Látnivaló

Varsányi hagyományőrző termékek bemutatásának, kézműves termékek várásának helyszíne. Konferenciákat, rendezvényeket is tartanak itt.

A hajdúbagosi földikutya-rezervátum kiemelkedő jelentőségű védett terület. Nemcsak azért, mert a Kárpát-medence életföldrajzi szempontból egyik legsajátosabb, fokozottan védett állatfajának, a nyugati földikutyának jelentős állományát őrzi, hanem azért is, mert itt a nyírségi táj egyik jellemző darabját, jellemző élőhelytípusát, s annak életközösségét védjük, a rá jellemző növény- és állatfajokkal. Ez a terület Alföldünk mára már jórészt eltűnt homokpusztai élővilágnak egyik utolsó hírmondója, `élő múzeuma`.

A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.

A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.

Egy kisparaszti lakóházat tettünk időtállóvá és azt korhűen berendeztük, hogy megőrizzük, bemutassuk sok-sok hajdúdorogi család egykori életét. A Rózsa utcában található parasztház a XIX. század végi népi építészetet reprezentálja. Nádfedeles, vertfalu lakóépület. Egyszerű emberek lakták.

A Hajdúhadház és Hajdúböszörmény közötti úton elhelyezkedő Kutasi-kilátó 20 méteres magasságával csodálatos körpanorámás kilátást nyújt a látogatóknak.

A Tájház az 1700-as évek végén épült, népi klasszicista stílusban. Az alföldi ház náddal fedett, háromosztatú – pitvar, kisház, nagyház – hosszában tornáccal. Hajdúnánáson működött az ország egyik legrégebbi szalmaipara, ennek őrzi eleven emlékét az itt található szalmavarrógép, mángorló, az aratókoszorúk, és a kunkorgók. E tevékenység mai követői kétévente országos pályázaton mérik össze tudásukat városunkban. Az udvaron gémeskút, góré és nyitott szín található. Hátul az egykori istállóból kialakított kovácsműhely a mesterek régen használt eszközeit rejti.

Egyedülálló gazdagságú és európai hírű a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum több ezer darabból álló gyűjteménye. Hazánk egyik legjelentősebb agrár-műszaki gyűjteményének története az 1970-es években kezdődött Hajdu Ráfis János magángyűjteményének felajánlásával, napjainkra pedig egy több mint 2500 négyzetméteres kiállítássá fejlődött. A skanzen jellegű épületekben a 19. századtól ismerhetjük meg a mezőgazdaság legfontosabb gépeit, eszközeit. A Mezőgazdasági Gépmúzeum nemcsak bemutatja, hanem gyűjti, valamint fel is újítja a paraszti és uradalmi gazdaságban használt gépeket, illetve eszközöket. A kiállítás legfontosabb elemei közé tartoznak a gőzüzemű és robbanós erőgépek, a kovácsoltvas tárgyak és a gazdasági eszközök.

Hajdúböszörményben 1924-ben alapították meg a Városi Múzeumot. Bemutatja a Hajdúság területének több mint 5000 éves időszakát.

A hajdúszoszlói Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár kiállításainak helyszíne.