A ma műemlékvédelem alatt álló plébániaház a 18. században épült népies barokk stílusban. Az 1809-ben épített templom 200 éves évfordulója alkalmával a Kisdorogért Egyesület az évfordulóhoz méltó állandó kiállítást hozott létre. Az eredeti dokumentumok, fényképek mellett eredeti tárgyak, az 1700-as évekből származó kisharang, historia domus, keresztelő kád, kereplő stb. is megtekinthető.
A ma műemlékvédelem alatt álló plébániaház a 18. században épült népies barokk stílusban. Az 1809-ben épített templom 200 éves évfordulója alkalmával a Kisdorogért Egyesület az évfordulóhoz méltó állandó kiállítást hozott létre. Az eredeti dokumentumok, fényképek mellett eredeti tárgyak, az 1700-as évekből származó kisharang, historia domus, keresztelő kád, kereplő stb. is megtekinthető.
A ma műemlékvédelem alatt álló plébániaház a 18. században épült népies barokk stílusban. Az 1809-ben épített templom 200 éves évfordulója alkalmával a Kisdorogért Egyesület az évfordulóhoz méltó állandó kiállítást hozott létre. Az eredeti dokumentumok, fényképek mellett eredeti tárgyak, az 1700-as évekből származó kisharang, historia domus, keresztelő kád, kereplő stb. is megtekinthető.
A már az őskorban is lakott bakonybéli völgyben Szent István, első királyunk alapított szerzetesi közösséget 1018-ban. A Bajorországból érkező Szent Günter, aki Gizella révén a király rokona volt, remeteközösséget hívott életre: a völgyben kunyhókban és barlangokban élő szerzetesek mindennapjait az imádság és a munka, a magány és a találkozások ritmusa alakította. Az alapítók Szent Mauríciuszt választották védőszentül: egy római katonaszentet, aki több ezer társával együtt a 3. század végén szenvedett vértanúhalált, mert nem volt hajlandó ártatlan keresztényeket üldözni.
A már az őskorban is lakott bakonybéli völgyben Szent István, első királyunk alapított szerzetesi közösséget 1018-ban. A Bajorországból érkező Szent Günter, aki Gizella révén a király rokona volt, remeteközösséget hívott életre: a völgyben kunyhókban és barlangokban élő szerzetesek mindennapjait az imádság és a munka, a magány és a találkozások ritmusa alakította. Az alapítók Szent Mauríciuszt választották védőszentül: egy római katonaszentet, aki több ezer társával együtt a 3. század végén szenvedett vértanúhalált, mert nem volt hajlandó ártatlan keresztényeket üldözni.
A már az őskorban is lakott bakonybéli völgyben Szent István, első királyunk alapított szerzetesi közösséget 1018-ban. A Bajorországból érkező Szent Günter, aki Gizella révén a király rokona volt, remeteközösséget hívott életre: a völgyben kunyhókban és barlangokban élő szerzetesek mindennapjait az imádság és a munka, a magány és a találkozások ritmusa alakította. Az alapítók Szent Mauríciuszt választották védőszentül: egy római katonaszentet, aki több ezer társával együtt a 3. század végén szenvedett vértanúhalált, mert nem volt hajlandó ártatlan keresztényeket üldözni.
A veszprémi Szent Mihály-székesegyház a Veszprémi érsekség főszékesegyháza a várban. A Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő, neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható. Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról; későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik. A templomot Szent Mihály arkangyalnak, a mennyei seregek vezérének tiszteletére emelték; elnevezésében egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott, hogy az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése.
A veszprémi Szent Mihály-székesegyház a Veszprémi érsekség főszékesegyháza a várban. A Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő, neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható. Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról; későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik. A templomot Szent Mihály arkangyalnak, a mennyei seregek vezérének tiszteletére emelték; elnevezésében egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott, hogy az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése.
A veszprémi Szent Mihály-székesegyház a Veszprémi érsekség főszékesegyháza a várban. A Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő, neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható. Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról; későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik. A templomot Szent Mihály arkangyalnak, a mennyei seregek vezérének tiszteletére emelték; elnevezésében egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott, hogy az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése.
