Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A falu lakói régi emléktárgyaiból alakult ki a kiállítás, bemutatja a régen használt eszközöket, szerszámokat, a házak díszeit. A Helytörténeti Kiállítás előzetes bejelentkezés után a Buzás Andor Művelődési Ház és Könyvtár nyitvatartási idejében tekinthető meg.
A karcagi Köves Daráló kiállítóhely két fő részből áll. Magából az őrlőhelyből és egy Malomtörténeti gyűjteményből. A karcagi köves darálót Sipos József alapította, aki egy molnár mester volt. Ez a műemlék egyedülálló az országban és védett műemlék. A Malomtörténeti Gyűjtemény egy helyiségben kiállított szakmai könyvtár, a falakon elhelyezett tablók és eredeti dokumentumok mutatják be Karcag város malomipari múltját. A különféle kézi darálókból, morzsolókból, válogató készülékekből kialakított szabadtéri géppark szintén ritkaságnak számít.
A karcagi Köves Daráló kiállítóhely két fő részből áll. Magából az őrlőhelyből és egy Malomtörténeti gyűjteményből. A karcagi köves darálót Sipos József alapította, aki egy molnár mester volt. Ez a műemlék egyedülálló az országban és védett műemlék. A Malomtörténeti Gyűjtemény egy helyiségben kiállított szakmai könyvtár, a falakon elhelyezett tablók és eredeti dokumentumok mutatják be Karcag város malomipari múltját. A különféle kézi darálókból, morzsolókból, válogató készülékekből kialakított szabadtéri géppark szintén ritkaságnak számít.
A karcagi Köves Daráló kiállítóhely két fő részből áll. Magából az őrlőhelyből és egy Malomtörténeti gyűjteményből. A karcagi köves darálót Sipos József alapította, aki egy molnár mester volt. Ez a műemlék egyedülálló az országban és védett műemlék. A Malomtörténeti Gyűjtemény egy helyiségben kiállított szakmai könyvtár, a falakon elhelyezett tablók és eredeti dokumentumok mutatják be Karcag város malomipari múltját. A különféle kézi darálókból, morzsolókból, válogató készülékekből kialakított szabadtéri géppark szintén ritkaságnak számít.
A fából és acélból készült sátortetős kilátóba 74 lépcsőfok vezet fel csigalépcsős kialakításban. A kilátó szintről jól belátható a környék: Szársomlyó, Tenkes, Kövestető, Hármashegy, vagy a Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő. A névadó Kövestető csúcs 460 méter, ettől a ponttól nyugati irányban 500 méterre található a kilátó.
A fából és acélból készült sátortetős kilátóba 74 lépcsőfok vezet fel csigalépcsős kialakításban. A kilátó szintről jól belátható a környék: Szársomlyó, Tenkes, Kövestető, Hármashegy, vagy a Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő. A névadó Kövestető csúcs 460 méter, ettől a ponttól nyugati irányban 500 méterre található a kilátó.
A fából és acélból készült sátortetős kilátóba 74 lépcsőfok vezet fel csigalépcsős kialakításban. A kilátó szintről jól belátható a környék: Szársomlyó, Tenkes, Kövestető, Hármashegy, vagy a Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő. A névadó Kövestető csúcs 460 méter, ettől a ponttól nyugati irányban 500 méterre található a kilátó.
A tanösvény végigjárása során számos érdekesség tudható meg a terület geológiájáról, növény- és állatvilágáról. Az érdeklődők megismerhetik a terület kultúrtörténetét, a Babás szerkövek legendáját is, a Zsongor-kő kilátóból pedig csodálatos panorámában gyönyörködhetnek. A 2011-ben átadott Kövirózsa tanösvény a Jakab-hegy természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerteti meg a látogatót.
A tanösvény végigjárása során számos érdekesség tudható meg a terület geológiájáról, növény- és állatvilágáról. Az érdeklődők megismerhetik a terület kultúrtörténetét, a Babás szerkövek legendáját is, a Zsongor-kő kilátóból pedig csodálatos panorámában gyönyörködhetnek. A 2011-ben átadott Kövirózsa tanösvény a Jakab-hegy természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerteti meg a látogatót.
A tanösvény végigjárása során számos érdekesség tudható meg a terület geológiájáról, növény- és állatvilágáról. Az érdeklődők megismerhetik a terület kultúrtörténetét, a Babás szerkövek legendáját is, a Zsongor-kő kilátóból pedig csodálatos panorámában gyönyörködhetnek. A 2011-ben átadott Kövirózsa tanösvény a Jakab-hegy természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerteti meg a látogatót.
