Múzeum

A Belvárosi Múzeum a Helytörténeti és Balneológiai állandó kiállítást mutatja be.

A Csengeri Helytörténeti Múzeum gyűjtőkörébe a következők tartoznak:, régészet – történet - néprajz, fotó és egyéb dokumentumok. Tárgyi anyagai gyűjtemény szerinti lebontásban a következők; régészeti, néprajzi, történeti, technikatörténeti, dokumentáció és fotódokumentáció, illetve videó és audiófelvételek.

Az aquincumi helytartóság nem csak a helytartói palota egyetlen reprezentatív épületéből állt, hanem ide sorolhatók mindazok a díszes paloták, fürdők, szentélyek és gazdag lakóházak, amelyek a Duna-ág óbudai oldalán a helytartói palotával szemközt, az egykori katonaváros északkeleti és északi sávjában sorakoztak. A közigazgatási negyed épületei adtak otthont a tartomány igazgatására szolgáló hivataloknak és itt voltak a magasrangú tisztviselők lakóházai is, amelyek egyike a Meggyfa utcában lévő ún. Hercules-villa.

A miskolci Herman Ottó Múzeum ásványgyűjteményét 1980-ban hozták létre azzal a céllal, hogy abban Magyarország egész területének ásványvilága minél teljesebben képviselve legyen. Múzeumunkban található a magyarországi ásványok legnagyobb és legteljesebb gyűjteménye. Fő célunk az ásványtan népszerűsítése, Magyarország ásványainak minél teljesebb begyűjtése, a hazai ásványlelőhelyek tudományos feldolgozása és az eredmények közkinccsé tétele a nagyközönség számára. Ezen kívül figyelmet fordítunk még a hazánkat övező Kárpátok ásványainak begyűjtésére is.

A Herman Ottó Múzeum Magyarország egyik legnagyobb múzeuma. 2016-ban a „Közönség kedvence” lett, a Múzeumok Éjszakája kapcsán a legnépszerűbb közösségi oldalon lezajlott szavazás eredményeként. 2015-ben az Év kiállítása címet az Elit alakulat – A Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetői című régészeti tárlata nyerte el. Legismertebb kiállítása 2013-ban nyílt Őserdei ösvényeken címmel, a Pannon-tenger Múzeum föld alatti épületében, a híres mocsári ciprusokkal. A miskolciak és a városba látogatók szeretett múzeuma sok meglepetést tartogat minden korosztálynak. Nyolc épületben, a belvárostól Lillafüredig gazdag kiállítási választék várja a kisebb-nagyobb gyermekekkel érkező családokat, izgalmas programok szólítják meg a baráti társaságokat, a nyugdíjas csoportokat, az osztálykiránduló diákokat.

A Hetedhét Játékmúzeum Székesfehérvár történelmi belvárosában, a Hiemer-Font-Caraffa épülettömbben található. Állandó kiállítása két gyűjteményből jött létre: Moskovszky Éva és édesanyja, Auer Erzsébet páratlan értékű, Európa-szerte elismert polgári játékgyűjteményéből és Réber László grafikai hagyatékából.

A Kiskunfélegyházán született Holló László művészete Debrecenben bontakozott ki. A valamikori Hrabéczy-villában helyet kapott Holló László Emlékmúzeum anyagának nagyobbik részét az 1887-től 1976-ig élt festőművész alkotásai teszik ki.

Hódmezővásárhelyen az egykori izraelita népiskola épületében található Magyarország első vidéki állandó Holokauszt kiállítása, mely a Magyar Tragédia 1944 kiállítóhely nevet viseli. A kiállítás emléket állít az 1944-45-ös esztendők áldozatainak: a munkaszolgálat során, a koncentrációs táborokban és Auschwitz gázkamráinak poklában elpusztultaknak. A zsinagóga órája mind a mai napig azt az időpontot, 10 óra 10 percet mutatja, amikor elhurcolták a város 737 zsidó polgárát.

Megújult a Pásztormúzeum. Az UNESCO kulturális világörökségének részét képező, műemléki védettségű egykori szekérállás a műemléki helyreállítást követően a több, mint 100 évvel korábbi arcát mutatja. A híres Hortobágyi Pásztormúzeum a pusztai élet sajátosságait és kulturális elemeit mutatja be élőképeken, archív filmeken, képeken, használati eszközökön keresztül az érdeklődők számára. A kiállítás nagyban kapcsolódik az épület alapvető funkciójához, ugyanis az eredetileg szekérállásként funkcionált, ahol a hídi vásárok idején a vásározók jelentős része a hortobágyi pásztorokkal együtt megfordult.

A magyar származású világhírű szabadulóművész, Harry Houdini relikviáit, többek között bilincseit, zubbonyát és könyveit mutatja be a The House of Houdini múzeum, amely 2016. júniusában nyílt meg a Budai Várban. David Merlini szabadulóművész, a múzeum megálmodója és létrehozója. Harry Houdini Budapesten, a Rákosárok (ma Csengeri) utcában született Weisz Erik néven 1874-ben. A kiállítótér folyamatos, élő bűvészműsorral és interaktív trükkökkel is várja a látogatókat, a fiatal bűvészeknek pedig próba- és fellépési helyszínt is biztosít.