1. kerületi városrészek: Gellérthegy (egy része), Krisztinaváros (egy része), Tabán (egy része), Vár (Budapest), Víziváros (egy része).
A Magyarország születésnapját ünneplő rendezvénysorozat keretében, három napon át a komolyzene hangjai járják be a Filozófusok kertjét. A Gellért-hegy ikonikus helyszínén olyan ismert zenekarok lépnek fel, mint a Danubia Szimfonikus Zenekar, a Szent István Király Szakgimnázium Fúvószenekara, a Modern Art Orchestra és Dés László. Jól ismert harmóniák csodálatos környezetben kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
A Magyarország születésnapját ünneplő rendezvénysorozat keretében, három napon át a komolyzene hangjai járják be a Filozófusok kertjét. A Gellért-hegy ikonikus helyszínén olyan ismert zenekarok lépnek fel, mint a Danubia Szimfonikus Zenekar, a Szent István Király Szakgimnázium Fúvószenekara, a Modern Art Orchestra és Dés László. Jól ismert harmóniák csodálatos környezetben kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
A Magyarország születésnapját ünneplő rendezvénysorozat keretében, három napon át a komolyzene hangjai járják be a Filozófusok kertjét. A Gellért-hegy ikonikus helyszínén olyan ismert zenekarok lépnek fel, mint a Danubia Szimfonikus Zenekar, a Szent István Király Szakgimnázium Fúvószenekara, a Modern Art Orchestra és Dés László. Jól ismert harmóniák csodálatos környezetben kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
A Tabán a Gellért-hegy és a Várhegy közötti dombos terület, nagy történelmi múlttal dicsekedhet, emellett a nagy tágas park az 1970-es évektől a hazai könnyűzenei élet egyik meghatározó helyszíne lett. A minden évben megtartott május 1-i koncertek hagyománnyá váltak, az évek folyamán fellépett itt a „nagy generáció” összes képviselője. Sajnálatos, hogy a Fesztivált a 80-as évek végén, 90-es évek elején szüneteltették. A hagyományt 1997-ben újították fel. A folyamatosság megőrzése mellett, azóta is minden évben megrendezésre került a május 1-i Tabán Fesztivál. Ennek a hagyománynak folytatásaként kerül megrendezésre a Szent István napi ünnepségek keretében a Retro Tabán nevű több napos könnyűzenei program.
A Tabán a Gellért-hegy és a Várhegy közötti dombos terület, nagy történelmi múlttal dicsekedhet, emellett a nagy tágas park az 1970-es évektől a hazai könnyűzenei élet egyik meghatározó helyszíne lett. A minden évben megtartott május 1-i koncertek hagyománnyá váltak, az évek folyamán fellépett itt a „nagy generáció” összes képviselője. Sajnálatos, hogy a Fesztivált a 80-as évek végén, 90-es évek elején szüneteltették. A hagyományt 1997-ben újították fel. A folyamatosság megőrzése mellett, azóta is minden évben megrendezésre került a május 1-i Tabán Fesztivál. Ennek a hagyománynak folytatásaként kerül megrendezésre a Szent István napi ünnepségek keretében a Retro Tabán nevű több napos könnyűzenei program.
A Tabán a Gellért-hegy és a Várhegy közötti dombos terület, nagy történelmi múlttal dicsekedhet, emellett a nagy tágas park az 1970-es évektől a hazai könnyűzenei élet egyik meghatározó helyszíne lett. A minden évben megtartott május 1-i koncertek hagyománnyá váltak, az évek folyamán fellépett itt a „nagy generáció” összes képviselője. Sajnálatos, hogy a Fesztivált a 80-as évek végén, 90-es évek elején szüneteltették. A hagyományt 1997-ben újították fel. A folyamatosság megőrzése mellett, azóta is minden évben megrendezésre került a május 1-i Tabán Fesztivál. Ennek a hagyománynak folytatásaként kerül megrendezésre a Szent István napi ünnepségek keretében a Retro Tabán nevű több napos könnyűzenei program.