Az egyetem napjainkban egyértelmű fogalmat takar, a legmagasabb szintű felsőoktatási intézményt jelöli, amely a jogszabályok szerint belső autonómiával rendelkezik. Az universitas szó eredeti jelentése bizonyos mértékig eltért a maitól: közösséget, összetartozó csoportot jelentett, a communitashoz hasonlóan. Éppen ezért vált a 12. századtól kialakuló, önkormányzattal rendelkező európai felsőoktatási intézmények nevévé. A pécsi egyetemet 1367. szeptember elsejei bullájával alapította meg V. Orbán pápa. Az oklevél tanúsága szerint az egyetem működését a pápa Nagy Lajos király kérésére engedélyezte. (Fotó: Cseri László)
Az egyetem napjainkban egyértelmű fogalmat takar, a legmagasabb szintű felsőoktatási intézményt jelöli, amely a jogszabályok szerint belső autonómiával rendelkezik. Az universitas szó eredeti jelentése bizonyos mértékig eltért a maitól: közösséget, összetartozó csoportot jelentett, a communitashoz hasonlóan. Éppen ezért vált a 12. századtól kialakuló, önkormányzattal rendelkező európai felsőoktatási intézmények nevévé. A pécsi egyetemet 1367. szeptember elsejei bullájával alapította meg V. Orbán pápa. Az oklevél tanúsága szerint az egyetem működését a pápa Nagy Lajos király kérésére engedélyezte. (Fotó: Cseri László)
Az egyetem napjainkban egyértelmű fogalmat takar, a legmagasabb szintű felsőoktatási intézményt jelöli, amely a jogszabályok szerint belső autonómiával rendelkezik. Az universitas szó eredeti jelentése bizonyos mértékig eltért a maitól: közösséget, összetartozó csoportot jelentett, a communitashoz hasonlóan. Éppen ezért vált a 12. századtól kialakuló, önkormányzattal rendelkező európai felsőoktatási intézmények nevévé. A pécsi egyetemet 1367. szeptember elsejei bullájával alapította meg V. Orbán pápa. Az oklevél tanúsága szerint az egyetem működését a pápa Nagy Lajos király kérésére engedélyezte. (Fotó: Cseri László)
A Középkori Zsidó Imaház kiállítóhely Buda város középkori és kora újkori zsidó közösségének állít emléket a Táncsics Mihály utca 26. szám alatti lakóház földszintjén. A II. világháború pusztítását követő helyreállítás során, 1964-ben az épület földszintjének boltozatán héber feliratokkal kísért festett ábrákat fedeztek fel, majd a középkori eredetű helyiség rekonstrukciója után alakították ki a kiállítóteret.
A Középkori Zsidó Imaház kiállítóhely Buda város középkori és kora újkori zsidó közösségének állít emléket a Táncsics Mihály utca 26. szám alatti lakóház földszintjén. A II. világháború pusztítását követő helyreállítás során, 1964-ben az épület földszintjének boltozatán héber feliratokkal kísért festett ábrákat fedeztek fel, majd a középkori eredetű helyiség rekonstrukciója után alakították ki a kiállítóteret.
A Középkori Zsidó Imaház kiállítóhely Buda város középkori és kora újkori zsidó közösségének állít emléket a Táncsics Mihály utca 26. szám alatti lakóház földszintjén. A II. világháború pusztítását követő helyreállítás során, 1964-ben az épület földszintjének boltozatán héber feliratokkal kísért festett ábrákat fedeztek fel, majd a középkori eredetű helyiség rekonstrukciója után alakították ki a kiállítóteret.
A Központi Bányászati Múzeum 1957. októberében nyílt meg Sopron barokk belvárosában, az Esterházy-palotában. Sopronnak, az évezredes múltú településnek, évszázados kapcsolatai voltak bányászatunkkal.
A Kresz Géza Mentőmúzeum a Markó utcai Mentőpalotában, Budapest szívében található. Az 1890-es években épült Mentőpalota falai között nemcsak mentőállomás és irányító központ működött, hanem már a kezdetektől a mentők felszereléseit, tárgyi dokumentumait bemutató múzeum is. A múzeumot, valamint az épületet – továbbá az első magyarországi mentőegyesületet is – Dr. Kresz Géza alapította. Múzeumunk látogatói megismerkedhetnek a mentéstörténet tárgyi emlékeivel, valamint a mentők és szervezetük nemes, önzetlen munkájával. E gyűjtemény Európában egyedülálló.
A Kresz Géza Mentőmúzeum a Markó utcai Mentőpalotában, Budapest szívében található. Az 1890-es években épült Mentőpalota falai között nemcsak mentőállomás és irányító központ működött, hanem már a kezdetektől a mentők felszereléseit, tárgyi dokumentumait bemutató múzeum is. A múzeumot, valamint az épületet – továbbá az első magyarországi mentőegyesületet is – Dr. Kresz Géza alapította. Múzeumunk látogatói megismerkedhetnek a mentéstörténet tárgyi emlékeivel, valamint a mentők és szervezetük nemes, önzetlen munkájával. E gyűjtemény Európában egyedülálló.
A Kresz Géza Mentőmúzeum a Markó utcai Mentőpalotában, Budapest szívében található. Az 1890-es években épült Mentőpalota falai között nemcsak mentőállomás és irányító központ működött, hanem már a kezdetektől a mentők felszereléseit, tárgyi dokumentumait bemutató múzeum is. A múzeumot, valamint az épületet – továbbá az első magyarországi mentőegyesületet is – Dr. Kresz Géza alapította. Múzeumunk látogatói megismerkedhetnek a mentéstörténet tárgyi emlékeivel, valamint a mentők és szervezetük nemes, önzetlen munkájával. E gyűjtemény Európában egyedülálló.
Az Ásványmúzeum Fertőrákoson a templom közelében egy régi parasztházban található. Létrehozója és tulajdonosa Makovnik István és családja. 40 évi gyűjtőmunkájuk legszebb darabjait mutatja be a kiállítás.
Érdekes formájú kilátó Vas megyében, Dozmat falu felett, ahonnan meglepően szép kilátás nyílik a Kőszegi-hegységre és az Arany-patak völgyére.
