Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
Thorma János Kiskunhalason született 1870. április 24-én. Kisnemesi eredetű családjuk birtokukat elvesztve tisztes polgári-hivatalnoki életformát élt. Apja csopaki Thorma Béla adóhivatali pénztárnok, anyja galántai Fekete Gizella. A halasi rokoni szálak nem szakadtak el azután sem, hogy a család áttelepült Jászberénybe, s onnan 1884-ben végleg Nagybányára. Vári Szabó István polgármester ösztöndíjat járt ki Kiskunhalas városánál a fiatal, tehetséget mutató festőnek, hogy külföldön tanulhasson. Thorma János szülővárosában járva több portrét, életképet festett (Berki Antal és felesége, Bessenyei István, Kossuth Lajos, Szenvedők) élményei alapján, és megrendelésre.
Thorma János Kiskunhalason született 1870. április 24-én. Kisnemesi eredetű családjuk birtokukat elvesztve tisztes polgári-hivatalnoki életformát élt. Apja csopaki Thorma Béla adóhivatali pénztárnok, anyja galántai Fekete Gizella. A halasi rokoni szálak nem szakadtak el azután sem, hogy a család áttelepült Jászberénybe, s onnan 1884-ben végleg Nagybányára. Vári Szabó István polgármester ösztöndíjat járt ki Kiskunhalas városánál a fiatal, tehetséget mutató festőnek, hogy külföldön tanulhasson. Thorma János szülővárosában járva több portrét, életképet festett (Berki Antal és felesége, Bessenyei István, Kossuth Lajos, Szenvedők) élményei alapján, és megrendelésre.
Thorma János Kiskunhalason született 1870. április 24-én. Kisnemesi eredetű családjuk birtokukat elvesztve tisztes polgári-hivatalnoki életformát élt. Apja csopaki Thorma Béla adóhivatali pénztárnok, anyja galántai Fekete Gizella. A halasi rokoni szálak nem szakadtak el azután sem, hogy a család áttelepült Jászberénybe, s onnan 1884-ben végleg Nagybányára. Vári Szabó István polgármester ösztöndíjat járt ki Kiskunhalas városánál a fiatal, tehetséget mutató festőnek, hogy külföldön tanulhasson. Thorma János szülővárosában járva több portrét, életképet festett (Berki Antal és felesége, Bessenyei István, Kossuth Lajos, Szenvedők) élményei alapján, és megrendelésre.
A Bernáth Aurél Galériában a Marcali Múzeum állandó képzőművészeti kiállítása található, amely a neves festőművész hagyatékából készült, és szülőházának helyén látogatható. Az érdeklődők ízelítőt kaphatnak itt a művész erőteljes, ragyogó színekkel, vagy éppen finom pasztellekkel vászonra vitt táj- és életképeiből, nonfiguratív ábrázolási technikájából, valamint monumentális kompozícióiból. A kétszintes épületben 30 műalkotás, továbbá személyes emléktárgyak tekinthetők meg.
A Bernáth Aurél Galériában a Marcali Múzeum állandó képzőművészeti kiállítása található, amely a neves festőművész hagyatékából készült, és szülőházának helyén látogatható. Az érdeklődők ízelítőt kaphatnak itt a művész erőteljes, ragyogó színekkel, vagy éppen finom pasztellekkel vászonra vitt táj- és életképeiből, nonfiguratív ábrázolási technikájából, valamint monumentális kompozícióiból. A kétszintes épületben 30 műalkotás, továbbá személyes emléktárgyak tekinthetők meg.
A Bernáth Aurél Galériában a Marcali Múzeum állandó képzőművészeti kiállítása található, amely a neves festőművész hagyatékából készült, és szülőházának helyén látogatható. Az érdeklődők ízelítőt kaphatnak itt a művész erőteljes, ragyogó színekkel, vagy éppen finom pasztellekkel vászonra vitt táj- és életképeiből, nonfiguratív ábrázolási technikájából, valamint monumentális kompozícióiból. A kétszintes épületben 30 műalkotás, továbbá személyes emléktárgyak tekinthetők meg.
A falu lakosságának aktív és önzetlen közreműködésével jöhetett létre 2001-ben a bernecebaráti tájház, mely a magyarországi palócság mindennapi életét mutatja be egy erre a célra berendezett öreg parasztházban. Az épületet és a kicsiny udvart bejárva megismerhetjük a régi időkben szokásos használati tárgyakat, a helyi népviseletet és a földműveléshez szükséges eszközöket.
