszerű, kicsit szegényes, nádtetős, jellegzetes kiskunsági parasztház. A szülőházat 1981-ben alakították át emlékházzá, ahol több Diószegi Balázs által adományozott festményt állítottak ki.
Diószegi Balázs Munkácsy-, és Székely Bertalan-díjas festőművész szülőháza a valamikori Bacsó Béla, ma Szappanos Lukács utca 2 szám alatt Kunszentmiklóson található. Az utca bal oldalán az első ház, pici kis régi paraszti épület. Egyszerű, kicsit szegényes, nádtetős, jellegzetes kiskunsági parasztház. A szülőházat 1981-ben alakították át emlékházzá, ahol több Diószegi Balázs által adományozott festményt állítottak ki.

Diószegi Balázs Munkácsy-, és Székely Bertalan-díjas festőművész szülőháza a valamikori Bacsó Béla, ma Szappanos Lukács utca 2 szám alatt Kunszentmiklóson található. Az utca bal oldalán az első ház, pici kis régi paraszti épület. Egyszerű, kicsit szegényes, nádtetős, jellegzetes kiskunsági parasztház. A szülőházat 1981-ben alakították át emlékházzá, ahol több Diószegi Balázs által adományozott festményt állítottak ki.

18. századi műemlék kúria. Magtár, gazdasági épületek, cselédház. Nagy kerttel, kis tóval. A felújításon szakmunkások és önkéntesek egyaránt dolgoznak. A szakirányú ismereteket nem igénylő segítségért cserébe szállást és étkezést adunk. Jut is, marad is alapon gazdálkodva az idővel. Balaton, Bakony, bor. A tétlen érkezőknek, szállás van, az étkezésbe kell beszállni. Tennivalókról hírt adunk, Magtár készen.
18. századi műemlék kúria. Magtár, gazdasági épületek, cselédház. Nagy kerttel, kis tóval. A felújításon szakmunkások és önkéntesek egyaránt dolgoznak. A szakirányú ismereteket nem igénylő segítségért cserébe szállást és étkezést adunk. Jut is, marad is alapon gazdálkodva az idővel. Balaton, Bakony, bor. A tétlen érkezőknek, szállás van, az étkezésbe kell beszállni. Tennivalókról hírt adunk, Magtár készen.

18. századi műemlék kúria. Magtár, gazdasági épületek, cselédház. Nagy kerttel, kis tóval. A felújításon szakmunkások és önkéntesek egyaránt dolgoznak. A szakirányú ismereteket nem igénylő segítségért cserébe szállást és étkezést adunk. Jut is, marad is alapon gazdálkodva az idővel. Balaton, Bakony, bor. A tétlen érkezőknek, szállás van, az étkezésbe kell beszállni. Tennivalókról hírt adunk, Magtár készen.

A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.
A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.

A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.

Az Éber-emlékház a bajai Türr István Múzeum egyik egysége. Egy művészcsalád 3 tagjának művészetét, otthonát mutatja be autentikus környezetben.

A hajdúhadházi születésű Égerházi Imre festőművésznek a város 1988 tavaszán egy felújított alkotóházat adományozott. Ez az épület és annak udvara neves festőművészek, szobrászok találkozó- és alkotóhelye lett. Égerházi Imre is rendszeresen alkotott az épületben, egészen a 2001-ben bekövetkezett tragikus haláláig. 2007-ben felújították az épületet, emlékházzá alakították, és a benne kialakított állandó kiállítás hivatalosan is látogathatóvá vált a nagyközönség számára. Az állandó tárlat közel 100 festménnyel, két mozaikkal, valamint a festőművész egykori személyes tárgyaival várja az érdeklődőket.
A hajdúhadházi születésű Égerházi Imre festőművésznek a város 1988 tavaszán egy felújított alkotóházat adományozott. Ez az épület és annak udvara neves festőművészek, szobrászok találkozó- és alkotóhelye lett. Égerházi Imre is rendszeresen alkotott az épületben, egészen a 2001-ben bekövetkezett tragikus haláláig. 2007-ben felújították az épületet, emlékházzá alakították, és a benne kialakított állandó kiállítás hivatalosan is látogathatóvá vált a nagyközönség számára. Az állandó tárlat közel 100 festménnyel, két mozaikkal, valamint a festőművész egykori személyes tárgyaival várja az érdeklődőket.

A hajdúhadházi születésű Égerházi Imre festőművésznek a város 1988 tavaszán egy felújított alkotóházat adományozott. Ez az épület és annak udvara neves festőművészek, szobrászok találkozó- és alkotóhelye lett. Égerházi Imre is rendszeresen alkotott az épületben, egészen a 2001-ben bekövetkezett tragikus haláláig. 2007-ben felújították az épületet, emlékházzá alakították, és a benne kialakított állandó kiállítás hivatalosan is látogathatóvá vált a nagyközönség számára. Az állandó tárlat közel 100 festménnyel, két mozaikkal, valamint a festőművész egykori személyes tárgyaival várja az érdeklődőket.