Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A Jászkunság első történetírójának, a Jászjákóhalmán született Kőhalmi Horváth Péternek nevét viseli a helytörténeti gyűjtemény, mely 1998-ban nyílt meg. Itt látható többek között a a Félegyházi Madonna. A hajdani polgári berendezési tárgyak mellett a kenderfeldolgozás tárgyi emlékeit is bemutatják, emellett látható egy, a 30-as évekből származó fotósorozat, valamint a település múltját bemutató egyéb kiállítási tárgyakat is láthatunk. Külön helyiségben kapott helyet Laki Ida, helyi születésű festőművésznő alkotásaiból létrehozott galéria.
A Jászkunság első történetírójának, a Jászjákóhalmán született Kőhalmi Horváth Péternek nevét viseli a helytörténeti gyűjtemény, mely 1998-ban nyílt meg. Itt látható többek között a a Félegyházi Madonna. A hajdani polgári berendezési tárgyak mellett a kenderfeldolgozás tárgyi emlékeit is bemutatják, emellett látható egy, a 30-as évekből származó fotósorozat, valamint a település múltját bemutató egyéb kiállítási tárgyakat is láthatunk. Külön helyiségben kapott helyet Laki Ida, helyi születésű festőművésznő alkotásaiból létrehozott galéria.
A Jászkunság első történetírójának, a Jászjákóhalmán született Kőhalmi Horváth Péternek nevét viseli a helytörténeti gyűjtemény, mely 1998-ban nyílt meg. Itt látható többek között a a Félegyházi Madonna. A hajdani polgári berendezési tárgyak mellett a kenderfeldolgozás tárgyi emlékeit is bemutatják, emellett látható egy, a 30-as évekből származó fotósorozat, valamint a település múltját bemutató egyéb kiállítási tárgyakat is láthatunk. Külön helyiségben kapott helyet Laki Ida, helyi születésű festőművésznő alkotásaiból létrehozott galéria.
A tájház és emlékház Zala megyében, Nagykanizsától 20 km-re Murakeresztúron található. A nemzetiségi lét, a helyi értékek, annak megőrzése és bemutatása fontos a Közművelődési Egyesület Murakeresztúr számára.
Levéltári források igazolják, hogy a telken már 1865-ben állt az a talpas, favázas szerkezetű, egykor zsuppszalmás, majd 1910-től cserépfedésű ház, melynek rekonstrukciója- a 19. század második felének életmódját reprezentálva- 1985-ben készült el. Ugyanezen felújítás során, a telken álló, szintén műemléki védettség alatt álló gazdasági épület is megújult. Az egykori lakóházat 1986-ban Orzsi Zoltán néprajzkutató, a barcsi Dráva Múzeum és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Dráva mentéről származó gyűjteményi tárgyaival, a 19. század végi állapotoknak megfelelően rendezte be.
Levéltári források igazolják, hogy a telken már 1865-ben állt az a talpas, favázas szerkezetű, egykor zsuppszalmás, majd 1910-től cserépfedésű ház, melynek rekonstrukciója- a 19. század második felének életmódját reprezentálva- 1985-ben készült el. Ugyanezen felújítás során, a telken álló, szintén műemléki védettség alatt álló gazdasági épület is megújult. Az egykori lakóházat 1986-ban Orzsi Zoltán néprajzkutató, a barcsi Dráva Múzeum és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Dráva mentéről származó gyűjteményi tárgyaival, a 19. század végi állapotoknak megfelelően rendezte be.
Levéltári források igazolják, hogy a telken már 1865-ben állt az a talpas, favázas szerkezetű, egykor zsuppszalmás, majd 1910-től cserépfedésű ház, melynek rekonstrukciója- a 19. század második felének életmódját reprezentálva- 1985-ben készült el. Ugyanezen felújítás során, a telken álló, szintén műemléki védettség alatt álló gazdasági épület is megújult. Az egykori lakóházat 1986-ban Orzsi Zoltán néprajzkutató, a barcsi Dráva Múzeum és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Dráva mentéről származó gyűjteményi tárgyaival, a 19. század végi állapotoknak megfelelően rendezte be.
A kópházi tájház körülbelül az 1860-as években épülhetett. Ez a porta három épületrészből áll, melyek együttesen mutatják be a régi életformát. Az első – az utcáról nézve jobboldali- épület a főépület.
A látogatópark Cserépfalu és Bükkzsérc között található a Hór-völgy bejáratánál. A látogatóparkban a táj kialakulásától kezdve, a középkoron át napjainkig követhetjük végig a környéken történt változásokat. A látogatóközpontban a kiállítóhelyiségek mellett egy konferenciaterem és egy étterem is található, valamint egy kerékpárkölcsönző és egy parkoló egészíti ki a szolgáltatást. A látogatóparkhoz pihenők, turistautak és egy tanösvény is kapcsolódik.
