Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A rózsakert díszpark, a főváros legnagyobb rózsakertje. Ugyanakkor a Budatétényi Rózsakert Magyarország legnagyobb rózsa génbankja, a parkosított gyűjtemény. A rozárium teljes területe 2,5 hektár, ebből a rózsaágyások összterülete 10 ezer m2 . A rózsaágyások összterülete eléri az egy hektárt, vagyis 10 ezer m2 csak a rózsának van fenntartva. Az itt kiültetett fajták száma jelenleg 1200 ez mintegy 7000 tő rózsát jelent. Ezzel ez a kert Magyarország legnagyobb rozáriuma, és nem kell szégyenkeznie, ha Európa többi gyűjteményes kertjével hasonlítjuk össze. Budatétényi Rózsakert ingyen látogatható, minden nap sötétedésig fogadja az érdeklődőket.
A rózsakert díszpark, a főváros legnagyobb rózsakertje. Ugyanakkor a Budatétényi Rózsakert Magyarország legnagyobb rózsa génbankja, a parkosított gyűjtemény. A rozárium teljes területe 2,5 hektár, ebből a rózsaágyások összterülete 10 ezer m2 . A rózsaágyások összterülete eléri az egy hektárt, vagyis 10 ezer m2 csak a rózsának van fenntartva. Az itt kiültetett fajták száma jelenleg 1200 ez mintegy 7000 tő rózsát jelent. Ezzel ez a kert Magyarország legnagyobb rozáriuma, és nem kell szégyenkeznie, ha Európa többi gyűjteményes kertjével hasonlítjuk össze. Budatétényi Rózsakert ingyen látogatható, minden nap sötétedésig fogadja az érdeklődőket.
A rózsakert díszpark, a főváros legnagyobb rózsakertje. Ugyanakkor a Budatétényi Rózsakert Magyarország legnagyobb rózsa génbankja, a parkosított gyűjtemény. A rozárium teljes területe 2,5 hektár, ebből a rózsaágyások összterülete 10 ezer m2 . A rózsaágyások összterülete eléri az egy hektárt, vagyis 10 ezer m2 csak a rózsának van fenntartva. Az itt kiültetett fajták száma jelenleg 1200 ez mintegy 7000 tő rózsát jelent. Ezzel ez a kert Magyarország legnagyobb rozáriuma, és nem kell szégyenkeznie, ha Európa többi gyűjteményes kertjével hasonlítjuk össze. Budatétényi Rózsakert ingyen látogatható, minden nap sötétedésig fogadja az érdeklődőket.
A korábban lakóházként szolgáló épületben 1969-ben nyílt meg Ybl Ervin művészettörténész hagyatékából az állandó kiállítás. A hagyaték egyrészt a család 18–19. századi bútoraiból, családi képeiből és dísztárgyaiból áll, másrészt Ybl Ervin képző- és iparművészeti magángyűjteményéből.
2013-ban került átadásra Bugyi Nagyközség központjától pár száz méterre felépült Tájház, melynek célja a magyar népi kultúra, ezen belül kiemelten a népi kismesterségek, a kézműves hagyományok megőrzése, ápolása, bemutatása. Intézményünk, egy olyan eligazodási pontként működik a községben, ahol az erre tévedő, vagy tudatos és általunk is irányított „vándor” eligazítást kap arról, hogy a környék, és szűkebb életterünk a falu és annak környezete milyen kultúrával bírt és ezt hogyan próbálja megőrizni.
2013-ban került átadásra Bugyi Nagyközség központjától pár száz méterre felépült Tájház, melynek célja a magyar népi kultúra, ezen belül kiemelten a népi kismesterségek, a kézműves hagyományok megőrzése, ápolása, bemutatása. Intézményünk, egy olyan eligazodási pontként működik a községben, ahol az erre tévedő, vagy tudatos és általunk is irányított „vándor” eligazítást kap arról, hogy a környék, és szűkebb életterünk a falu és annak környezete milyen kultúrával bírt és ezt hogyan próbálja megőrizni.
2013-ban került átadásra Bugyi Nagyközség központjától pár száz méterre felépült Tájház, melynek célja a magyar népi kultúra, ezen belül kiemelten a népi kismesterségek, a kézműves hagyományok megőrzése, ápolása, bemutatása. Intézményünk, egy olyan eligazodási pontként működik a községben, ahol az erre tévedő, vagy tudatos és általunk is irányított „vándor” eligazítást kap arról, hogy a környék, és szűkebb életterünk a falu és annak környezete milyen kultúrával bírt és ezt hogyan próbálja megőrizni.