A Szent István-terem történetével foglalkozó interaktív tárlat a Budavári Királyi Palota századfordulós átépítését és a terem iparművészeti műremekeit mutatja be. A Szent István-terem – A Budavári Palota csodája című tárlat olyan művek mentén vezeti a látogatót, amelyek jelentős esztétikai élményt nyújtanak, miközben a megjelenő tradíció a jelen nézőpontjából válik igazán fontossá. A kiállítás egyik különlegessége az a mozgó és beszélő hologram, amely Szent István király alakját jeleníti meg. Eddig Magyarországon hasonló installáció nem volt látható.
A Szent István-terem történetével foglalkozó interaktív tárlat a Budavári Királyi Palota századfordulós átépítését és a terem iparművészeti műremekeit mutatja be. A Szent István-terem – A Budavári Palota csodája című tárlat olyan művek mentén vezeti a látogatót, amelyek jelentős esztétikai élményt nyújtanak, miközben a megjelenő tradíció a jelen nézőpontjából válik igazán fontossá. A kiállítás egyik különlegessége az a mozgó és beszélő hologram, amely Szent István király alakját jeleníti meg. Eddig Magyarországon hasonló installáció nem volt látható.
A Szent István-terem történetével foglalkozó interaktív tárlat a Budavári Királyi Palota századfordulós átépítését és a terem iparművészeti műremekeit mutatja be. A Szent István-terem – A Budavári Palota csodája című tárlat olyan művek mentén vezeti a látogatót, amelyek jelentős esztétikai élményt nyújtanak, miközben a megjelenő tradíció a jelen nézőpontjából válik igazán fontossá. A kiállítás egyik különlegessége az a mozgó és beszélő hologram, amely Szent István király alakját jeleníti meg. Eddig Magyarországon hasonló installáció nem volt látható.
A Nemzeti Hauszmann Program keretében újjászületett Lovarda egyedül a Budai Várséták tematikus vezetésével látogatható! Helyszíne, a Csikós udvar a második világháború okozta sérüléséket követően az 1950–60-as évek kultúrpolitikájának esett áldozatul, így a Lovarda, Főőrség és Stöckl lépcső épületegyüttesét elbontották.
A Nemzeti Hauszmann Program keretében újjászületett Lovarda egyedül a Budai Várséták tematikus vezetésével látogatható! Helyszíne, a Csikós udvar a második világháború okozta sérüléséket követően az 1950–60-as évek kultúrpolitikájának esett áldozatul, így a Lovarda, Főőrség és Stöckl lépcső épületegyüttesét elbontották.
A Nemzeti Hauszmann Program keretében újjászületett Lovarda egyedül a Budai Várséták tematikus vezetésével látogatható! Helyszíne, a Csikós udvar a második világháború okozta sérüléséket követően az 1950–60-as évek kultúrpolitikájának esett áldozatul, így a Lovarda, Főőrség és Stöckl lépcső épületegyüttesét elbontották.
Idén 39. alkalommal várjuk az érdeklődőket a Mesterségek Ünnepén! 2025. augusztus 17-20. között. Az előző évekhez hasonlóan a Budai Vár Polgárváros részén kerül megrendezésre a Kárpát-medence legnagyobb kézműves fesztiválja, a Mesterségek Ünnepe. A mesterek látványműhelyei és míves portékái mellett most is lesznek tánc-és zenei produkciók, divatbemutató és még sok érdekesség!
Idén 39. alkalommal várjuk az érdeklődőket a Mesterségek Ünnepén! 2025. augusztus 17-20. között. Az előző évekhez hasonlóan a Budai Vár Polgárváros részén kerül megrendezésre a Kárpát-medence legnagyobb kézműves fesztiválja, a Mesterségek Ünnepe. A mesterek látványműhelyei és míves portékái mellett most is lesznek tánc-és zenei produkciók, divatbemutató és még sok érdekesség!
Idén 39. alkalommal várjuk az érdeklődőket a Mesterségek Ünnepén! 2025. augusztus 17-20. között. Az előző évekhez hasonlóan a Budai Vár Polgárváros részén kerül megrendezésre a Kárpát-medence legnagyobb kézműves fesztiválja, a Mesterségek Ünnepe. A mesterek látványműhelyei és míves portékái mellett most is lesznek tánc-és zenei produkciók, divatbemutató és még sok érdekesség!
