Látnivaló

A híres buzsáki népművészet tovább él. A hímzéses textilek mellett a tájház népművészeti kiállításában helyet kaptak a buzsáki fafaragók régi és mai munkái is, hiszen ahogy a hímzés, úgy a fafaragás is élő népművészeti tevékenység a faluban. A századfordulón még szinte az egész falu, szoba-konyha-kamra beosztású, kémény nélküli, nádfedésű házakból állt. Később a házakat modernizálták, kéményt kapott a konyha, így füsttelenné váltak nemcsak a szobák, hanem az egész ház, így még sokáig szolgálta a benne lakó családot.

A 11 hektáros botanikus kertet 2001-ben alapították, amely azóta is folyamatos fejlesztés alatt áll. Nevét egy nyugat-bengáli archaikus szent ligetről (Isodyana) kapta. Helytörténeti szempontból érdekes, hogy Somogy-vámos két legidősebb fája is a területen él. A millennium idején, 1896-ban a falu lakói elültettek hét kocsányos tölgyet (Quercus robur) a hét vezér emlékére, amelyből mára kettő maradt életben, és a táj meghatározó elemei. A Krisna-völgy tájgazdálkodásának legfontosabb jellemzője érvényesül a Botanikus Kert esetében is: kisebb mozaikfoltokat hoznak létre, amelyek fokozatosan sokszínűbb, természetesebb, és ezáltal fenntarthatóbb táji környezetté formálódnak. Ez a természet általános modellje, ezért egyértelmű volt az is, hogy a kialakításnál a nagy kertépítészeti stílusirányzatok közül a tájképi kertre esett a választás.

Krisna-völgy egy békés, lelki sziget a rohanó hétköznapok tengerén a Balatontól csupán harminc kilométerre, Kaposvár közelében.

A CHÁJ GALÉRIA kóser kávézó és művészeti galéria Szentendrén. Feltörekvő művészeti galéria zsidó tematikájával. A kávézó kóser ételeket kínál a testnek, és kulturális programokat a léleknek. A Cháj Galéria kulturális és gasztronómiai programokkal várja az érdeklődőket.

Budapest szívében található a modern Keren Or Kulturális Központ és Zsinagóga. A Károly körút 20-ban található épületben zsinagóga működik, amelyik kedvelt találkozóhelye a Magyarországon élő izraeli közösségnek. Élén Raskin Sámuel rabbi áll. A központ otthont ad továbbá az EMIH központi irodáinak, felnőttoktatási tantermeknek és kulturális rendezvényeknek. A központban judaika és könyvesbolt is található.

Budapest legrégebbi zsinagógája egyben az újjáéledő magyar zsidó közösség szimbóluma is. Egy olyan hely, ahol a közösség tagjai nem érték be kevesebbel, mint azzal, amit a kerület gazdag történelme diktált számukra: elkezdték újrarajzolni Óbuda zsidó arcát, amely a szocializmus évtizedeitől kezdve csaknem feledésbe merült.

2021-ben nyitotta meg kapuit az elmúlt évtizedekben a TIT irodaházaként működő épületben Újbuda új zsinagógája, azzal a céllal, hogy otthont adjon a környék zsidó közösségének.

A lakóházak közé ékelt épületet 1886-ban emelték, a Budapesti Talmud Egylet (Sász Chevra) számára. A kétszintes zsinagógát Felnner Sándor tervei alapján építették, a korai szecesszió jegyeit ötvözi a neogótikus és neoreneszánsz stílussal. 2022-ben a zsinagóga belső terét gondos feltárás és tervezés után restaurálták, hogy visszaadják eredeti pompáját, még részletesebb kidolgozásában, a mai kor igényeinek is megfelelő megoldásokkal.

Miklósfai Arborétum arborétum 28 hektáros területen helyezkedik el. Az erdőt zömében fenyők teszik ki, ezek közül többségben vannak a mammut, luc, douglas és erdei fenyők. A legidősebb fa a központi téren található tölgyfa ami több mint 130 éves.

Fedezze fel Hajdúszoboszló „múzeumi negyedét”! A gyógyfürdőtől 1000 méterre található Bocskai István Múzeum három épületben hét állandó kiállításon mutatja be Hajdúszoboszló kulturális örökségét. A kiállítások interaktív múzeumi élményt nyújtanak. A látogatók a történeti kiállításban kézbe vehetik a hajdúk fegyvereit és írhatnak palatáblán, a Retró-kiállításban kipróbálhatnak egy „Trabant-szimulátort”, a helytörténeti kiállításban pedig felpróbálhatják a helyiek hagyományos viseleteit. Míg a művészeti kiállításokban Picasso és Chagall alkotásai, addig a Fejedelmi Kincstárban a Bocskai-korona és -jogar másolatai tekinthetők meg.