Egy 310 méter magas hegyen, Buják felett erdős hegyektől körülvéve találjuk Buják várának romjait. A vár magja, az öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett, de oklevélben először csak 1303-ban említik. A történelem során sok gazdája volt a várnak. Utoljára a törökök kezében volt. A várban még ma is látható a török mecset falainak maradványa. Valószínűleg 1666-ban felrobbantották a várat nem volt katonai szerepe többé, azóta pusztuló rom.
Egy 310 méter magas hegyen, Buják felett erdős hegyektől körülvéve találjuk Buják várának romjait. A vár magja, az öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett, de oklevélben először csak 1303-ban említik. A történelem során sok gazdája volt a várnak. Utoljára a törökök kezében volt. A várban még ma is látható a török mecset falainak maradványa. Valószínűleg 1666-ban felrobbantották a várat nem volt katonai szerepe többé, azóta pusztuló rom.
Egy 310 méter magas hegyen, Buják felett erdős hegyektől körülvéve találjuk Buják várának romjait. A vár magja, az öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett, de oklevélben először csak 1303-ban említik. A történelem során sok gazdája volt a várnak. Utoljára a törökök kezében volt. A várban még ma is látható a török mecset falainak maradványa. Valószínűleg 1666-ban felrobbantották a várat nem volt katonai szerepe többé, azóta pusztuló rom.
Bonyhád a II. világháború után Magyarországra - többségben Tolnába, Baranyába - telepített bukovinai székelyek központja, itt alakult meg a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége.
Veszprémben, a vasútállomás mellett található rejtett építményben a látogatók betekintést nyerhetnek az egykori polgárvédelmi óvóhely titkos helyiségeibe. 1990-ig üzemelt itt a MÁV megyei polgárvédelmi parancsnoksága és vezetési központja. Az objektum légitámadás, vagy egyéb katasztrófa esetén biztosította volna, hogy innen irányíthassák a vasúti közlekedést a pályákon. A légmentesen zárható, szűrőrendszerrel és aggregátorral ellátott betonfedezék a hidegháborús időkre készült, ahol most eredeti berendezések láthatók a 60-as évekből.
Veszprémben, a vasútállomás mellett található rejtett építményben a látogatók betekintést nyerhetnek az egykori polgárvédelmi óvóhely titkos helyiségeibe. 1990-ig üzemelt itt a MÁV megyei polgárvédelmi parancsnoksága és vezetési központja. Az objektum légitámadás, vagy egyéb katasztrófa esetén biztosította volna, hogy innen irányíthassák a vasúti közlekedést a pályákon. A légmentesen zárható, szűrőrendszerrel és aggregátorral ellátott betonfedezék a hidegháborús időkre készült, ahol most eredeti berendezések láthatók a 60-as évekből.
Veszprémben, a vasútállomás mellett található rejtett építményben a látogatók betekintést nyerhetnek az egykori polgárvédelmi óvóhely titkos helyiségeibe. 1990-ig üzemelt itt a MÁV megyei polgárvédelmi parancsnoksága és vezetési központja. Az objektum légitámadás, vagy egyéb katasztrófa esetén biztosította volna, hogy innen irányíthassák a vasúti közlekedést a pályákon. A légmentesen zárható, szűrőrendszerrel és aggregátorral ellátott betonfedezék a hidegháborús időkre készült, ahol most eredeti berendezések láthatók a 60-as évekből.
