Falumúzeum
Helytörténet
Emlékmúzeum
Gyűjtemény
Kiállítóhely
Bányászat
Néprajz
Közgyűjtemény
Tájmúzeum
Történeti
Vármúzeum
Művészet
Tanyamúzeum
Szakmúzeum
Skanzen
Régészet
Vasút
Baba
Közlekedés
Kúriamúzeum
Patikamúzeum
Egyház
Irodalom
Tűzoltó
Posta
Képtár
Szabadtéri
Vallás
Népművészet
Kőtár
Vadászat
Városi
Vízügy
Történeti múzeum
Erdészeti
Csárda
Kékfestés
Történelem
Természettudomány
Természet
Látványraktár
Pásztormúzeum
Erdészet
Látványtár
Hadtörténet
Képzőművészet
Malommúzeum
Játék
Patika
Sportmúzeum
A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.
A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.
A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.
Gyöngyösön a Fő tér 10. szám alatt, a Vachott Sándor Városi Könyvtár épületében kapott helyet a város legújabb közgyűjteménye, a 2007. június 2-án megnyílt Huszár Lajos Éremtár. A gyűjtemény anyaga felöleli a magyar államiság teljes történetét. Megismertet nemcsak a magyar uralkodók által kibocsátott hivatalos pénzekkel, de bepillantást nyerhetünk az erdélyi fejedelmek pénzverésébe is. A pénztörténeti rész napjaink forgalmi és emlékpénzeinek bemutatásával zárul.
Gyöngyösön a Fő tér 10. szám alatt, a Vachott Sándor Városi Könyvtár épületében kapott helyet a város legújabb közgyűjteménye, a 2007. június 2-án megnyílt Huszár Lajos Éremtár. A gyűjtemény anyaga felöleli a magyar államiság teljes történetét. Megismertet nemcsak a magyar uralkodók által kibocsátott hivatalos pénzekkel, de bepillantást nyerhetünk az erdélyi fejedelmek pénzverésébe is. A pénztörténeti rész napjaink forgalmi és emlékpénzeinek bemutatásával zárul.
Gyöngyösön a Fő tér 10. szám alatt, a Vachott Sándor Városi Könyvtár épületében kapott helyet a város legújabb közgyűjteménye, a 2007. június 2-án megnyílt Huszár Lajos Éremtár. A gyűjtemény anyaga felöleli a magyar államiság teljes történetét. Megismertet nemcsak a magyar uralkodók által kibocsátott hivatalos pénzekkel, de bepillantást nyerhetünk az erdélyi fejedelmek pénzverésébe is. A pénztörténeti rész napjaink forgalmi és emlékpénzeinek bemutatásával zárul.
1968-ban Ibafán létrehoztak egy pipatörténeti kiállitást, amely mai formáját az 1989-es újrarendezés során nyerte el. A kiállitott tárgyak a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyüjteményét képezik. Az ibafai pipatörténeti kiállitás két teremben mutatja be érdekességeit. Az első teremben a nevezetes ibafai fapipa másolata tárul elénk. A terem bal oldalán a ma is használatos pipák, valamint a XX. század közepéig használt szivar és szipka található, melyeket hölgyek részére készitettek. Tovább lépve a második terem különlegességeivel találkozhat a nézelődő.
1968-ban Ibafán létrehoztak egy pipatörténeti kiállitást, amely mai formáját az 1989-es újrarendezés során nyerte el. A kiállitott tárgyak a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyüjteményét képezik. Az ibafai pipatörténeti kiállitás két teremben mutatja be érdekességeit. Az első teremben a nevezetes ibafai fapipa másolata tárul elénk. A terem bal oldalán a ma is használatos pipák, valamint a XX. század közepéig használt szivar és szipka található, melyeket hölgyek részére készitettek. Tovább lépve a második terem különlegességeivel találkozhat a nézelődő.
1968-ban Ibafán létrehoztak egy pipatörténeti kiállitást, amely mai formáját az 1989-es újrarendezés során nyerte el. A kiállitott tárgyak a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyüjteményét képezik. Az ibafai pipatörténeti kiállitás két teremben mutatja be érdekességeit. Az első teremben a nevezetes ibafai fapipa másolata tárul elénk. A terem bal oldalán a ma is használatos pipák, valamint a XX. század közepéig használt szivar és szipka található, melyeket hölgyek részére készitettek. Tovább lépve a második terem különlegességeivel találkozhat a nézelődő.
A Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjében 2021. május 30-án adták át az ország első, az érzékszervekre ható élményeket nyújtó és interaktív Illatmúzeumot. A Pannonhalmi Főapátság legújabb látványossága, az Illatmúzeum betekintést enged az ezeréves szerzetesi gyógynövénykultúrába, a gyógyászat és az illatszeripar alapanyagát adó illóolajok előállításába, a termékek gyártásába.
A Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjében 2021. május 30-án adták át az ország első, az érzékszervekre ható élményeket nyújtó és interaktív Illatmúzeumot. A Pannonhalmi Főapátság legújabb látványossága, az Illatmúzeum betekintést enged az ezeréves szerzetesi gyógynövénykultúrába, a gyógyászat és az illatszeripar alapanyagát adó illóolajok előállításába, a termékek gyártásába.
A Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjében 2021. május 30-án adták át az ország első, az érzékszervekre ható élményeket nyújtó és interaktív Illatmúzeumot. A Pannonhalmi Főapátság legújabb látványossága, az Illatmúzeum betekintést enged az ezeréves szerzetesi gyógynövénykultúrába, a gyógyászat és az illatszeripar alapanyagát adó illóolajok előállításába, a termékek gyártásába.
Az Intercisa Múzeum Magyarország egyik legnagyobb római kori gyűjteményét őrzi és mutatja be látogatóinak. Múzeumunk tudományosan rendszerezett vidéki közgyűjtemény, ahol több mint 700 ezer, elsősorban régészeti műtárgy állagmegóvását, őrzését biztosítjuk. Dunaújváros büszke múltja és identitása a gyűjteményeinkben őrzött természeti, történeti és művészeti tárgyakban testesül meg. 1975-től viseli az intézmény Intercisa - az ókori településelőd - nevét. Látogatható tárlatok a Látványtár és Dunaújváros története az őskortól az 1970-es évek közepéig.
Az Intercisa Múzeum Magyarország egyik legnagyobb római kori gyűjteményét őrzi és mutatja be látogatóinak. Múzeumunk tudományosan rendszerezett vidéki közgyűjtemény, ahol több mint 700 ezer, elsősorban régészeti műtárgy állagmegóvását, őrzését biztosítjuk. Dunaújváros büszke múltja és identitása a gyűjteményeinkben őrzött természeti, történeti és művészeti tárgyakban testesül meg. 1975-től viseli az intézmény Intercisa - az ókori településelőd - nevét. Látogatható tárlatok a Látványtár és Dunaújváros története az őskortól az 1970-es évek közepéig.
Az Intercisa Múzeum Magyarország egyik legnagyobb római kori gyűjteményét őrzi és mutatja be látogatóinak. Múzeumunk tudományosan rendszerezett vidéki közgyűjtemény, ahol több mint 700 ezer, elsősorban régészeti műtárgy állagmegóvását, őrzését biztosítjuk. Dunaújváros büszke múltja és identitása a gyűjteményeinkben őrzött természeti, történeti és művészeti tárgyakban testesül meg. 1975-től viseli az intézmény Intercisa - az ókori településelőd - nevét. Látogatható tárlatok a Látványtár és Dunaújváros története az őskortól az 1970-es évek közepéig.
A Jakus Lajos Múzeumi Kiállítóhely Penc, Csővár, Kosd és Rád községek régészeti, néprajzi, helytörténeti emlékeit mutatja be. A múzeum alapítója Jakus Lajos, 1948 és 1952 között gyűjtötte egybe a két vármegye, Pest és Nógrád határán fekvő Cserhát-vidék községeinek (Penc, Rád, Csővár, Kosd) levéltári, régészeti, néprajzi, irodalmi emlékeit.
A Jakus Lajos Múzeumi Kiállítóhely Penc, Csővár, Kosd és Rád községek régészeti, néprajzi, helytörténeti emlékeit mutatja be. A múzeum alapítója Jakus Lajos, 1948 és 1952 között gyűjtötte egybe a két vármegye, Pest és Nógrád határán fekvő Cserhát-vidék községeinek (Penc, Rád, Csővár, Kosd) levéltári, régészeti, néprajzi, irodalmi emlékeit.
A Jakus Lajos Múzeumi Kiállítóhely Penc, Csővár, Kosd és Rád községek régészeti, néprajzi, helytörténeti emlékeit mutatja be. A múzeum alapítója Jakus Lajos, 1948 és 1952 között gyűjtötte egybe a két vármegye, Pest és Nógrád határán fekvő Cserhát-vidék községeinek (Penc, Rád, Csővár, Kosd) levéltári, régészeti, néprajzi, irodalmi emlékeit.
Múzeumunk elsődleges feladat és célja, hogy a Békés város és környéke történetéről több mint száz év alatt összegyűjtött ismereteket és értékeket hozzáférhetővé tegye, közvetítse, terjessze a város és városkörnyéki települések lakossága és az ide látogató vendégek számára, kiállítások és saját kiadványok, valamint múzeumpedagógiai foglalkozások útján.
Múzeumunk elsődleges feladat és célja, hogy a Békés város és környéke történetéről több mint száz év alatt összegyűjtött ismereteket és értékeket hozzáférhetővé tegye, közvetítse, terjessze a város és városkörnyéki települések lakossága és az ide látogató vendégek számára, kiállítások és saját kiadványok, valamint múzeumpedagógiai foglalkozások útján.
Múzeumunk elsődleges feladat és célja, hogy a Békés város és környéke történetéről több mint száz év alatt összegyűjtött ismereteket és értékeket hozzáférhetővé tegye, közvetítse, terjessze a város és városkörnyéki települések lakossága és az ide látogató vendégek számára, kiállítások és saját kiadványok, valamint múzeumpedagógiai foglalkozások útján.