Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
Az egykor kántortanítói, majd szolgálati lakás 2013-ban nyerte el jelenlegi funkcióját. A településen élők felajánlásaiból összegyűjtött, gazdag kiállítási anyaggal rendelkező épület tiszta szobával, konyhával és borsosberényi relikviákkal rendelkező előtérrel várja látogatóit. Csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.
Az egykor kántortanítói, majd szolgálati lakás 2013-ban nyerte el jelenlegi funkcióját. A településen élők felajánlásaiból összegyűjtött, gazdag kiállítási anyaggal rendelkező épület tiszta szobával, konyhával és borsosberényi relikviákkal rendelkező előtérrel várja látogatóit. Csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.
Az egykor kántortanítói, majd szolgálati lakás 2013-ban nyerte el jelenlegi funkcióját. A településen élők felajánlásaiból összegyűjtött, gazdag kiállítási anyaggal rendelkező épület tiszta szobával, konyhával és borsosberényi relikviákkal rendelkező előtérrel várja látogatóit. Csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.
Borsos Miklós élete utolsó tizenkét évét töltötte itt, a már önmagában is művészi alkotásnak számító, középkori emlékeket rejtő Úri utca 6. szám alatti épület második emeletén. Borsos 1990-ben bekövetkezett halála után felesége, Kéry Ilona még több mint egy évtizedig élt közös lakásukban. 2001-ben ő is elhunyt, otthonukból pedig felesége végakaratának értelmében emléklakást alakítottak ki.
Borsos Miklós élete utolsó tizenkét évét töltötte itt, a már önmagában is művészi alkotásnak számító, középkori emlékeket rejtő Úri utca 6. szám alatti épület második emeletén. Borsos 1990-ben bekövetkezett halála után felesége, Kéry Ilona még több mint egy évtizedig élt közös lakásukban. 2001-ben ő is elhunyt, otthonukból pedig felesége végakaratának értelmében emléklakást alakítottak ki.
Borsos Miklós élete utolsó tizenkét évét töltötte itt, a már önmagában is művészi alkotásnak számító, középkori emlékeket rejtő Úri utca 6. szám alatti épület második emeletén. Borsos 1990-ben bekövetkezett halála után felesége, Kéry Ilona még több mint egy évtizedig élt közös lakásukban. 2001-ben ő is elhunyt, otthonukból pedig felesége végakaratának értelmében emléklakást alakítottak ki.
Kevés olyan művészt ismerünk, aki még életében felépítette saját emlékművét és múzeumát, közéjük tartozik Bory Jenő. A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt acélból, hogy a nyári szünetet családjával ott tölthesse.
Kevés olyan művészt ismerünk, aki még életében felépítette saját emlékművét és múzeumát, közéjük tartozik Bory Jenő. A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt acélból, hogy a nyári szünetet családjával ott tölthesse.
Kevés olyan művészt ismerünk, aki még életében felépítette saját emlékművét és múzeumát, közéjük tartozik Bory Jenő. A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt acélból, hogy a nyári szünetet családjával ott tölthesse.
Az Egyetemi Élő Növénygyűjtemény botanikus kert, azaz élő műalkotás. Meghatározott koncepció szerint összegyűjtött növények mesterségesen létrehozott együttese, mely térben és időben állandóan változik, szolgálja az oktatást, hat érzékszerveinkre, hangulatokat, érzelmeket indukál és formálja ízlésünket, azaz nevel.
Az Egyetemi Élő Növénygyűjtemény botanikus kert, azaz élő műalkotás. Meghatározott koncepció szerint összegyűjtött növények mesterségesen létrehozott együttese, mely térben és időben állandóan változik, szolgálja az oktatást, hat érzékszerveinkre, hangulatokat, érzelmeket indukál és formálja ízlésünket, azaz nevel.
Az Egyetemi Élő Növénygyűjtemény botanikus kert, azaz élő műalkotás. Meghatározott koncepció szerint összegyűjtött növények mesterségesen létrehozott együttese, mely térben és időben állandóan változik, szolgálja az oktatást, hat érzékszerveinkre, hangulatokat, érzelmeket indukál és formálja ízlésünket, azaz nevel.