A múzeum története, a tárgyak gyűjtésének munkája összefonódik a magyarországi szerb egyháztörténettel. A gyűjtemény alapja a szentendrei püspöki kincstár, amely az idők során újabb és újabb értékekkel bővült, így fokozatosan a legjelentősebb hazai ortodox gyűjteménnyé nőtte ki magát. Szorosan kapcsolódik hozzá az egyházmegyei könyvtár és levéltár anyaga. A műalkotások többsége a XVIII. sz.-ból való. Jelentős az ikonanyag, amely részben a posztbizánci iskolát követi, de sok közülük az autodidakta művészek által alkotott újszerűbb kép is. A tanultabb művészek között van Ostoja Mrkojevic, Mitrofán Zográf és Nedelko Podovic. Ezeken kívül megcsodálhatóak a szépséges kódex-bibliák, pásztorbotok és bútorok is. Többek között itt található III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárka képe főpapi ornátusban.
A múzeum története, a tárgyak gyűjtésének munkája összefonódik a magyarországi szerb egyháztörténettel. A gyűjtemény alapja a szentendrei püspöki kincstár, amely az idők során újabb és újabb értékekkel bővült, így fokozatosan a legjelentősebb hazai ortodox gyűjteménnyé nőtte ki magát. Szorosan kapcsolódik hozzá az egyházmegyei könyvtár és levéltár anyaga. A műalkotások többsége a XVIII. sz.-ból való. Jelentős az ikonanyag, amely részben a posztbizánci iskolát követi, de sok közülük az autodidakta művészek által alkotott újszerűbb kép is. A tanultabb művészek között van Ostoja Mrkojevic, Mitrofán Zográf és Nedelko Podovic. Ezeken kívül megcsodálhatóak a szépséges kódex-bibliák, pásztorbotok és bútorok is. Többek között itt található III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárka képe főpapi ornátusban.
A múzeum története, a tárgyak gyűjtésének munkája összefonódik a magyarországi szerb egyháztörténettel. A gyűjtemény alapja a szentendrei püspöki kincstár, amely az idők során újabb és újabb értékekkel bővült, így fokozatosan a legjelentősebb hazai ortodox gyűjteménnyé nőtte ki magát. Szorosan kapcsolódik hozzá az egyházmegyei könyvtár és levéltár anyaga. A műalkotások többsége a XVIII. sz.-ból való. Jelentős az ikonanyag, amely részben a posztbizánci iskolát követi, de sok közülük az autodidakta művészek által alkotott újszerűbb kép is. A tanultabb művészek között van Ostoja Mrkojevic, Mitrofán Zográf és Nedelko Podovic. Ezeken kívül megcsodálhatóak a szépséges kódex-bibliák, pásztorbotok és bútorok is. Többek között itt található III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárka képe főpapi ornátusban.
A patikamúzeum helyén valaha a város első nyilvános „apotékája` (a Szerecsen) üzemelt. A látogatók a gyógyszerészet- és orvoslástörténeti kiállításban sétálva különleges, míves megmunkálású gyógyszerkiadó üvegcséket, fából, fémből és kerámiából készült patikaedényeket, régi gyógyászati eszközöket és gyógyír recepteket egyaránt megtekinthetnek. További kuriózumként említhetők a mérlegek, amelyek még a régi mértékegységeket (font, lat stb.) veszik alapul, vagy az a kézi tekerésű tablettázógép, amely bár rendkívül kis termelékenységű volt, ám a végeredmény - a gyönyörű, formázott tabletta - kárpótolta a gyógyulásra váró beteget.
A patikamúzeum helyén valaha a város első nyilvános „apotékája` (a Szerecsen) üzemelt. A látogatók a gyógyszerészet- és orvoslástörténeti kiállításban sétálva különleges, míves megmunkálású gyógyszerkiadó üvegcséket, fából, fémből és kerámiából készült patikaedényeket, régi gyógyászati eszközöket és gyógyír recepteket egyaránt megtekinthetnek. További kuriózumként említhetők a mérlegek, amelyek még a régi mértékegységeket (font, lat stb.) veszik alapul, vagy az a kézi tekerésű tablettázógép, amely bár rendkívül kis termelékenységű volt, ám a végeredmény - a gyönyörű, formázott tabletta - kárpótolta a gyógyulásra váró beteget.
