Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A szőlőművelés és borászat helyi eszközeinek bemutatására alakította ki a település önkormányzata. Előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
A rózsaszentmártoni lignitbányászat üzemszerű kezdetének 100 éves évfordulója alkalmából került átadásra a Lignitbányászati Emlékház. Ennek törzsanyagát 1996-ban a Lignitbányászati Alapítvány és a Községi Önkormányzat gyűjtésekből és adományokból alakította ki, melyet az akkori Könyvtár épületében helyeztek el.
A rózsaszentmártoni lignitbányászat üzemszerű kezdetének 100 éves évfordulója alkalmából került átadásra a Lignitbányászati Emlékház. Ennek törzsanyagát 1996-ban a Lignitbányászati Alapítvány és a Községi Önkormányzat gyűjtésekből és adományokból alakította ki, melyet az akkori Könyvtár épületében helyeztek el.
A rózsaszentmártoni lignitbányászat üzemszerű kezdetének 100 éves évfordulója alkalmából került átadásra a Lignitbányászati Emlékház. Ennek törzsanyagát 1996-ban a Lignitbányászati Alapítvány és a Községi Önkormányzat gyűjtésekből és adományokból alakította ki, melyet az akkori Könyvtár épületében helyeztek el.
A kiállítóhely a Lajosmizsét Kecskeméttel összekötő 5-ös számú út mentén, Lajosmizsétől 2 km-re, Kecskemét irányában található. A tanyai élet tárgyaival hagyományos módon berendezve 1972. június 30-án nyílt meg a nagyközönség előtt, mint Magyarország első tanyamúzeuma. Lakóépülete az 1870-es években épült. A jászberényi eredetű Németh család több nemzedéke birtokolta. Legrégebbi tulajdonosa Németh András középbirtokos volt, aki a századforduló tájékán 64 hold földön gazdálkodott.
A kiállítóhely a Lajosmizsét Kecskeméttel összekötő 5-ös számú út mentén, Lajosmizsétől 2 km-re, Kecskemét irányában található. A tanyai élet tárgyaival hagyományos módon berendezve 1972. június 30-án nyílt meg a nagyközönség előtt, mint Magyarország első tanyamúzeuma. Lakóépülete az 1870-es években épült. A jászberényi eredetű Németh család több nemzedéke birtokolta. Legrégebbi tulajdonosa Németh András középbirtokos volt, aki a századforduló tájékán 64 hold földön gazdálkodott.
A kiállítóhely a Lajosmizsét Kecskeméttel összekötő 5-ös számú út mentén, Lajosmizsétől 2 km-re, Kecskemét irányában található. A tanyai élet tárgyaival hagyományos módon berendezve 1972. június 30-án nyílt meg a nagyközönség előtt, mint Magyarország első tanyamúzeuma. Lakóépülete az 1870-es években épült. A jászberényi eredetű Németh család több nemzedéke birtokolta. Legrégebbi tulajdonosa Németh András középbirtokos volt, aki a századforduló tájékán 64 hold földön gazdálkodott.
A Putnoki Mátyás király Kilátó a település egyik legmagasabb pontján épült fel. 18 méter magas, egyedülálló kilátást nyújt a Sajó-völgyre, a tetejéről rálátni a történelmi Magyarország egy részére, a Felvidékre is, ahogyan Ózdra és Putnokra. A kilátóhoz kiépített gyalogút vezet, melyet néhol „Kilátó” feliratú fatáblák szegélyeznek, segítve az eligazodást egyéb turistajelzések hiányában. A túrát a 26-os főút felől előbb a Zrínyi Miklós utcára fordulva, majd a Csokonai úton keresztül közelíthetjük meg, visszafelé pedig szintén ezen az úton érkezünk a kiindulási pontunkra.
A Putnoki Mátyás király Kilátó a település egyik legmagasabb pontján épült fel. 18 méter magas, egyedülálló kilátást nyújt a Sajó-völgyre, a tetejéről rálátni a történelmi Magyarország egy részére, a Felvidékre is, ahogyan Ózdra és Putnokra. A kilátóhoz kiépített gyalogút vezet, melyet néhol „Kilátó” feliratú fatáblák szegélyeznek, segítve az eligazodást egyéb turistajelzések hiányában. A túrát a 26-os főút felől előbb a Zrínyi Miklós utcára fordulva, majd a Csokonai úton keresztül közelíthetjük meg, visszafelé pedig szintén ezen az úton érkezünk a kiindulási pontunkra.
