A község falumúzeuma a település középpontjában kapott helyet. Az intézmény létrehozásában döntő szerepet vállalt Lapu Istvánné, aki évtizedeken át gyűjtötte a lakásbelső, a viselet és a gazdálkodás emléktárgyait. A ház eredetileg a nagygazdák közé tartozó Szalai család tulajdona volt, jelenlegi formájában századunk elején alakították ki. Falai az 1800-a évekből származnak, a századfordulón azonban felújításra szorult. Ekkor hat sor vályogtéglával megemelték az épületet és új ablakok, ajtót is tettek rá. A legutolsó felújítás alkalmával a belső falakon az eredeti festést is feltárták. Berendezése enteriőrszerű: egy módos parasztcsalád lakásának bútorzatát és gazdaságának szerszámkészletét mutatja be - kiegészítve azt a zsámboki népélet számos egyéb tárgyi emlékanyagával. A falumúzeum a helyi hagyományőrző programok ünnepi színhelye is.
A község falumúzeuma a település középpontjában kapott helyet. Az intézmény létrehozásában döntő szerepet vállalt Lapu Istvánné, aki évtizedeken át gyűjtötte a lakásbelső, a viselet és a gazdálkodás emléktárgyait. A ház eredetileg a nagygazdák közé tartozó Szalai család tulajdona volt, jelenlegi formájában századunk elején alakították ki. Falai az 1800-a évekből származnak, a századfordulón azonban felújításra szorult. Ekkor hat sor vályogtéglával megemelték az épületet és új ablakok, ajtót is tettek rá. A legutolsó felújítás alkalmával a belső falakon az eredeti festést is feltárták. Berendezése enteriőrszerű: egy módos parasztcsalád lakásának bútorzatát és gazdaságának szerszámkészletét mutatja be - kiegészítve azt a zsámboki népélet számos egyéb tárgyi emlékanyagával. A falumúzeum a helyi hagyományőrző programok ünnepi színhelye is.
A község falumúzeuma a település középpontjában kapott helyet. Az intézmény létrehozásában döntő szerepet vállalt Lapu Istvánné, aki évtizedeken át gyűjtötte a lakásbelső, a viselet és a gazdálkodás emléktárgyait. A ház eredetileg a nagygazdák közé tartozó Szalai család tulajdona volt, jelenlegi formájában századunk elején alakították ki. Falai az 1800-a évekből származnak, a századfordulón azonban felújításra szorult. Ekkor hat sor vályogtéglával megemelték az épületet és új ablakok, ajtót is tettek rá. A legutolsó felújítás alkalmával a belső falakon az eredeti festést is feltárták. Berendezése enteriőrszerű: egy módos parasztcsalád lakásának bútorzatát és gazdaságának szerszámkészletét mutatja be - kiegészítve azt a zsámboki népélet számos egyéb tárgyi emlékanyagával. A falumúzeum a helyi hagyományőrző programok ünnepi színhelye is.
A Petőfi utcában található a bakonyi népi építészetre jellemző tornácos, mellvédes oszlopos 2-4 osztatú kőház. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon.A házak központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Egy ilyen házban alakították ki az 1990-es évek elején a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthatjuk. Az épület többi részében ma Alkotóház és Művészeti Iskola működik. Itt alakították ki a fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket. A nyári hónapokban különböző művészeti ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők szakképzett mesterek segítségével.
A Petőfi utcában található a bakonyi népi építészetre jellemző tornácos, mellvédes oszlopos 2-4 osztatú kőház. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon.A házak központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Egy ilyen házban alakították ki az 1990-es évek elején a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthatjuk. Az épület többi részében ma Alkotóház és Művészeti Iskola működik. Itt alakították ki a fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket. A nyári hónapokban különböző művészeti ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők szakképzett mesterek segítségével.
