Turizmus Program

Téli varázs Siófokon

Beltéri vidámpark Budapesten

Zalakarosi Ünnepek

Családi élményprogram Budapesten

TOP 100 úticél

Jegyvásárlás

Téli programajánló online jegyvásárlási lehetőséggel
Téli programajánló online jegyvásárlási lehetőséggel

Szent Anna Templom

„Batthyány tér, Szent Anna temploma. A választottak édes öröme. Elmegyünk mellette és cinkosan összemosolygunk: mi tudjuk, hogy ez a legszebb épület a Városban… Pár év múlva már mindenki tudni fogja a titkot…” (Szerb Antal)
Szent Anna Templom

Kapcsolat, elérhetőség

Szeretné aktiválni elérhetőségeit az oldalon?

Partner információ

Leírás

A Szent Anna templom 1740 és 1761 között, Hamon Kristóf, majd Nepauer Máté helyi építészek vezetésével épült föl az elődjéül szolgáló kápolna telkén. 1838-ban és 1876-ban az árvíztől, 1849-ben pedig Buda ostromakor szenvedett súlyos károkat a templom. A második világháború után az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) állította helyre külsőleg, belső festése 1980-ra készült el az Egyház és az OMF közös erőfeszítésével. Ismételt külső felújítására 1994-1997 között került sor. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15108. törzsszám alatt, a plébánia 15109. törzsszám alatt I. kategóriába sorolt műemlék.

Kosáríves főkapuját a Hit, Remény és Szeretet allegorikus szobrai díszitik. A kaput a második világháborúban szétlőtték, jelenleg az eredetinek Grandtner Jenő által készült hű másolata látható. A kapu felett a homlokzaton a kórus kronosztikonnal ékes ablaka (Hanc aedem pii clientes Annae posuere – Ezt az épületet Anna jámbor hívei emelték – a kronosztikon az 1758-as évszámot adja) és a Máriát bemutató Szent Anna szobra látható, míg a timpanon mezejének Buda címere ad hangsúlyt. A homlokzat középső mezejét két angyaltól imádott, háromszögbe szerkesztett istenszem zárja. Mindegyik szobor Eberhardt Antal alkotása.

Bár a templomot kívülről nyeregtető fedi és határozottan hosszházasnak tűnik, belső tere kupolás szerkezetű és centrális jellegű hatást kelt. Az 1:2 arányú téglalapba szerkesztett részei közül ugyanis a centrális kupola a legjelentősebb, e köré rendeződik északról a tornyok által összefogott orgonakarzat, délről a szentély, továbbá a sarkokon az oldalkápolnák, a sekrestye, illetve a fölöttük elhelyezkedő oratóriumok.

A templombelsőt díszítő műalkotások közül kétségkívül a leglátványosabb a Bebó Károly által 1771-1773 között készített főoltár, amely mintegy barokk színházi jelentként, „theatrum sacrum”-ként ábrázolja a gyermek Szűz Mária bevezetését a templomba. Édesanyján, Annán kívül, balról nagynénje, Erzsébet, jobbról pedig apja, Joachim is részese a jelenetnek, a hárfázó Dávid király és Zakariás főpap életnagyságnál nagyobb szobrai pedig a jeruzsálemi templomot jelenítik meg. A szentély kupoláját Vogl Gergely freskói díszítik, amelyek a Szentháromságot és négy evangélistát ábrázolják.

Szintén Bebó Károly munkája 1774-ből a templomhajóban található szószék, ám reliefjeit, amelyek eredetileg a megvetőről és a jó pászttorról szóló példabeszédeket ábrázolták, a 19. század végén kicserélték. A jelenlegiek Józsue és Mózes életéből merítik témájukat.

Jelentős műalkotás a templom két mellékoltára is, amelyek 1767/68-ban készültek. A jobboldali Xavéri Szent Ferenc tiszteletére lett fölszentelve, mellékalakjai pedig Szent Ágoston és a Szent Anna templom makettjével ábrázolt a Szent Flórián. A jobboldali Szent Kereszt oltár két mellékalakja szorosan kapcsolódik az oltár központi díszéhez, az aranyozott korpuszhoz, mivel a Golgotán álló János apostolt és Máriát jelenítik meg.

A templomhajóba készült és ma is ott látható az az összesen 25 darab festmény, amelyet Wagenschön Ferenc és bécsi műhelye készített az 1760-as években. A nagy kupolára viszont csupán 1938-ban festett freskót Kontuly Béla és Molnár C. Pál. A freskó tematikájában illeszkedik a templom 18. századi programjához, mivel Szent Anna életéből vett eseményeket ábrázol, de egyes alakjainak léptékeiben és tónusaiban feltűnően elüt a barokk enteriőr többi részétől.

A templom berendezéséből figyelemreméltó még mindenekelőtt az orgona, amely a karmeliták II. József által föloszlatott (ma Várszínházként működő) budavári templomából került a templom kórusára, a padsorok, amelyek Mayrhold Mihály vízivárosi és Feldmayer Antal óbudai mesterek munkái. A jobb oldali hátsó (szentély melletti) oldalkápolna eredetileg Lorettói-, később Szent Sír kápolna volt. Pompás kovácsoltvas rácsfala Pugl Ignác keze munkáját dícséri 1752-ből. A bal oldal elülső (a bejárat melletti) kápolnát 1933-ban Hősök kápolnájának rendezték be, és akkor került ide a neogótikus Szűz Mária oltár.

Forrás: a plébánia honlapja

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Megosztás

Kapcsolódó témák:

Kapcsolat, elérhetőség

Szeretné aktiválni elérhetőségeit az oldalon?

Partner információ

érdekelnek a hirdetési lehetőségeink?

Kérlek, küldj e-mailt az info@programturizmus.hu címre!

Legjobb élmények