A falu lakosságának aktív és önzetlen közreműködésével jöhetett létre 2001-ben a bernecebaráti tájház, mely a magyarországi palócság mindennapi életét mutatja be egy erre a célra berendezett öreg parasztházban. Az épületet és a kicsiny udvart bejárva megismerhetjük a régi időkben szokásos használati tárgyakat, a helyi népviseletet és a földműveléshez szükséges eszközöket.
A falu lakosságának aktív és önzetlen közreműködésével jöhetett létre 2001-ben a bernecebaráti tájház, mely a magyarországi palócság mindennapi életét mutatja be egy erre a célra berendezett öreg parasztházban. Az épületet és a kicsiny udvart bejárva megismerhetjük a régi időkben szokásos használati tárgyakat, a helyi népviseletet és a földműveléshez szükséges eszközöket.
Az útvonalon járva több helyen is gyönyörködhetünk a szurdokszerű völgy látnivalóiban, ám fontos tudni, hogy az árok nem járható, csak a tanösvényről tekinthetjük meg. Utunk során megismerhetjük az erdei élőhelyeket, a védett növényeket és Sisa Pista kalandos életét. A Bernecebaráti tanösvényen Sisa Pista, „az utolsó nógrádi betyár` nyomán járjuk be a Bernecebaráti és Nagyoroszi között húzódó Nagy-völgy egyik mellékvölgye, az Oszlai-árok, egyes térképek szerint Orlai-árok menti erdőket.
Az útvonalon járva több helyen is gyönyörködhetünk a szurdokszerű völgy látnivalóiban, ám fontos tudni, hogy az árok nem járható, csak a tanösvényről tekinthetjük meg. Utunk során megismerhetjük az erdei élőhelyeket, a védett növényeket és Sisa Pista kalandos életét. A Bernecebaráti tanösvényen Sisa Pista, „az utolsó nógrádi betyár` nyomán járjuk be a Bernecebaráti és Nagyoroszi között húzódó Nagy-völgy egyik mellékvölgye, az Oszlai-árok, egyes térképek szerint Orlai-árok menti erdőket.
Az útvonalon járva több helyen is gyönyörködhetünk a szurdokszerű völgy látnivalóiban, ám fontos tudni, hogy az árok nem járható, csak a tanösvényről tekinthetjük meg. Utunk során megismerhetjük az erdei élőhelyeket, a védett növényeket és Sisa Pista kalandos életét. A Bernecebaráti tanösvényen Sisa Pista, „az utolsó nógrádi betyár` nyomán járjuk be a Bernecebaráti és Nagyoroszi között húzódó Nagy-völgy egyik mellékvölgye, az Oszlai-árok, egyes térképek szerint Orlai-árok menti erdőket.
Egyházashetye Vas megye legrégebbi és legismertebb irodalmi emlékhelye. Már 1876-ban, Berzsenyi születésének centenáriumán emléktáblával jelölte meg a költő 1750 körül épült szülőházát a `vármegye közönsége`, s azóta is Egyházashetye a Vas megyei Berzsenyi- kultusz központja. Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1750 körül épült barokk szülőházában emlékmúzeumot rendeztek be a költő tiszteletére: néhány használati tárgya, családi bútorok, könyvek, képek és egyéb dokumentumok láthatók.
Egyházashetye Vas megye legrégebbi és legismertebb irodalmi emlékhelye. Már 1876-ban, Berzsenyi születésének centenáriumán emléktáblával jelölte meg a költő 1750 körül épült szülőházát a `vármegye közönsége`, s azóta is Egyházashetye a Vas megyei Berzsenyi- kultusz központja. Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1750 körül épült barokk szülőházában emlékmúzeumot rendeztek be a költő tiszteletére: néhány használati tárgya, családi bútorok, könyvek, képek és egyéb dokumentumok láthatók.
Egyházashetye Vas megye legrégebbi és legismertebb irodalmi emlékhelye. Már 1876-ban, Berzsenyi születésének centenáriumán emléktáblával jelölte meg a költő 1750 körül épült szülőházát a `vármegye közönsége`, s azóta is Egyházashetye a Vas megyei Berzsenyi- kultusz központja. Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1750 körül épült barokk szülőházában emlékmúzeumot rendeztek be a költő tiszteletére: néhány használati tárgya, családi bútorok, könyvek, képek és egyéb dokumentumok láthatók.
Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1811-ben épült niklai lakóháza 1954 óta Berzsenyi Emlékmúzeum, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett. Ebben a házban lakott 1804-től 1836-ig Berzsenyi Dániel. A tájjal ismerkedő kirándulóknak, az irodalomtudomány művelőinek, a klasszikus költészet szerelmeseinek kiemelt úti célja Nikla, a költő Berzsenyi Dániel faluja. A jelenleg látható állandó kiállítást 1972-ben Sára Péter rendezte.
Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1811-ben épült niklai lakóháza 1954 óta Berzsenyi Emlékmúzeum, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett. Ebben a házban lakott 1804-től 1836-ig Berzsenyi Dániel. A tájjal ismerkedő kirándulóknak, az irodalomtudomány művelőinek, a klasszikus költészet szerelmeseinek kiemelt úti célja Nikla, a költő Berzsenyi Dániel faluja. A jelenleg látható állandó kiállítást 1972-ben Sára Péter rendezte.
Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1811-ben épült niklai lakóháza 1954 óta Berzsenyi Emlékmúzeum, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett. Ebben a házban lakott 1804-től 1836-ig Berzsenyi Dániel. A tájjal ismerkedő kirándulóknak, az irodalomtudomány művelőinek, a klasszikus költészet szerelmeseinek kiemelt úti célja Nikla, a költő Berzsenyi Dániel faluja. A jelenleg látható állandó kiállítást 1972-ben Sára Péter rendezte.
A „Bihari remete” életét és munkásságát bemutató kiállítást tekinthetnek meg itt az érdeklődők. Nyitva tartás csak előzetes bejelentkezés alapján. A magyar felvilágosodás első korszakának legjelentősebb alakja. Költő, drámaíró, műfordító, filozófus, politikus. A kertet Kurucz Imre öreg Bessenyeit ábrázoló mellszobra díszíti. A kertet védetté, a portát pedig természetvédelmi területté nyilvánították. A Bessenyei Emlékházat 1965-ben nyitották meg, melyet ma is sokan látogatnak.
A „Bihari remete” életét és munkásságát bemutató kiállítást tekinthetnek meg itt az érdeklődők. Nyitva tartás csak előzetes bejelentkezés alapján. A magyar felvilágosodás első korszakának legjelentősebb alakja. Költő, drámaíró, műfordító, filozófus, politikus. A kertet Kurucz Imre öreg Bessenyeit ábrázoló mellszobra díszíti. A kertet védetté, a portát pedig természetvédelmi területté nyilvánították. A Bessenyei Emlékházat 1965-ben nyitották meg, melyet ma is sokan látogatnak.
A „Bihari remete” életét és munkásságát bemutató kiállítást tekinthetnek meg itt az érdeklődők. Nyitva tartás csak előzetes bejelentkezés alapján. A magyar felvilágosodás első korszakának legjelentősebb alakja. Költő, drámaíró, műfordító, filozófus, politikus. A kertet Kurucz Imre öreg Bessenyeit ábrázoló mellszobra díszíti. A kertet védetté, a portát pedig természetvédelmi területté nyilvánították. A Bessenyei Emlékházat 1965-ben nyitották meg, melyet ma is sokan látogatnak.
A település egyik kiemelkedő dombjára épített udvarház boltíves tornácával, fazsindelyes tetejével, nagyméretű ablakaival és szépen gondozott parkjával kellemes benyomást tesz a látogatóra. Az udvari ablakok melletti falra függesztett márványtábla a Bessenyei Kör jóvoltából 1923 óta hirdeti a nagy költő emlékét.
A település egyik kiemelkedő dombjára épített udvarház boltíves tornácával, fazsindelyes tetejével, nagyméretű ablakaival és szépen gondozott parkjával kellemes benyomást tesz a látogatóra. Az udvari ablakok melletti falra függesztett márványtábla a Bessenyei Kör jóvoltából 1923 óta hirdeti a nagy költő emlékét.
A település egyik kiemelkedő dombjára épített udvarház boltíves tornácával, fazsindelyes tetejével, nagyméretű ablakaival és szépen gondozott parkjával kellemes benyomást tesz a látogatóra. Az udvari ablakok melletti falra függesztett márványtábla a Bessenyei Kör jóvoltából 1923 óta hirdeti a nagy költő emlékét.