A látogatópark Cserépfalu és Bükkzsérc között található a Hór-völgy bejáratánál. A látogatóparkban a táj kialakulásától kezdve, a középkoron át napjainkig követhetjük végig a környéken történt változásokat. A látogatóközpontban a kiállítóhelyiségek mellett egy konferenciaterem és egy étterem is található, valamint egy kerékpárkölcsönző és egy parkoló egészíti ki a szolgáltatást. A látogatóparkhoz pihenők, turistautak és egy tanösvény is kapcsolódik.
A látogatópark Cserépfalu és Bükkzsérc között található a Hór-völgy bejáratánál. A látogatóparkban a táj kialakulásától kezdve, a középkoron át napjainkig követhetjük végig a környéken történt változásokat. A látogatóközpontban a kiállítóhelyiségek mellett egy konferenciaterem és egy étterem is található, valamint egy kerékpárkölcsönző és egy parkoló egészíti ki a szolgáltatást. A látogatóparkhoz pihenők, turistautak és egy tanösvény is kapcsolódik.
A jégkorszakot idéző, varázslatos Hosszú-völgy világa, védett növény és állatfajok olyan sokaságát is őrzi a jégkorszak óta, amire kevés példa akad Magyarországon. A Hosszú-völgy egy alig 2 kilométer hosszú löszvölgy a Kisalföld keleti végén, amelyen túl már a Bársonyos szelíden lankás dombvidéke emelkedik a Vértes hegység felé. A völgy egyedülálló növény és állatvilágát ismertető, de a történelmi és táji változásokat is bemutató tanösvény 4 kilométeres útvonala mentén 12 állomás került kialakításra.
A jégkorszakot idéző, varázslatos Hosszú-völgy világa, védett növény és állatfajok olyan sokaságát is őrzi a jégkorszak óta, amire kevés példa akad Magyarországon. A Hosszú-völgy egy alig 2 kilométer hosszú löszvölgy a Kisalföld keleti végén, amelyen túl már a Bársonyos szelíden lankás dombvidéke emelkedik a Vértes hegység felé. A völgy egyedülálló növény és állatvilágát ismertető, de a történelmi és táji változásokat is bemutató tanösvény 4 kilométeres útvonala mentén 12 állomás került kialakításra.
A jégkorszakot idéző, varázslatos Hosszú-völgy világa, védett növény és állatfajok olyan sokaságát is őrzi a jégkorszak óta, amire kevés példa akad Magyarországon. A Hosszú-völgy egy alig 2 kilométer hosszú löszvölgy a Kisalföld keleti végén, amelyen túl már a Bársonyos szelíden lankás dombvidéke emelkedik a Vértes hegység felé. A völgy egyedülálló növény és állatvilágát ismertető, de a történelmi és táji változásokat is bemutató tanösvény 4 kilométeres útvonala mentén 12 állomás került kialakításra.
A Bélai kastélyszálló a Szlovák Köztársaság déli részén, a magyar határ közelében található, Béla községben, mindössze 10 kilométerre a Dunától és Esztergom középkori műemlékekben bővelkedő városától. A hotel, a szobák és lakosztályok különösen figyelemreméltóak elsőosztályú, egyedi stílusuk és kényelmi szintjük miatt. A luxusszínvonalú Hotel Château Bela egy csodálatos park közepén található, prémiumkategóriás gasztronómiai koncepcióval, sokrétű sport- és kulturális programlehetőségekkel és széleskörű wellness-szolgáltatásokkal.
A Bélai kastélyszálló a Szlovák Köztársaság déli részén, a magyar határ közelében található, Béla községben, mindössze 10 kilométerre a Dunától és Esztergom középkori műemlékekben bővelkedő városától. A hotel, a szobák és lakosztályok különösen figyelemreméltóak elsőosztályú, egyedi stílusuk és kényelmi szintjük miatt. A luxusszínvonalú Hotel Château Bela egy csodálatos park közepén található, prémiumkategóriás gasztronómiai koncepcióval, sokrétű sport- és kulturális programlehetőségekkel és széleskörű wellness-szolgáltatásokkal.
A Bélai kastélyszálló a Szlovák Köztársaság déli részén, a magyar határ közelében található, Béla községben, mindössze 10 kilométerre a Dunától és Esztergom középkori műemlékekben bővelkedő városától. A hotel, a szobák és lakosztályok különösen figyelemreméltóak elsőosztályú, egyedi stílusuk és kényelmi szintjük miatt. A luxusszínvonalú Hotel Château Bela egy csodálatos park közepén található, prémiumkategóriás gasztronómiai koncepcióval, sokrétű sport- és kulturális programlehetőségekkel és széleskörű wellness-szolgáltatásokkal.
