Rákosivipera Védelmi Központ

A Központ elsődleges célja a veszélyeztetett élőhelyekről bekerült állatok tartása és szaporítása. A szabadtéri terráriumokban lehetőség nyílik az egymástól elszigetelt élőhelyekről származó egyedek párosítására, orvosolva az izolált, kisméretű, vad populációkban jelentkező beltenyésztéses leromlás jelenségét.

A kígyók számára mesterséges telelőüregekben biztosítunk búvóhelyet. Az elmúlt években számos kígyó vészelte át így a telet a Központban. Az üregeket más kétéltű- és hüllőfajok is előszeretettel használják, ezért az élőhelyekre is telepítettünk belőlük. A mesterséges üregeket a viperák kibocsátása során is használjuk, hiszen nagy előnyük, hogy tél végén a földből kiemelve – a kígyók minimális zavarása mellett – áttelepíthetők a természetes élőhelyekre, később is biztonságot nyújtva a hüllőknek.

A Központban nevelt kisviperák – köszönhetően a táplálékbőségnek és a ragadozók kizárásának – nagyobb arányban váltak szaporodóképes egyedekké, mint a vad populációkban élő társaik. A mesterséges körülmények között tartott kígyók megfigyelése számos korábban megválaszolatlan kérdés tisztázását tette lehetővé. Az itt nevelt kígyók nagy száma lehetőséget teremt arra, hogy megkezdjük visszatelepítésüket azokba a régiókba, ahonnan a faj az intenzív mezőgazdálkodás miatt szorult ki.

Rákosivipera-védelmi és Bemutató Központ

A kígyókat és a munkánkat övező folyamatos érdeklődés hatására úgy döntöttünk, hogy a LIFE+ program keretében a bemutató funkciót elősegítő beruházással szolgáljuk ki ezt a jogos igényt. Kialakítottunk egy tanösvényt, ahol a környék jellemző élőhelyeit mutatjuk be a látogatóknak, valamint oktatótermet, kiszolgáló vizesblokkokat és a viperákon kívül a környék gyíkfajait is bemutató szabadtéri terráriumokat építtettünk. A Központ egész évben nyitva áll azok előtt, akik szeretnék megfigyelni ezeket a hüllőket, illetve megismerni a védelmi programot. A Központ és a tanösvény csak szakmai vezetés mellett látogatható.

A nyitás óta számos óvodás és iskolás csoport látogatott meg minket, de egyetemi kutatásokhoz is gyakran nyújtunk segítséget. Számos diplomamunka készült már a program közreműködésével. A Rákosivipera-védelmi Központ technikai üzemeltetéséért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felel, szorosan együttműködve a Kiskunsági Nemzeti Parkkal. A szakmai munkát a téma szakértőiből álló Rákosivipera-védelmi Tanács felügyeli. Számos szakember működik közre a tenyésztési programban. Az állatorvosi felügyeletet a Fővárosi Állat- és Növénykert biztosítja. Az Állatkert további segítséget nyújt a viperák táplálékául szolgáló, nagy mennyiségű egyenesszárnyú tenyésztésével. A genetikai vizsgálatokat a Magyar Természettudományi Múzeum, Molekuláris Taxonómiai Laboratóriuma végzi.

Néhány számszerű eredmény

A kígyók tenyésztése 10, különböző élőhelyről befogott egyeddel indult és további 6 egyed befogására került sor 2007–2008 során. Mára mintegy 700 vipera él a Központban. Ez a szám azért is jelentős, mert becslések szerint a vadon élő egyedek száma a Kárpát-medencében kb. 500 lehet.

A Központ működésének első 6 éve alatt összesen 577 vipera (322 nőstény, 254 hím) született 65 szülés során, mely átlagosan 8,9 kisvipera/szülés. A legnagyobb megfigyelt utódszám 26 élő és 1 halott kisvipera volt. A megfigyelt párzások alapján számított átlagos vemhességi idő 122 nap. Az újszülöttek átlagos testtömege 2,4 g, míg átlagos hosszuk 13,9 cm. Eleinte a nőstényeket csak kétévente engedtük szaporodni, de később, amikor nem korlátoztuk őket, éves szaporodási ciklust figyelhettünk meg. A genetikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a tenyésztett viperák genetikailag változatosabbak, mint szüleik, mely jó előjel a kibocsátandó egyedek hosszútávú túlélése szempontjából.

Forrás: A központ honlapja