A Putnoki Mátyás király Kilátó a település egyik legmagasabb pontján épült fel. 18 méter magas, egyedülálló kilátást nyújt a Sajó-völgyre, a tetejéről rálátni a történelmi Magyarország egy részére, a Felvidékre is, ahogyan Ózdra és Putnokra. A kilátóhoz kiépített gyalogút vezet, melyet néhol „Kilátó” feliratú fatáblák szegélyeznek, segítve az eligazodást egyéb turistajelzések hiányában. A túrát a 26-os főút felől előbb a Zrínyi Miklós utcára fordulva, majd a Csokonai úton keresztül közelíthetjük meg, visszafelé pedig szintén ezen az úton érkezünk a kiindulási pontunkra.
Családi rendezvények, találkozók, ünnepségek otthona a Mondbach-kúria.
Szabolcs település nevezetessége a XVIII. század végi késő barokk épület, a Mudrány-kúria. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A Mudrány-kúria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőr szerű elrendezésben. A múzeumi kiállítóhelyként, valamint műemlék jellegű épületként nyilvántartott épület jelenleg iparművészeti kiállításnak ad otthont. A hely irodalomtörténeti nevezetessége, hogy a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd.
Szabolcs település nevezetessége a XVIII. század végi késő barokk épület, a Mudrány-kúria. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A Mudrány-kúria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőr szerű elrendezésben. A múzeumi kiállítóhelyként, valamint műemlék jellegű épületként nyilvántartott épület jelenleg iparművészeti kiállításnak ad otthont. A hely irodalomtörténeti nevezetessége, hogy a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd.
Szabolcs település nevezetessége a XVIII. század végi késő barokk épület, a Mudrány-kúria. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A Mudrány-kúria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőr szerű elrendezésben. A múzeumi kiállítóhelyként, valamint műemlék jellegű épületként nyilvántartott épület jelenleg iparművészeti kiállításnak ad otthont. A hely irodalomtörténeti nevezetessége, hogy a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd.
A Debreceni Református Kollégium a Nagytemplommal együtt Nemzeti Emlékhely.
A legrégibb szlovák város Nyitra (Nitra) legnagyobb látványossága a Nagy-morva Birodalom uralkodóinak és a nyitrai hercegek székhelyéül szolgáló hatalmas szláv vár helyén felépített nyitrai vár (Nitriansky hrad). Ma a nyitrai püspökség székhelye. A Nyitrai (Nitra) vár a város legdominánsabb elemei közé tartozik. Egy mészkő hegyre épült, amelyet három oldaláról közrefog a Nyitra (Nitra) folyó kanyarulata. A nemzeti műemlékek közé tartozik, valamint a várhegy déli lejtőjén fekvő Felsővárossal együtt városi természetvédelmi területté nyilvánították. A Nyitrai (Nitra) vár négy különálló részből áll: a székesegyház, a püspöki palota, a gazdasági épületek és az egyetlen bejárattal rendelkező külső erődítmény. A várkomplexum részét képezi az Egyházmegyei Múzeum, amely 2007-ben nyílt meg a régi gazdasági épületben, mint Szlovákia első egyházmegyei múzeuma.
A legrégibb szlovák város Nyitra (Nitra) legnagyobb látványossága a Nagy-morva Birodalom uralkodóinak és a nyitrai hercegek székhelyéül szolgáló hatalmas szláv vár helyén felépített nyitrai vár (Nitriansky hrad). Ma a nyitrai püspökség székhelye. A Nyitrai (Nitra) vár a város legdominánsabb elemei közé tartozik. Egy mészkő hegyre épült, amelyet három oldaláról közrefog a Nyitra (Nitra) folyó kanyarulata. A nemzeti műemlékek közé tartozik, valamint a várhegy déli lejtőjén fekvő Felsővárossal együtt városi természetvédelmi területté nyilvánították. A Nyitrai (Nitra) vár négy különálló részből áll: a székesegyház, a püspöki palota, a gazdasági épületek és az egyetlen bejárattal rendelkező külső erődítmény. A várkomplexum részét képezi az Egyházmegyei Múzeum, amely 2007-ben nyílt meg a régi gazdasági épületben, mint Szlovákia első egyházmegyei múzeuma.
