Falumúzeum
Helytörténet
Emlékmúzeum
Gyűjtemény
Kiállítóhely
Bányászat
Néprajz
Közgyűjtemény
Tájmúzeum
Történeti
Vármúzeum
Művészet
Tanyamúzeum
Szakmúzeum
Skanzen
Régészet
Vasút
Baba
Közlekedés
Kúriamúzeum
Patikamúzeum
Egyház
Irodalom
Tűzoltó
Posta
Képtár
Szabadtéri
Vallás
Népművészet
Kőtár
Vadászat
Városi
Vízügy
Történeti múzeum
Erdészeti
Csárda
Kékfestés
Történelem
Természettudomány
Természet
Látványraktár
Pásztormúzeum
Erdészet
Látványtár
Hadtörténet
Képzőművészet
Malommúzeum
Játék
Patika
Sportmúzeum
A Várostörténeti Múzeum 18. századi, hangulatos épülete Pécs legrégibb ipari műemléke, tímárház volt egykor. Állandó történeti kiállítása igen gazdag tárgyi-, képi- és dokumentum műtárgyegyüttest mutat be a török alóli felszabadulástól (1686) az 1950-ig terjedő időszakig. Sok enteriőr, makett színesíti a tárlatot, megcsodálható itt több korból származó szobabelső, s emellett a múzeum igen jelentős képeslapgyűjteménye, valamint egy, az 1940-es éveknek sehol máshol nem látható tárgyakkal, relikviákkal emléket állító kiállítás is.
A Várostörténeti Múzeum 18. századi, hangulatos épülete Pécs legrégibb ipari műemléke, tímárház volt egykor. Állandó történeti kiállítása igen gazdag tárgyi-, képi- és dokumentum műtárgyegyüttest mutat be a török alóli felszabadulástól (1686) az 1950-ig terjedő időszakig. Sok enteriőr, makett színesíti a tárlatot, megcsodálható itt több korból származó szobabelső, s emellett a múzeum igen jelentős képeslapgyűjteménye, valamint egy, az 1940-es éveknek sehol máshol nem látható tárgyakkal, relikviákkal emléket állító kiállítás is.
A Várostörténeti Múzeum 18. századi, hangulatos épülete Pécs legrégibb ipari műemléke, tímárház volt egykor. Állandó történeti kiállítása igen gazdag tárgyi-, képi- és dokumentum műtárgyegyüttest mutat be a török alóli felszabadulástól (1686) az 1950-ig terjedő időszakig. Sok enteriőr, makett színesíti a tárlatot, megcsodálható itt több korból származó szobabelső, s emellett a múzeum igen jelentős képeslapgyűjteménye, valamint egy, az 1940-es éveknek sehol máshol nem látható tárgyakkal, relikviákkal emléket állító kiállítás is.
Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) a 20. századi képzőművészet egyik meghatározó alakja, az op art mozgalom kezdeményezője és legnevesebb képviselője. Pécsett született 1906-ban, fiatalon Franciaországba emigrált, életművének nagy részét ott alkotta. A pécsi kiállítás átfogó képet nyújt Vasarely alkotói pályájának valamennyi korszakáról, a korai reklámgrafikáktól kezdve az absztrakt geometrikus és kinetikus műveken át a színek téri hatására építő, nagy méretű festményekig és textilképekig. A kiállításon a művész felesége, Claire Vasarely és fia, az op art hagyományát továbbvivő Yvaral (Jean-Pierre Vasarely) művei is megtekinthetők.
Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) a 20. századi képzőművészet egyik meghatározó alakja, az op art mozgalom kezdeményezője és legnevesebb képviselője. Pécsett született 1906-ban, fiatalon Franciaországba emigrált, életművének nagy részét ott alkotta. A pécsi kiállítás átfogó képet nyújt Vasarely alkotói pályájának valamennyi korszakáról, a korai reklámgrafikáktól kezdve az absztrakt geometrikus és kinetikus műveken át a színek téri hatására építő, nagy méretű festményekig és textilképekig. A kiállításon a művész felesége, Claire Vasarely és fia, az op art hagyományát továbbvivő Yvaral (Jean-Pierre Vasarely) művei is megtekinthetők.
Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) a 20. századi képzőművészet egyik meghatározó alakja, az op art mozgalom kezdeményezője és legnevesebb képviselője. Pécsett született 1906-ban, fiatalon Franciaországba emigrált, életművének nagy részét ott alkotta. A pécsi kiállítás átfogó képet nyújt Vasarely alkotói pályájának valamennyi korszakáról, a korai reklámgrafikáktól kezdve az absztrakt geometrikus és kinetikus műveken át a színek téri hatására építő, nagy méretű festményekig és textilképekig. A kiállításon a művész felesége, Claire Vasarely és fia, az op art hagyományát továbbvivő Yvaral (Jean-Pierre Vasarely) művei is megtekinthetők.
Haragovics József vasúti lámpákból álló magán gyűjteményét tekinthetik meg a látogatók Fertőszéplakon, a múlt század elején épült tornácos parasztházban. Ilyen, vagy ehhez hasonló gyűjtemény nincs Közép-Európában. A kiállított tárgyak megtekintése során megismerkedhet a látogató azzal a hatalmas változással, amely a vasúti közlekedés hőskorától napjainkig végbement, és láthatja a világító eszközök fejlődését.
Haragovics József vasúti lámpákból álló magán gyűjteményét tekinthetik meg a látogatók Fertőszéplakon, a múlt század elején épült tornácos parasztházban. Ilyen, vagy ehhez hasonló gyűjtemény nincs Közép-Európában. A kiállított tárgyak megtekintése során megismerkedhet a látogató azzal a hatalmas változással, amely a vasúti közlekedés hőskorától napjainkig végbement, és láthatja a világító eszközök fejlődését.
Haragovics József vasúti lámpákból álló magán gyűjteményét tekinthetik meg a látogatók Fertőszéplakon, a múlt század elején épült tornácos parasztházban. Ilyen, vagy ehhez hasonló gyűjtemény nincs Közép-Európában. A kiállított tárgyak megtekintése során megismerkedhet a látogató azzal a hatalmas változással, amely a vasúti közlekedés hőskorától napjainkig végbement, és láthatja a világító eszközök fejlődését.
Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.
Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.
Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.
A historizáló, részben neoreneszánsz hatású, koraeklektikus épület homlokzatát 1883-1884-ben különös gazdagságban díszítették fel Zsolnay-kerámiával. A Vasváry-ház emeletén 2013 decemberében nyílt meg a Lantos Ferenc életműve előtt tisztelgő állandó tárlat. Az ott megtekinthető 110 műalkotás olyan elméleti problémaköröket ölel fel, amelyeket a Kossuth-díjas képzőművész az 1960-as évektől napjainkig feldolgozott. Az épület hátsó szárnyában kapott helyet a Parajmos Roma Holokauszt állandó kiállítás, emellett a Vasváry-ház számos időszaki tárlatnak is otthont ad.
A historizáló, részben neoreneszánsz hatású, koraeklektikus épület homlokzatát 1883-1884-ben különös gazdagságban díszítették fel Zsolnay-kerámiával. A Vasváry-ház emeletén 2013 decemberében nyílt meg a Lantos Ferenc életműve előtt tisztelgő állandó tárlat. Az ott megtekinthető 110 műalkotás olyan elméleti problémaköröket ölel fel, amelyeket a Kossuth-díjas képzőművész az 1960-as évektől napjainkig feldolgozott. Az épület hátsó szárnyában kapott helyet a Parajmos Roma Holokauszt állandó kiállítás, emellett a Vasváry-ház számos időszaki tárlatnak is otthont ad.
A historizáló, részben neoreneszánsz hatású, koraeklektikus épület homlokzatát 1883-1884-ben különös gazdagságban díszítették fel Zsolnay-kerámiával. A Vasváry-ház emeletén 2013 decemberében nyílt meg a Lantos Ferenc életműve előtt tisztelgő állandó tárlat. Az ott megtekinthető 110 műalkotás olyan elméleti problémaköröket ölel fel, amelyeket a Kossuth-díjas képzőművész az 1960-as évektől napjainkig feldolgozott. Az épület hátsó szárnyában kapott helyet a Parajmos Roma Holokauszt állandó kiállítás, emellett a Vasváry-ház számos időszaki tárlatnak is otthont ad.