A Magyar Ízek Utcája hazánk egyik legnagyobb gasztrokulturális rendezvénye, mely a Kárpát-medence gazdag ízvilágát mutatja be. Ezúttal is finom ételek, italok, kézműves termékek, előadások, szórakoztató programok és egy fergeteges gasztrofesztivál helyszíne lesz a Várkert rakpart 2025-ben augusztus 18-20. között. A 15. Magyar Ízek Utcája központi tematikája a vad - és halételek, vagyis ezúttal a magyarországi vadhús és halételekkel szeretnénk az ünneplőket megvendégelni.
A Magyar Ízek Utcája hazánk egyik legnagyobb gasztrokulturális rendezvénye, mely a Kárpát-medence gazdag ízvilágát mutatja be. Ezúttal is finom ételek, italok, kézműves termékek, előadások, szórakoztató programok és egy fergeteges gasztrofesztivál helyszíne lesz a Várkert rakpart 2025-ben augusztus 18-20. között. A 15. Magyar Ízek Utcája központi tematikája a vad - és halételek, vagyis ezúttal a magyarországi vadhús és halételekkel szeretnénk az ünneplőket megvendégelni.
A Magyar Ízek Utcája hazánk egyik legnagyobb gasztrokulturális rendezvénye, mely a Kárpát-medence gazdag ízvilágát mutatja be. Ezúttal is finom ételek, italok, kézműves termékek, előadások, szórakoztató programok és egy fergeteges gasztrofesztivál helyszíne lesz a Várkert rakpart 2025-ben augusztus 18-20. között. A 15. Magyar Ízek Utcája központi tematikája a vad - és halételek, vagyis ezúttal a magyarországi vadhús és halételekkel szeretnénk az ünneplőket megvendégelni.
A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig. Vitathatatlan, hogy a korszak alkotói közül Claude Monet volt a téma legnagyobb festője, de az fontos szerepet kapott Van Gogh, Bonnard, Pissarro, Klimt, Nolde vagy akár Matisse és Kandinszkij művészetében is. Az Exhibiton on Screen tárlatot bemutató filmje révén megismerkedhetünk mind az alkotásokkal, mind a műveket ihlető kertekkel, ígyl Monet giverny-i kertjével is. A kiállítás egyik szenzációja a mester 13 méter hosszú Agapanthus-triptichonja. A nílusi vízililiomokat ábrázoló panorámaképet az idős mester 1915-től 1926-ig, haláláig festette, a mű személyes válasza volt a háború tragédiájára. Az 1950-ben szétdarabolt és részletekben értékesített mű újraegyesítése a tárlat megkoronázása.
A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig. Vitathatatlan, hogy a korszak alkotói közül Claude Monet volt a téma legnagyobb festője, de az fontos szerepet kapott Van Gogh, Bonnard, Pissarro, Klimt, Nolde vagy akár Matisse és Kandinszkij művészetében is. Az Exhibiton on Screen tárlatot bemutató filmje révén megismerkedhetünk mind az alkotásokkal, mind a műveket ihlető kertekkel, ígyl Monet giverny-i kertjével is. A kiállítás egyik szenzációja a mester 13 méter hosszú Agapanthus-triptichonja. A nílusi vízililiomokat ábrázoló panorámaképet az idős mester 1915-től 1926-ig, haláláig festette, a mű személyes válasza volt a háború tragédiájára. Az 1950-ben szétdarabolt és részletekben értékesített mű újraegyesítése a tárlat megkoronázása.
A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig. Vitathatatlan, hogy a korszak alkotói közül Claude Monet volt a téma legnagyobb festője, de az fontos szerepet kapott Van Gogh, Bonnard, Pissarro, Klimt, Nolde vagy akár Matisse és Kandinszkij művészetében is. Az Exhibiton on Screen tárlatot bemutató filmje révén megismerkedhetünk mind az alkotásokkal, mind a műveket ihlető kertekkel, ígyl Monet giverny-i kertjével is. A kiállítás egyik szenzációja a mester 13 méter hosszú Agapanthus-triptichonja. A nílusi vízililiomokat ábrázoló panorámaképet az idős mester 1915-től 1926-ig, haláláig festette, a mű személyes válasza volt a háború tragédiájára. Az 1950-ben szétdarabolt és részletekben értékesített mű újraegyesítése a tárlat megkoronázása.