A legrégibb szlovák város Nyitra (Nitra) legnagyobb látványossága a Nagy-morva Birodalom uralkodóinak és a nyitrai hercegek székhelyéül szolgáló hatalmas szláv vár helyén felépített nyitrai vár (Nitriansky hrad). Ma a nyitrai püspökség székhelye. A Nyitrai (Nitra) vár a város legdominánsabb elemei közé tartozik. Egy mészkő hegyre épült, amelyet három oldaláról közrefog a Nyitra (Nitra) folyó kanyarulata. A nemzeti műemlékek közé tartozik, valamint a várhegy déli lejtőjén fekvő Felsővárossal együtt városi természetvédelmi területté nyilvánították. A Nyitrai (Nitra) vár négy különálló részből áll: a székesegyház, a püspöki palota, a gazdasági épületek és az egyetlen bejárattal rendelkező külső erődítmény. A várkomplexum részét képezi az Egyházmegyei Múzeum, amely 2007-ben nyílt meg a régi gazdasági épületben, mint Szlovákia első egyházmegyei múzeuma.
Palóc tájház két helyiségében a falusi mindennapok használati tárgyai találhatók a múlt század elejétől. Az első helyiségben a háztartásban és a ház körüli munkákban használatos eszközöket találjuk úgymint: mérleg, faszenes vasaló, vajköpülő, fonott szék, szövőszék, zséter, tulipános láda, mángorló, teknő stb. A második helyiségben található a vetett ágy, bölcső pólyás babával, faragott asztal, szekrény, székek. Mindkét helyiségben a falakat hímzett falvédők, az asztalokat hímzett terítők díszítik. A palócság kulturális ismertetőjegyei között előkelő helyen szokás említeni a népviseletet, amely azonban már csak rendkívüli esetben kerül elő a ládafiából, illetve a hagyományőrző csoportok pompáznak bennük a különböző szereplések alkalmával. Mindkét helyiségben állandó palócbaba kiállítás található.
Palóc tájház két helyiségében a falusi mindennapok használati tárgyai találhatók a múlt század elejétől. Az első helyiségben a háztartásban és a ház körüli munkákban használatos eszközöket találjuk úgymint: mérleg, faszenes vasaló, vajköpülő, fonott szék, szövőszék, zséter, tulipános láda, mángorló, teknő stb. A második helyiségben található a vetett ágy, bölcső pólyás babával, faragott asztal, szekrény, székek. Mindkét helyiségben a falakat hímzett falvédők, az asztalokat hímzett terítők díszítik. A palócság kulturális ismertetőjegyei között előkelő helyen szokás említeni a népviseletet, amely azonban már csak rendkívüli esetben kerül elő a ládafiából, illetve a hagyományőrző csoportok pompáznak bennük a különböző szereplések alkalmával. Mindkét helyiségben állandó palócbaba kiállítás található.
Palóc tájház két helyiségében a falusi mindennapok használati tárgyai találhatók a múlt század elejétől. Az első helyiségben a háztartásban és a ház körüli munkákban használatos eszközöket találjuk úgymint: mérleg, faszenes vasaló, vajköpülő, fonott szék, szövőszék, zséter, tulipános láda, mángorló, teknő stb. A második helyiségben található a vetett ágy, bölcső pólyás babával, faragott asztal, szekrény, székek. Mindkét helyiségben a falakat hímzett falvédők, az asztalokat hímzett terítők díszítik. A palócság kulturális ismertetőjegyei között előkelő helyen szokás említeni a népviseletet, amely azonban már csak rendkívüli esetben kerül elő a ládafiából, illetve a hagyományőrző csoportok pompáznak bennük a különböző szereplések alkalmával. Mindkét helyiségben állandó palócbaba kiállítás található.
A Magyar pénzügyőrség-történeti kiállítás a VI. kerületi Schiffer-villában (Munkácsy Mihály u. 19/B.), a Magyar adózástörténeti kiállítás a VII. kerületben, a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága épületében (Dob u. 75-81.) tekinthető meg. A Schiffer-villa Budapest VI. kerületében, Terézváros elegáns negyedében, a Városligettől pár percre található.
A Magyar pénzügyőrség-történeti kiállítás a VI. kerületi Schiffer-villában (Munkácsy Mihály u. 19/B.), a Magyar adózástörténeti kiállítás a VII. kerületben, a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága épületében (Dob u. 75-81.) tekinthető meg. A Schiffer-villa Budapest VI. kerületében, Terézváros elegáns negyedében, a Városligettől pár percre található.
A Magyar pénzügyőrség-történeti kiállítás a VI. kerületi Schiffer-villában (Munkácsy Mihály u. 19/B.), a Magyar adózástörténeti kiállítás a VII. kerületben, a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága épületében (Dob u. 75-81.) tekinthető meg. A Schiffer-villa Budapest VI. kerületében, Terézváros elegáns negyedében, a Városligettől pár percre található.