A gyűjtemény megalapítója Bozsó János (1922-1998) kecskeméti festőművész, műgyűjtő. A hazai expresszív festészet kimagasló alkotója. Művészete a realista alföldi festészeti hagyományokból táplálkozott. Erőteljesen izzó, érzelmekben gazdag, expresszív stílust alakított ki, képein koncentráltan jelentkezik a fény és árnyék állandó kontrasztja, tévedhetetlen kolorista. A Bozsó Gyűjtemény a festő munkásságát a gyűjtő eredeti elrendezésében őrzi és mutatja be közel 600 m2-es területen. A Bozsó Gyűjteménynek helyet adó barokk lakóház, a Klapka-ház 1786-ban a kecskemétiekre egykor jellemző paraszt-polgári életforma szerint épült.
A gyűjtemény megalapítója Bozsó János (1922-1998) kecskeméti festőművész, műgyűjtő. A hazai expresszív festészet kimagasló alkotója. Művészete a realista alföldi festészeti hagyományokból táplálkozott. Erőteljesen izzó, érzelmekben gazdag, expresszív stílust alakított ki, képein koncentráltan jelentkezik a fény és árnyék állandó kontrasztja, tévedhetetlen kolorista. A Bozsó Gyűjtemény a festő munkásságát a gyűjtő eredeti elrendezésében őrzi és mutatja be közel 600 m2-es területen. A Bozsó Gyűjteménynek helyet adó barokk lakóház, a Klapka-ház 1786-ban a kecskemétiekre egykor jellemző paraszt-polgári életforma szerint épült.
A gyűjtemény megalapítója Bozsó János (1922-1998) kecskeméti festőművész, műgyűjtő. A hazai expresszív festészet kimagasló alkotója. Művészete a realista alföldi festészeti hagyományokból táplálkozott. Erőteljesen izzó, érzelmekben gazdag, expresszív stílust alakított ki, képein koncentráltan jelentkezik a fény és árnyék állandó kontrasztja, tévedhetetlen kolorista. A Bozsó Gyűjtemény a festő munkásságát a gyűjtő eredeti elrendezésében őrzi és mutatja be közel 600 m2-es területen. A Bozsó Gyűjteménynek helyet adó barokk lakóház, a Klapka-ház 1786-ban a kecskemétiekre egykor jellemző paraszt-polgári életforma szerint épült.
A román stílusú, Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt templom a XIII. század elején, 1220 körül épült. A török időkben elpusztult épületet később gótikus stílusban átalakították, majd elpusztult szentélye helyén a XVIII. században 1750-ben újat emeltek és megnagyobbították, barokk stílusban. Nagyobb renoválásra 1923-ban került sor. Az 1966-ban végzett műemléki kutatás után helyreállítása 1970-71-ben történt meg. Restaurálták, s a középkori elemeket újra láthatóvá tették.
A román stílusú, Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt templom a XIII. század elején, 1220 körül épült. A török időkben elpusztult épületet később gótikus stílusban átalakították, majd elpusztult szentélye helyén a XVIII. században 1750-ben újat emeltek és megnagyobbították, barokk stílusban. Nagyobb renoválásra 1923-ban került sor. Az 1966-ban végzett műemléki kutatás után helyreállítása 1970-71-ben történt meg. Restaurálták, s a középkori elemeket újra láthatóvá tették.
A román stílusú, Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt templom a XIII. század elején, 1220 körül épült. A török időkben elpusztult épületet később gótikus stílusban átalakították, majd elpusztult szentélye helyén a XVIII. században 1750-ben újat emeltek és megnagyobbították, barokk stílusban. Nagyobb renoválásra 1923-ban került sor. Az 1966-ban végzett műemléki kutatás után helyreállítása 1970-71-ben történt meg. Restaurálták, s a középkori elemeket újra láthatóvá tették.