A tájház a Baja környéki bunyevácok építészetét és lakáskultúráját mutatja be a századelőn. A kiállított néprajzi gyűjtemény velejét a bajaszentistváni Orlovácz Katalin hagyatéka alkotja. Ezt egészítik ki a ház utolsó lakója, Sokcsevics Józsefné Szekulity Katalin által felajánlott tárgyak, aki haláláig volt gondnoka a tájháznak. Magyarország egyetlen Bunyevác Tájháza csak előzetes bejelentkezéssel fogadja egész évben a vendégeket
A tájház a Baja környéki bunyevácok építészetét és lakáskultúráját mutatja be a századelőn. A kiállított néprajzi gyűjtemény velejét a bajaszentistváni Orlovácz Katalin hagyatéka alkotja. Ezt egészítik ki a ház utolsó lakója, Sokcsevics Józsefné Szekulity Katalin által felajánlott tárgyak, aki haláláig volt gondnoka a tájháznak. Magyarország egyetlen Bunyevác Tájháza csak előzetes bejelentkezéssel fogadja egész évben a vendégeket
A tájház a Baja környéki bunyevácok építészetét és lakáskultúráját mutatja be a századelőn. A kiállított néprajzi gyűjtemény velejét a bajaszentistváni Orlovácz Katalin hagyatéka alkotja. Ezt egészítik ki a ház utolsó lakója, Sokcsevics Józsefné Szekulity Katalin által felajánlott tárgyak, aki haláláig volt gondnoka a tájháznak. Magyarország egyetlen Bunyevác Tájháza csak előzetes bejelentkezéssel fogadja egész évben a vendégeket
A Busóudvar Közösségi Színtér épületegyüttesében egész évben ízelítőt kaphatnak a városba látogató turisták a busójárásból, amely az UNESCO szellemi világörökség része. A Busóudvar Múzeum, az átélhető hagyomány otthona. Olyan alkotóműhely, ahol ápolják az ősi népszokásokat, őrzik a népi mesterségek örökségét. Olyan közösségi tér, kulturális központ, ahol szellemi örökségünk fontos kincseit nem csupán megőrzik, de nap mint nap átélhető élménnyé formálják.
A Busóudvar Közösségi Színtér épületegyüttesében egész évben ízelítőt kaphatnak a városba látogató turisták a busójárásból, amely az UNESCO szellemi világörökség része. A Busóudvar Múzeum, az átélhető hagyomány otthona. Olyan alkotóműhely, ahol ápolják az ősi népszokásokat, őrzik a népi mesterségek örökségét. Olyan közösségi tér, kulturális központ, ahol szellemi örökségünk fontos kincseit nem csupán megőrzik, de nap mint nap átélhető élménnyé formálják.
A Busóudvar Közösségi Színtér épületegyüttesében egész évben ízelítőt kaphatnak a városba látogató turisták a busójárásból, amely az UNESCO szellemi világörökség része. A Busóudvar Múzeum, az átélhető hagyomány otthona. Olyan alkotóműhely, ahol ápolják az ősi népszokásokat, őrzik a népi mesterségek örökségét. Olyan közösségi tér, kulturális központ, ahol szellemi örökségünk fontos kincseit nem csupán megőrzik, de nap mint nap átélhető élménnyé formálják.
A Mesztegnyő melletti Búsvári Halastónál álló madármegfigyelő kilátó könnyen megközelíthető erdei kisvonattal. A Búsvári Halastó megállótól néhány száz méteres sétával érhetünk el a kilátóhoz, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a tóra, a környező erdőre és megfigyelhető a tó változatos madárvilága.
A bútorfestésnek 250 éves hagyománya van a Matyóföldön. A Kovács család mezőkövesdi népművész család: Kovács András asztalosmester, bútorfestő népi iparművész, a népművészet Mestere. Felesége, Pannika néni hímző, tojásfestő népi iparművész. Szabolcs fiuk bútorfestő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere. A festett bútorok egyedi méretben és a kívánt színben megrendelhetők, igény szerinti kézi-hímzett matyó lakástextil kiegészítőkkel. Bemutatóház Mezőkövesden, a Kisjankó Bori utcában.
A bútorfestésnek 250 éves hagyománya van a Matyóföldön. A Kovács család mezőkövesdi népművész család: Kovács András asztalosmester, bútorfestő népi iparművész, a népművészet Mestere. Felesége, Pannika néni hímző, tojásfestő népi iparművész. Szabolcs fiuk bútorfestő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere. A festett bútorok egyedi méretben és a kívánt színben megrendelhetők, igény szerinti kézi-hímzett matyó lakástextil kiegészítőkkel. Bemutatóház Mezőkövesden, a Kisjankó Bori utcában.
A bútorfestésnek 250 éves hagyománya van a Matyóföldön. A Kovács család mezőkövesdi népművész család: Kovács András asztalosmester, bútorfestő népi iparművész, a népművészet Mestere. Felesége, Pannika néni hímző, tojásfestő népi iparművész. Szabolcs fiuk bútorfestő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere. A festett bútorok egyedi méretben és a kívánt színben megrendelhetők, igény szerinti kézi-hímzett matyó lakástextil kiegészítőkkel. Bemutatóház Mezőkövesden, a Kisjankó Bori utcában.