A patikamúzeum helyén valaha a város első nyilvános „apotékája` (a Szerecsen) üzemelt. A látogatók a gyógyszerészet- és orvoslástörténeti kiállításban sétálva különleges, míves megmunkálású gyógyszerkiadó üvegcséket, fából, fémből és kerámiából készült patikaedényeket, régi gyógyászati eszközöket és gyógyír recepteket egyaránt megtekinthetnek. További kuriózumként említhetők a mérlegek, amelyek még a régi mértékegységeket (font, lat stb.) veszik alapul, vagy az a kézi tekerésű tablettázógép, amely bár rendkívül kis termelékenységű volt, ám a végeredmény - a gyönyörű, formázott tabletta - kárpótolta a gyógyulásra váró beteget.
Nemzeti emlékhelyünkön változatos programokkal várjuk a turistákat, családokat. Kiállításunk fegyvergyűjteményében olyan korabeli tárgyak is láthatóak, melyek ritkaságnak számítanak. Fegyvereinken túl eredeti ágyúgolyókat is láthatnak a hozzánk látogatók, illetve olyan mellvértet, melyet minden bizonnyal Zrínyi egyik katonája viselt a hősies küzdelem során. Tekintsék meg személyesen történelmünk 1-1 darabkáját a Zrínyi-várban!
Nemzeti emlékhelyünkön változatos programokkal várjuk a turistákat, családokat. Kiállításunk fegyvergyűjteményében olyan korabeli tárgyak is láthatóak, melyek ritkaságnak számítanak. Fegyvereinken túl eredeti ágyúgolyókat is láthatnak a hozzánk látogatók, illetve olyan mellvértet, melyet minden bizonnyal Zrínyi egyik katonája viselt a hősies küzdelem során. Tekintsék meg személyesen történelmünk 1-1 darabkáját a Zrínyi-várban!
Nemzeti emlékhelyünkön változatos programokkal várjuk a turistákat, családokat. Kiállításunk fegyvergyűjteményében olyan korabeli tárgyak is láthatóak, melyek ritkaságnak számítanak. Fegyvereinken túl eredeti ágyúgolyókat is láthatnak a hozzánk látogatók, illetve olyan mellvértet, melyet minden bizonnyal Zrínyi egyik katonája viselt a hősies küzdelem során. Tekintsék meg személyesen történelmünk 1-1 darabkáját a Zrínyi-várban!
Az 1985-ben megnyílt Szombathelyi Képtár országos gyűjtőkörű tematikus múzeum, amely az évi 15-20 időszaki kiállítással “Kunsthalle” típusú intézményként is működik. A hazai és külföldi művészek önálló és csoportos tárlatokon mutatkoznak be, de gyakoriak a tematikus vagy művészeti tendenciákat tükröző kiállítások is. Az épület összesen 2000 négyzetméternyi impozáns terei nagyszabású tárlatok és kamarakiállítások rendezésére egyaránt alkalmasak.
Az 1985-ben megnyílt Szombathelyi Képtár országos gyűjtőkörű tematikus múzeum, amely az évi 15-20 időszaki kiállítással “Kunsthalle” típusú intézményként is működik. A hazai és külföldi művészek önálló és csoportos tárlatokon mutatkoznak be, de gyakoriak a tematikus vagy művészeti tendenciákat tükröző kiállítások is. Az épület összesen 2000 négyzetméternyi impozáns terei nagyszabású tárlatok és kamarakiállítások rendezésére egyaránt alkalmasak.
Az 1985-ben megnyílt Szombathelyi Képtár országos gyűjtőkörű tematikus múzeum, amely az évi 15-20 időszaki kiállítással “Kunsthalle” típusú intézményként is működik. A hazai és külföldi művészek önálló és csoportos tárlatokon mutatkoznak be, de gyakoriak a tematikus vagy művészeti tendenciákat tükröző kiállítások is. Az épület összesen 2000 négyzetméternyi impozáns terei nagyszabású tárlatok és kamarakiállítások rendezésére egyaránt alkalmasak.