A Petőfi utcában található a bakonyi népi építészetre jellemző tornácos, mellvédes oszlopos 2-4 osztatú kőház. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon.A házak központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Egy ilyen házban alakították ki az 1990-es évek elején a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthatjuk. Az épület többi részében ma Alkotóház és Művészeti Iskola működik. Itt alakították ki a fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket. A nyári hónapokban különböző művészeti ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők szakképzett mesterek segítségével.
A tágabb értelemben vett Galga mentéhez tartozó község római katolikus népességének hagyományos tárgyi világát bemutató kiállítóhely a Néprajzi Ház Dányban. Az épület a 19. század első felében épült, a portát a több generáción át élt Soós család birtokolta. Az egykori jellegzetes zsellérház népi műemlék. A ház 2011-ben megújult.
A tágabb értelemben vett Galga mentéhez tartozó község római katolikus népességének hagyományos tárgyi világát bemutató kiállítóhely a Néprajzi Ház Dányban. Az épület a 19. század első felében épült, a portát a több generáción át élt Soós család birtokolta. Az egykori jellegzetes zsellérház népi műemlék. A ház 2011-ben megújult.
A tágabb értelemben vett Galga mentéhez tartozó község római katolikus népességének hagyományos tárgyi világát bemutató kiállítóhely a Néprajzi Ház Dányban. Az épület a 19. század első felében épült, a portát a több generáción át élt Soós család birtokolta. Az egykori jellegzetes zsellérház népi műemlék. A ház 2011-ben megújult.
Tura település Bag-Galgahévízhez közel eső végében, a főút mentén található a Turai Tájház (Falumúzeum), mely 1989. október 15-én nyitotta meg kapuit. A több mint 25 éves tájház néprajzi anyagának gazdagságát a Múzeumok Majálisa rendezvényein túl, a Néprajzi Múzeum Faluforduló c. sorozatának 2008. nyári évadjában rendezett nagyszabású kiállításon (Turai utazás múlt és jelen között címmel) is megcsodálhatták. A helyszínen helytörténeti kiadványok (képeslapok, brosúrák, Tura monográfiája, stb.) vásárolhatók. Működését és fenntartását tekintve a helyi Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtárhoz tartozik, mely alkalmanként néprajzi programokkal tölti meg a portát (lakodalmas, szüreti mulatság, hagyományőrző találkozó, kézműves tábor, stb.). Igény esetén csoportoknak trukkolás-hímzés mesterségismertető, népviseleti bemutató, valamint eszközös népi játékok kipróbálási lehetősége kérhető.
Tura település Bag-Galgahévízhez közel eső végében, a főút mentén található a Turai Tájház (Falumúzeum), mely 1989. október 15-én nyitotta meg kapuit. A több mint 25 éves tájház néprajzi anyagának gazdagságát a Múzeumok Majálisa rendezvényein túl, a Néprajzi Múzeum Faluforduló c. sorozatának 2008. nyári évadjában rendezett nagyszabású kiállításon (Turai utazás múlt és jelen között címmel) is megcsodálhatták. A helyszínen helytörténeti kiadványok (képeslapok, brosúrák, Tura monográfiája, stb.) vásárolhatók. Működését és fenntartását tekintve a helyi Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtárhoz tartozik, mely alkalmanként néprajzi programokkal tölti meg a portát (lakodalmas, szüreti mulatság, hagyományőrző találkozó, kézműves tábor, stb.). Igény esetén csoportoknak trukkolás-hímzés mesterségismertető, népviseleti bemutató, valamint eszközös népi játékok kipróbálási lehetősége kérhető.
Tura település Bag-Galgahévízhez közel eső végében, a főút mentén található a Turai Tájház (Falumúzeum), mely 1989. október 15-én nyitotta meg kapuit. A több mint 25 éves tájház néprajzi anyagának gazdagságát a Múzeumok Majálisa rendezvényein túl, a Néprajzi Múzeum Faluforduló c. sorozatának 2008. nyári évadjában rendezett nagyszabású kiállításon (Turai utazás múlt és jelen között címmel) is megcsodálhatták. A helyszínen helytörténeti kiadványok (képeslapok, brosúrák, Tura monográfiája, stb.) vásárolhatók. Működését és fenntartását tekintve a helyi Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtárhoz tartozik, mely alkalmanként néprajzi programokkal tölti meg a portát (lakodalmas, szüreti mulatság, hagyományőrző találkozó, kézműves tábor, stb.). Igény esetén csoportoknak trukkolás-hímzés mesterségismertető, népviseleti bemutató, valamint eszközös népi játékok kipróbálási lehetősége kérhető.