A magyar származású világhírű szabadulóművész, Harry Houdini relikviáit, többek között bilincseit, zubbonyát és könyveit mutatja be a The House of Houdini múzeum, amely 2016. júniusában nyílt meg a Budai Várban. David Merlini szabadulóművész, a múzeum megálmodója és létrehozója. Harry Houdini Budapesten, a Rákosárok (ma Csengeri) utcában született Weisz Erik néven 1874-ben. A kiállítótér folyamatos, élő bűvészműsorral és interaktív trükkökkel is várja a látogatókat, a fiatal bűvészeknek pedig próba- és fellépési helyszínt is biztosít.
A magyar származású világhírű szabadulóművész, Harry Houdini relikviáit, többek között bilincseit, zubbonyát és könyveit mutatja be a The House of Houdini múzeum, amely 2016. júniusában nyílt meg a Budai Várban. David Merlini szabadulóművész, a múzeum megálmodója és létrehozója. Harry Houdini Budapesten, a Rákosárok (ma Csengeri) utcában született Weisz Erik néven 1874-ben. A kiállítótér folyamatos, élő bűvészműsorral és interaktív trükkökkel is várja a látogatókat, a fiatal bűvészeknek pedig próba- és fellépési helyszínt is biztosít.
A magyar származású világhírű szabadulóművész, Harry Houdini relikviáit, többek között bilincseit, zubbonyát és könyveit mutatja be a The House of Houdini múzeum, amely 2016. júniusában nyílt meg a Budai Várban. David Merlini szabadulóművész, a múzeum megálmodója és létrehozója. Harry Houdini Budapesten, a Rákosárok (ma Csengeri) utcában született Weisz Erik néven 1874-ben. A kiállítótér folyamatos, élő bűvészműsorral és interaktív trükkökkel is várja a látogatókat, a fiatal bűvészeknek pedig próba- és fellépési helyszínt is biztosít.
Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megyében, Kapuvár mellett található egy alig 330 fős kis település, Hövej. A kis falu olyan népművészeti kinccsel rendelkezik, amely egyedülálló a maga nemében: ez nem más mint a höveji csipke. Az év minden napján szeretettel várjuk kedves látogatóinkat a Höveji Csipke Múzeumba, ahol bepillantást nyerhetnek a csipkék csodálatos világába!
Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megyében, Kapuvár mellett található egy alig 330 fős kis település, Hövej. A kis falu olyan népművészeti kinccsel rendelkezik, amely egyedülálló a maga nemében: ez nem más mint a höveji csipke. Az év minden napján szeretettel várjuk kedves látogatóinkat a Höveji Csipke Múzeumba, ahol bepillantást nyerhetnek a csipkék csodálatos világába!
Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megyében, Kapuvár mellett található egy alig 330 fős kis település, Hövej. A kis falu olyan népművészeti kinccsel rendelkezik, amely egyedülálló a maga nemében: ez nem más mint a höveji csipke. Az év minden napján szeretettel várjuk kedves látogatóinkat a Höveji Csipke Múzeumba, ahol bepillantást nyerhetnek a csipkék csodálatos világába!
2010 óta Szentendre sétálóutcájának sárga színű sarokháza titkot rejt. Olyan ez, mint a forgó-fénylő csodák háza, ahol felcsillan a régmúlt karácsonyok bája. Az elmúlt négy évben tízezernél is több fajta dísz fordult meg kínálatában, jelenleg is több mint négyezerféle közül választhatnak a látogatók. A díszek a világ minden tájáról érkeznek, a német diótörők mellett jól megférnek a fülöp-szigeteki manók, miközben a cseh és lengyel üveggömbökön megcsillan az orosz faragott Mikulások arca.
2010 óta Szentendre sétálóutcájának sárga színű sarokháza titkot rejt. Olyan ez, mint a forgó-fénylő csodák háza, ahol felcsillan a régmúlt karácsonyok bája. Az elmúlt négy évben tízezernél is több fajta dísz fordult meg kínálatában, jelenleg is több mint négyezerféle közül választhatnak a látogatók. A díszek a világ minden tájáról érkeznek, a német diótörők mellett jól megférnek a fülöp-szigeteki manók, miközben a cseh és lengyel üveggömbökön megcsillan az orosz faragott Mikulások arca.
2010 óta Szentendre sétálóutcájának sárga színű sarokháza titkot rejt. Olyan ez, mint a forgó-fénylő csodák háza, ahol felcsillan a régmúlt karácsonyok bája. Az elmúlt négy évben tízezernél is több fajta dísz fordult meg kínálatában, jelenleg is több mint négyezerféle közül választhatnak a látogatók. A díszek a világ minden tájáról érkeznek, a német diótörők mellett jól megférnek a fülöp-szigeteki manók, miközben a cseh és lengyel üveggömbökön megcsillan az orosz faragott Mikulások arca.
