Gyűjtemény

A Millennium évében egy közbirtokos házban jött létre Ivánc történetét, hagyományait és szokásait megjelenítő múzeum. A múzeumban kialakításra került szoba és konyha a régi idők életét eleveníti mg. A berendezési tárgyak és a különböző eszközök a népi kultúrához köthető tevékenységeken keresztül mutatják be a XXI. századi falusi életformát. A kiállítást szöveges magyarázó szövegek teszik teljessé. A történeti áttekintést nyújtó írások olvasásával átélhető és megérthető Ivánc múltjának sokszínűsége.

A város múltját és jelenét egy helyen bemutató gyűjtemény. Az épület egyik szárnya ad otthont a helytörténeti-néprajzi gyűjteménynek, megemlékezve az alapító Hegedűs Béláról is. A másik részlegben Kő Pál állandó kiállítása látható.

A község évtizedes múltját foglalja magába a Tájház, mely a jelen és a jövő nemzedék számára példaértékű. Híven tükrözi a község lakóinak összefogását, erejét, akaratát, a nemzetiségek békés egymás mellett élését. A ház a XIX. századi német építőművesség jeles reprezentánsa, egy gazdag német földműves, Johann Lukas tulajdona volt a szomszéd házzal együtt. A házban székely szobát, sváb szobát és egy konyhát - 20. sz. eleji berendezéssel - láthatunk.

Vargáné Kovács Veronika helytörténeti textilgyűjteménye, amely az országban egyedülálló, a sióagárdi népviseletet és díszítőművészetet mutatja be az 1800-as évektől napjainkig.

A 2012. augusztus 20-ai ünnepséggel párhuzamosan került sor a Horváth József nevével fémjelzett alkotóház és helytörténeti kiállítás átadására. Az épületben négy bemutatótermet alakítottak ki, melyek valamilyen formában kapcsolódnak Dombrád történelméhez és mindennapjaihoz.

A Jászkunság első történetírójának, a Jászjákóhalmán született Kőhalmi Horváth Péternek nevét viseli a helytörténeti gyűjtemény, mely 1998-ban nyílt meg. Itt látható többek között a a Félegyházi Madonna. A hajdani polgári berendezési tárgyak mellett a kenderfeldolgozás tárgyi emlékeit is bemutatják, emellett látható egy, a 30-as évekből származó fotósorozat, valamint a település múltját bemutató egyéb kiállítási tárgyakat is láthatunk. Külön helyiségben kapott helyet Laki Ida, helyi születésű festőművésznő alkotásaiból létrehozott galéria.

A falumúzeum jellegű gyűjtemény az itt élő nemzedékek katolikus hitéletét, a gyékényfeldolgozást, a halászatot, a viseletet, a gazdálkodást s megannyi tápai tárgyi és szellemi hagyományt mutatja be. A kiállítást néhány tápai házmakett, illetve a régi tápai templom kicsinyített mása színesíti, egy tablón pedig Bálint Sándor-fotók is láthatók; ezek egy része Tápén készült. Török Istvánné Kónya Rozália Rózsafüzés társulati `koszorúfej` emlékét bútoraival berendezett szoba őrzi.

Az Inotai Hőerőmű tekintélyt sugárzó három óriás hűtőtornya csak úgy vonzza a tekintetet. Nem csoda, hiszen a szóban forgó gyártelep az 1950-es évek egyik legnagyobb magyarországi ipari beruházása volt. Gőzkazánjai és turbógenerátorai fél évszázadon át szolgáltattak áramot a hazai elektromos hálózatba. Vezetett sétatúrán az érdeklődők személyesen is megismerhetik Inota történetét, megtekinthetik az Inotai Hőerőmű egyszerre kísérteties és impozáns épületegyüttesének exkluzív belső tereit is.

A mai általános iskola telkén áll a református iskola 1885-ben emelt épülete, amelynek jobbszárnyán elhelyezkedő termében látható az iskola- és községtörténeti kiállítás.

A Káptalandomb földrajzi elhelyezkedésénél és történelmi szerepénél fogva kiemelkedő szerepet játszik Győr életében. Sokszor nevezzük a város szívének is, nemcsak a szakrális életben betöltött szerepe miatt. Központjában a Szent István korában alapított székesegyház áll, de itt található a középkori eredetű Püspökvár, valamint Magyarország egyik leggazdagabb egyházművészeti gyűjteménye is. E gyűjtemény legszebb, legértékesebb darabjai – mintegy 90 csodás és különleges liturgikus tárgy – immár a nagyközönség számára is megtekinthetővé válik. A közel kilencven darab liturgikus ötvöstárgyat és textil-műremeket bemutató tárlat a bazilikán belül tekinthető meg,