Az abonyi `Abonyi Lajos` Falumúzeumot 1959 alapították. Létrehozásával az a cél vezetett, hogy a 22 ezer holdas alföldi település megszűnőfélben lévő tanyásgazdálkodásának eszközeit begyűjtsük - a paraszti világhoz kapcsolódó, de fogyatkozó, eltűnőben lévő kismesterségek használati tárgyaival együtt. Másfélezer szépen karbantartott tanyának és a bennük élő családok megélhetését biztosító szorgalmának kívántunk emléket állítani.
Az abonyi `Abonyi Lajos` Falumúzeumot 1959 alapították. Létrehozásával az a cél vezetett, hogy a 22 ezer holdas alföldi település megszűnőfélben lévő tanyásgazdálkodásának eszközeit begyűjtsük - a paraszti világhoz kapcsolódó, de fogyatkozó, eltűnőben lévő kismesterségek használati tárgyaival együtt. Másfélezer szépen karbantartott tanyának és a bennük élő családok megélhetését biztosító szorgalmának kívántunk emléket állítani.
Az abonyi `Abonyi Lajos` Falumúzeumot 1959 alapították. Létrehozásával az a cél vezetett, hogy a 22 ezer holdas alföldi település megszűnőfélben lévő tanyásgazdálkodásának eszközeit begyűjtsük - a paraszti világhoz kapcsolódó, de fogyatkozó, eltűnőben lévő kismesterségek használati tárgyaival együtt. Másfélezer szépen karbantartott tanyának és a bennük élő családok megélhetését biztosító szorgalmának kívántunk emléket állítani.
A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.
A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.
A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.
A Falumúzeum kiállítása két szobás régi falusi családi házat mutat be. A belső szobának egyszerű a berendezése, a szülők szobáját mutatja be, amit általában hálószobának használták. A másik nagy szoba a fiatalabbak lakhelye volt. A konyha volt a családnak a fő tartózkodási helye. A kamrában olyan dolgokat tároltak, amit az ember nem használt minden nap. Itt van pl.: a kenyeres sütőlapát, teknő, kovászos teknő, gyúró és kenyeres ruhák, sziták és liszteszsákok. A kemencének a kenyér sütésénél volt nagy szerepe, itt sütötték még a pogácsát is régen.
A Falumúzeum kiállítása két szobás régi falusi családi házat mutat be. A belső szobának egyszerű a berendezése, a szülők szobáját mutatja be, amit általában hálószobának használták. A másik nagy szoba a fiatalabbak lakhelye volt. A konyha volt a családnak a fő tartózkodási helye. A kamrában olyan dolgokat tároltak, amit az ember nem használt minden nap. Itt van pl.: a kenyeres sütőlapát, teknő, kovászos teknő, gyúró és kenyeres ruhák, sziták és liszteszsákok. A kemencének a kenyér sütésénél volt nagy szerepe, itt sütötték még a pogácsát is régen.
A Falumúzeum kiállítása két szobás régi falusi családi házat mutat be. A belső szobának egyszerű a berendezése, a szülők szobáját mutatja be, amit általában hálószobának használták. A másik nagy szoba a fiatalabbak lakhelye volt. A konyha volt a családnak a fő tartózkodási helye. A kamrában olyan dolgokat tároltak, amit az ember nem használt minden nap. Itt van pl.: a kenyeres sütőlapát, teknő, kovászos teknő, gyúró és kenyeres ruhák, sziták és liszteszsákok. A kemencének a kenyér sütésénél volt nagy szerepe, itt sütötték még a pogácsát is régen.